A pozsonyi csata 907. julius 7.
Magyar Testvéreim!
„Kik ezek, akik röpülnek, mint a felleg s mint a galambok, dúcaikhoz?” – kérdezi Ézsaiás próféta. Majd megadja a választ is: „A hazatérő lelkek, akik a Sionra szállanak”. Azok röpülnek, igyekeznek és sietnek, akik hazatérve találkozni szeretnének mint Boldogságos Szűz Mária Erzsébettel, mint Keresztelő Szent János az Úr Jézus Krisztussal, mint Árpád Fejedelem a honnal, mint az Ezer Székely Leány a csíksomlyói oltárral.
E találkozásokból imádság, erő, ajándék, holnap és élet születik.
Nem azért hisz, mert valószínű, hanem azért, mert képtelenség. Csodák között akar járni. A hit akkor leginkább hit, mikor leghihetetlenebb a tartalma. Ez a hit önmagát táplálva, egészen csodálatos eredményekhez vezet.
MEGSZÜLETIK SARLÓS BOLDOGASSZONY ÜNNEPE, A SZEGÉNY ÉS ALÁZATOS FELEMELTETIK. FÖLDI ARATÁST KÖVETI A MENNYEI ARATÁS!
MEGSZÜLETIK ÁRPÁD NAGYFEJEDELEM ÉS ÖT FIA VEZETÉSÉVEL A MAGYARSÁG DIADALMAS GYŐZELME POZSONYNÁL EURÓPA EGYESÍTETT ERŐIVEL SZEMBEN!
MEGSZÜLETIK AZ EZER SZÉKELY LEÁNY NAPJA DOMOKOS PÁL PÉTER NÉPRAJZKUTATÓ SZÍVÉBEN,MIKOR ZÁSZLAJÁRA TŰZI TRIANON TRAGÉDIÁJA UTÁN:
„Hitében erős, erkölcsében tiszta, és önazonosságában szilárd ifjúságot akarunk”
Nézzük meg a világ legszebb leányait a világ legszebb helyén!
Ezer Székely Leány Napja – Csíksomlyó
A magyarság sors. Arra a Teremtő Istenre utal, aki az egyén, a nemzet és a világ sorsát kezében tartja. Orcája elé állít a magyarság sorsproblémáival.
Ezért vagyunk itt! Magyarságunk Isten ügye. Magyar voltunk Istennek kikutathatatlan teremtő ténye. Ennek nagy, döntő következményei vannak.
Először az, hogy a magyarság nem a hasznosság, az érdek vagy előny dolga, hanem az eleve elrendelésé.
Másodszor, amit Isten egybeszerkesztett, ember azt ne válassza el.
Harmadszor, Isten ellen lázad, aki magyar voltát szégyenli, de az is, aki megcsúfolja.
Árpád Nagyfejedelem hordozva Attila hun fejedelem, Csaba királyfi és édesapja Álmos szellemi örökségét és hitvallását, tudta, hogy mi csak Istenben lehetünk magyarok.
Hit által, mert a magyarság kegyelmi tény.
A honfoglalás, inkább helyesen a hazatérés minden felelősségével és erényével szervezi a törzseket szállásterületeire, a gyepük védelmét pedig a székelyekre bízta.
Látva a szkíta, hun, avar világ szervezettségét, rendjét, szorgalmát és szeretetét a Kárpát-medencében, valamilyen sötét ok miatt az akkori Európa egyesített erői támadást intéznek hazánk ellen.
A pozsonyi csata hiteles forrásai, tények Árpádról, Kusáról és Zoltáról.
Nézzük meg az erről szóló kisfilmet!
A régiek hűséges és bátor helytállása előtt tisztelegjünk a ma hű és bátor hazafiainak szolgálatával, megköszönve Hegedüs Zsuzsanna lelkipásztor-énekművész ajándékát,
a Kárpátia zenekar nemzetmentő szolgálatát és a Magyar Gárda önfeláldozó munkáját, mellyel hazánk legfényesebb lapjára írták be nevüket krisztusi áldozatukkal.
Magyar Gárda Induló: Hallgassuk meg a dalt!
Mikor a francia protestánsok (hugenották) üldözése tetőpontra hágott, mint az őskeresztyének, ők is erdőkben, barlangokban, pincékben tartották Istentiszteleteiket. Vigyázniuk kellett, hogy áruló vagy illetéktelen személy ne kerüljön közéjük és elárulja rejtekhelyüket, mert halálos ítélet terhe alatt végezték az Istentiszteletet és a sákramentumok kiszolgáltatását. A gyülekezet úgy döntött, hogy aki hozzájuk tartozik, az viseljen szíve fölött egy kis ezüst érmet. Az ezüstérmen volt egy kis felírat: „Ne félj, kicsiny nyáj”
Csak az tartozik közénk, akinek szívében és szíve fölött ott a láthatatlan és mégis látható érem. A nemzeti mivolt alkati tényező. Nem mi csináljuk, a dolgok független ősrendjéhez tartozik hozzá. Nem alku és szerződés tárgya, hanem sors és küldetés.
Árpád fejedelem, Hunyadi János, Dobó István, Zrinyi Miklós, Bocskai István, Rákóczi Ferenc, Görgey Artur, 56-os hősök mind-mind a sokszoros túlerővel küzdöttek, erkölcsi győzelmet aratva. Az erdélyi Magyar Ifjak a ma rög-valóságában küzdenek száz év elnyomása után jogfosztottan börtönbe hurcolva. Várjuk az anyaország miniszterelnök-helyettesének és külügyminiszterének azonnali intézkedését, hiszen ígéretet tettek: „Ha egy magyarnak is lábára lépnek bárhol a világon, Pesten kigyullad egy piros lámpa”.
Nézzük meg a székely hazafiak elhurcolását!
Jézus belenézett a századokba és Szentlelkének igazságával erősítette tanítványait, hívő zarándok népét, látva a próbák pusztító erejét, az Antikrisztus mindeneket elnyelő gonoszságát. A látható földi ország csonka lehet, majd újra egész lehet, de van egy láthatatlan lelki ország is. Mindkettő polgárai vagyunk. Nem lehet úgy tagja a mennyeinek, ha elhagyja a földit és a földi haza nagy feladatait is mennyei erővel lehet teljesíteni.
„Szívemben már őt megtaláltam” (Ady Endre) – hisszük és valljuk!
Isten gazdag áldása kísérje a Kárpátia zenekar összmagyarságért végzett páratlan szép és egyedülálló fáradozását, művészetét, hűségét. Dalai szövegeinek tisztasága, zenéjének egyedülálló harmóniája sok-sok fiatalt vezetett el a hazaszeretet forrásához, idősebb generációkat pedig erősíti az Isten szerinti jó tetszés kedves óráiban.
Köszönjük a 15 esztendőt, a 15 albumot, Petrás János Testvérem méltó kitüntetését.
Árpád apánk Hallgassuk meg a Kárpátia zenekar dalát a győztes pozsonyi csata 1111. évfordulójának emlékére!
Mohácsi László
tiszteletes úr
Debrecen-Józsa, 2018. július 7.
A képek forrásai:
slagerradio.ro
eszm.ro