„Próbálóvá tettelek téged az én népem között, őrállóvá, hogy megismerd és megpróbáld az ő útjukat” (Jeremiás próféta könyve 6:27)

Benczur Gyula: Vajk megkeresztelése 1875
Szent István király felajánlja a Szent Koronát Szűz Máriának
Békéscsaba, Városháza

Magyar Testvéreim!

A hittel, becsülettel és küldetéssel szóló gondolatnak ereje van. A prófétának, apostolnak, prédikátornak az a mennyei elhívása, hogy hittel szóljon Istenről, életről, hazáról,nemzetről, társadalomról. Teremtsen békét a lelkekben, mert lelki békében lehet hordozni terheinket és egymást.

ESKÜ – KÖTELESSÉG

Hányszor esküszünk életünk folyamán?
Életünk kezdetén szüleink és kereszt szüleink esküt tesznek Isten és a gyülekezet színe előtt egy templomban helyettünk, hogy a reájuk bízott gyermeket hitben fogják nevelni!
Aztán majd felnőve 12-13 éves korunkra mi teszünk esküs fogadalmat a konfirmáció vagy bérmálkozás alkalmával, hogy az anyaszentegyháznak hűséges tagjai leszünk!
Esküt teszünk szívünk választottjával Isten és a gyülekezet színe előtt, hogy hűségben élve segítőtársként, holtomig vagy holtáig hitetlenül el nem hagyva segítőtárs maradunk!

A másik nagy eskü hazának, népnek, nemzetnek tett eskü, sokszor a Szent Korona másolata előtt, szívre tett kézzel, Isten engem úgy segéljen fohásszal zárva.
Sok hivatás megköveteli a szolgálat megkezdése előtt az eskütételt. Visszavonni, eljátszani vagy hűtlenül elárulni a személyiség elvesztésével jár.
Nem véletlen, hogy még a jog is nehezen old fel alóla, mert úgy gondolom, hogy az erkölcsnek primátusa van a joggal szemben.

A régi világban az ország uralkodói a mindenkori legfőbb egyházi vezető előtt, kezüket Bibliára téve tették le hivatali esküjüket a Szent Korona fősége előtt.

A Biblia számunkra Szentírás, Isten kijelentése, időtlen irodalmi mű, egyetemes szellemi lét, kultúrtörténet.

Szent István életművének, a magyar államalapításnak az állami ünnepe nem a király koronázásának, hanem 1038-as felemelésének, szentté avatásának napja lett.

Ó Szent István dicsértessél – Pusztina – hallgassuk meg a csángó asszonyok archaikus dicsőítő énekét!

Ez persze érthető, hiszen eredendően egyházi ünnepből lett állami ünnep is egyben. jelképesen összefogva azt a tevékenységet, amit István Király végzett akkoriban szétválaszthatatlanul, és ez egyben a megértés kulcsa:

ÁLLAM és EGYHÁZALAPÍTÁST! HISZEN EGYEDÜLIKÉNT A VILÁGON, A MAGYAR KIRÁLY APOSTOLI KIRÁLY, ÖSSZEHÍVHAT ORSZÁGGYŰLÉST ÉS ZSINATOT, TÖRVÉNYT ALKOTHAT VILÁGI ÉS EGYHÁZI ÜGYEKBEN EGYARÁNT!
Legszebb példa erre az 1092-es SZABOLCSI ZSINAT, AHOL SZENT LÁSZLÓ KIRÁLY ELNÖKLETE ALATT 39 VILÁGI és EGYHÁZI TÖRVÉNYT ALKOTTAK!

Persze ezek a törvények és jogszabályok annyira azért élesen nem váltak külön, voltak átfedések. Megjegyzendő, hogy a családjogi, magántulajdoni, határvédelmi jogszabályok ma is megállnak.
A szentté avatás és az egyházi ünnep kijelölése az 1092. évi szabolcsi Zsinattól megerősítette a fiatal magyar államot, amelynek István óta folyamatosan szembe kellett néznie a két univerzális hatalom, a pápaság és császárság törekvéseivel.

AUGUSZTUS 20. NEMZETI ÜNNEPÜNK – Tekintsük meg hálaadással a kisfilmet!

Míg István király oltárra emelése napját biztosan ismerjük, királlyá avatásának idejét nem.
Pedig életének és pályafutásának kiemelkedő eseménye volt királlyá koronázása.
A XII. századi magyar királyi udvarban az a hagyomány élt, hogy a szertartást Esztergomban végezték.
A koronázás időpontjaként 1000. december 25. és 1001. január 1. között hozhatók fel érvek.
Maga a koronázási ceremónia egyházi szertartással történt, amely szentségnek minősül.
István a karizmával történő felkenéssel nem csak király,hanem főpap is lett,ezáltal országa egyházának védelmezője és irányítójaként főpapi jogokat nyert el, azaz önállóan rendelkezhetett országa egyházának ügyeiben.

Ennek értelmében alapított 2 érsekséget és 8 püspökséget, valamint 4 Bencés monostort:
Veszprém
Esztergom
Győr
Pécs
Erdély
Csanád
Eger
Kalocsa
Vác
Bihar – Várad

Pannonhalma
Pécsvárad
Bakonybél
Zalavár

E 2 érsekség, 8 püspökség és 4 monostor templomai, épületegyüttesei, könyvtárai, gyűjteményei, kertjei ma is felbecsülhetetlen értéket és szépséget hordoznak.
A művelt világ bármely városa ékköve és ékszerdoboza lehetne.
Büszkék lehetünk arra, hogy e mennyei szépségű földi csoda itt létezik és sugárzik magyar-honban.
Mutatja a hitből fakadó jócselekedetek örök igazságát.
Mutatja a reménységből fakadó megpróbált út jövőben bízó jóságát.
Mutatja a szeretetből fakadó életszentség naponta megélt valóságát.

Az egyházszervezet kiépítésével végérvényesen eldőlt, hogy Magyarország a latin rítusú egyház gyermeke lesz és nem a bizánci görögé.

Juhász Gyula: Új ének Szent István királyhoz – Olvassuk el a premontrei paptanár költői hitvallását népünk lelkéről!

Hol vagy István király:
Énekeltük árván,
Rontó béke útján
Botorkálva járván.

Népünk drága kincse,
Szent jobb, sírva néztünk,
Míg a bontó balsors
Karja verte népünk.

Nagy öröme vagy ma
Lángoló szívünknek
S neved áldott napja
Új diadalünnep.

Ott vagy István király,
Hol a hadak járnak
Vágva széles útját
Nagy Magyarországnak.

Dicsőséges jobbod
Délre és keletre
Vezeti népünket
Örök győzelemre!

Ha egy mondatban szeretnénk összefoglalni Szent István király történelmi jelentőségét, ma sem tudnánk jobban fogalmazni, mint maga a király törvénykönyvének bevezetésében:
„Mivel minden egyes nép