„Nincs senkiben nagyobb szeretet annál, mint ha valaki életét adja barátaiért” (Szent János apostol ev. 15:13)

Magyar Testvéreim!

Bibliai értelemben egészen más volt a viszony a Tanítványok és a Mester között, mint ami a világban szokásos. Jézus roppant vonzerejére a Tanítványok elhagytak mindent. Apát, anyát, testvért, feleséget, otthont, hivatást, egzisztenciát. A múló időt feltették az örökkévalóra.
Közeledvén a Virágvasárnap és vele a Nagyhét, hitük és hitünk minden kérdésére választ kapunk.
Szent Krisztus Urunk ott áll a halál kapujában, meg fogja törni a kenyeret, ki fogja tölteni a poharat „Amaz Újszövetség az én vérem által”, amely a Törvény kiadása, megmossa tanítványai lábát, majd megrendülve kéri, „virrasszatok és imádkozzatok, mert eljött az én órám, az Emberfia átadatik a gonosztevőknek”

A történelemben az üdvtörténet lapjait a Szentlélek írja. A világ és az egyház sorsát a Szentlélek írja. Nyitott lapok vagyunk, készek az Ő szépírására. Ő művel bennünk eredeti műveket, mert soha nincs két egyforma keresztény. Az életszentség végeláthatatlan mezején az egy Isten, a Szeretet Háromsága teremti a tanúk sokaságát, mind egyenlő méltósággal, de a Lélek adta sajátos szépségben mutatkozik, amivé Isten tette az ő gyermekeit.

Sík Sándor: Keresztút XIII. állomás. Jézus testét leveszik a keresztről – Olvassuk el a pap-költő hitvallását!

Drágalátos szent testét
A keresztről levették.
Szegény Jézus megpihen
Szűz Mária öliben.
Szűz Mária siratja:
… most itt vagy az ölemben,
Meggyalázva, összetörten.
Már el nem vesz tőlem senki.
Hát így kellett ennek lenni? …
Legyen, amint meg van írva:
Elengedlek már a sírba. …
Veled voltam a kereszten,
Hulló véreddel véreztem.
Végig, mindig veled voltam,
Veled vagyok most is, holtan. …
Harmad hajnal mikor éled,
Én is veled visszatérek.
Mert örömben, fájdalomban
Nem élek én csak fiamban,
Nincsen, ami elszakasszon:
Én vagyok a Boldogasszony.

A Tanítványok felégették a hidat maguk mögött, s menekvés más nem volt, csak a Júdás vagy a Péter útja: elárulni, vagy megtagadni, az ellenséghez szegődni vagy megszökni.
Ebben a helyzetben mondja Jézus azt a nagyon egyszerű, kristály-tiszta szép tanítást: „Higgyetek Istenben és higgyetek énbennem”
Aki ezt a hitet vallja, azelőtt föltárul a minden titkot és mélységet magába foglaló értelme: ”Az én Atyám házában sok hajlék van”
Árva Bethlen Kata mondotta erről az Igéről: „És hogy hova megyek, tudjátok. Az utat is tudjátok.”

Petőfi Sándor: A Magyar Nemzet – Olvassuk el a magyar néplélek költő királyának emblematikus versét!

Petőfi Sándor

Oh ne mondjátok nekem, hogy
Hajnallik hazánk felett !
Látom én: az ő számára sző a sors szemfödelet.
S kérni istent nem merem, hogy
Nemzetem gyógyítsa fel,
Mert e nemzet, elhigyétek,
Életet nem érdemel.

Figyelemmel átforgattam
A történet lapjait,
S fontolóra vette lelkem,
Amit e hon végbevitt.
S mit találtam ott fölírva
Századok bötűivel ?
Azt találtam, hogy e nemzet
Életet nem érdemel.

Jóra termett nép honában
Egy a szív, az akarat,
A közérdek mellett minden
Külön érdek elmarad.
Itten oltárt minden ember
Ön bálványaért emel –
És az ilyen önző nemzet
Életet nem érdemel.

Voltak egyesek közöttünk !
Tiszta, hű, nagy szellemek,
Akik mindent, amit tettek,
A hazáért tettenek.
Hány volt köztök, kiket a hon,
Maga a hon veszte el !
És az ily hálátlan nemzet
Életet nem érdemel

Más hazában híven őrzik
Mindazt, ami nemzeti ;
Ősi kincsét a magyar nép
Megveti, és elveti,
A magyar magyarnak lenni
Elfeled vagy szégyenel –
És az ily elkorcsult nemzet
Életet nem érdemel…

Oh de mért elősorolnom
E szegény hon vétkeit ?
Lesz- e sors, oh lesz- e isten,
Aki minket megsegít ?
A nagy isten szent kegyéből
Jő- e megváltási jel ?
Lesz- e még e nemzet olyan,
Hogy halált nem érdemel ?

Pest, 1845. január

Mondják a Tiszaháton, és ez így igaz: „A nagy árvizek idején amikor kilép medréből a Tisza, Túr, Szamos, Kraszna és elnyeléssel fenyegeti a világot, egy-egy öreg ház mielőtt megadva magát összedől, sóhajt. A leomló falak kiszorítják belőle a levegőt, mely otthont adott nemzedékeknek. Az örvénylő habok fél méterre közelítették meg Csaroda és Tákos templomainak százados falait, e falakon lévő mosolygó szentek imája megőrizte Isten házát a jövendőnek”
Schiller írja költeményében: „Das verschleirerte Bild zu Sais?” Minden görög azért settenkedik a szentélyek körül, hogy lássa Istent. De ez kevés, hogy bejusson magyarnak kell lenni.

Utassy József: Zúg Március – Olvassuk el e nemes emlékezést ama napról!

Én szemfedőlapod lerántom:
kelj föl és járj, Petőfi Sándor!
Zúg Március, záporos fény ver,
suhog a zászlós tűz a vérben.
Hüvelyét veszti, borong a kardlap:
úgy kelj föl, mint forradalmad!
Szedd össze csontjaid, barátom:
lopnak a bőség kosarából,
a jognak asztalánál lopnak,
népek nevében! S te halott vagy?
Holnap a szellem napvilágát
roppantják ránk a hétszer gyávák.
Talpra, Petőfi! Sírodat rázom:
szólj még egyszer a Szabadságról!

1977

Még Jézus közvetlen környezete sem gondolta, hogy előállhat egy olyan élethelyzet, mikor egyik tanítványa elárulja, a másik megtagadja, a zsinagóga halálra ítéli, a világ nem fogadta be, s nemsokára a tanítványok elveszítik Őt, s Vele elveszítenek mindent.
Az összeomlás előtt egy hatalmas sóhaj járja át a mindenséget, mely villámló betűkkel írja a fekete égre:
† Elveszett 1848. március 15. tiszta lelkesedése
† Elveszett a Nemzeti Dal boldog refrénje
† Elveszett a Mit kíván a Magyar Nemzet? 12 pontja
† Elveszett a Függetlenségi Nyilatkozat
† Elveszett Világosnál egy polgári Magyarország Jövendője

Republic zenekar: Ezt a földet választottam – Legyen hited és lészen hazád – Hallgassuk meg e szép dalt!

DE TÉNYLEG ELVESZETT?

† Elveszhet a semmibe egy ilyen lelki-szellemi erővel felvértezett Batthyány Kormány nemzetmentő katartikus munkája?
† Elveszhet a semmibe a világirodalom legnagyobb költőinek és íróinak zseniális képességekkel megáldott dicső honvédő alkotása tollal-karddal?
† Elveszhet a semmibe az a nép, mely történelme folyamán először tudott arisztokrataként, köznemesként, mesteremberként, diákként, jobbágyként, főpapként egy templomban szeretni?

A hazaszeretetük mellett volt egy belső kohéziós erő, mely összetartotta őket, ez pedig a hit volt.

Aki Krisztusban marad, megmarad a szeretetben

„Ahogyan engem szeretett az Atya, úgy szeretlek én is titeket: maradjatok meg az én szeretetemben. Ha parancsolataimat megtartjátok, megmaradtok a szeretetemben, ahogyan én megtartom az én Atyám parancsolatait, és megmaradok az ő szeretetében. Ezeket azért mondom nektek, hogy az én örömöm legyen bennetek, és a ti örömötök teljessé legyen. Az az én parancsolatom, hogy úgy szeressétek egymást, ahogyan én szerettelek titeket.
Nincs senkiben nagyobb szeretet annál, mint ha valaki életét adja barátaiért”

(Jn. ev. 15:9-13 Napi igénk)
Ebből a példás szeretetből született meg a modern Magyarország, állt talpra Trianon-átka után, törölte le könnyeit két pusztító igaztalan háború után, vált a világ dicsőségévé 56-ban, tudta az utat mutatni a rab nemzeteknek 1990 -ig.
48-ból élünk, mert minden perc 56

Kárpátia zenekar: Nem engedünk 48-ból – Hallgassuk meg a Zenekar missziós művét!

A feltétel nélküli szeretetet vizsgálták emberek szívében az angyalok a mennyben, mely nem képmutató, nem irigy, nem bántó, nem keresi a maga hasznát, nem háborodik fel, nem rója fel a rosszat, nem örül a hamisságnak.
Együtt örül az igazsággal, mindent elfedez, mindent hisz, mindent remél, mindent eltűr.
Méréseik alapján úgy látták az angyalok 1848-ban, hogy mindez akkor a magyarokban volt meg teljességgel, és boldogan újságolták Pál apostolnak, hogy volt értelme megírni a Szeretet Himnuszát, mert van aki komolyan veszi, és volt értelme prófétálnia Krisztus Urunknak, hogy a felebarátért meghaló szeretet a legnagyobb.

Mindezeknek ékes krónikáját olvassuk a históriás szavából jegyezve, emlékük legyen áldott!

Szabolcs vármegye kivette részét a szabadságharcból

Pataki diákok a szabadságharcban

Karsa Ferenc nem tette le a fegyvert

A 12 éves Szabó Józsi is ott volt a csatában

A szabadság veres pántlikás harcosai Debrecenben

Kik érted haltak szent világszabadság

Magyar történész akart lenni,a románok baltával lefejezték

Szabadságharcos honleányok Zágonban

Cimbora citerazenekar (Mezőtúr) 1848-as katonadalok – Hallgassuk meg e szívbéli dalokat e kedves közösség előadásában a Magyar Hangszeren!


Köszönjük Kedves Olvasóinknak megtisztelő figyelmét, melyet hétről hétre tanúsítanak munkánk iránt!

Mohácsi László
tiszteletes úr

Debrecen-Józsa, 2021. március 20.


Egy kedves olvasónk, dr. Medgyessy István a Debreceni Agrártudományi Egyetem nyugalmazott professzorának 2021. március 21-i hozzászólás:

Kedves Laci!

Minden Tőled kapott anyag elkészítéséhez őszinte szívvel gratulálok!    Külföldre is továbbítom.
                               Barátsággal,   
                                                       Medgyessy Pista


A képek forrása:
karpatalja.net
hu.wikipedia.org
magyarszemle.hu
szon.hu
boon.hu
haon.hu
3szek.ro


Vélemény, hozzászólás?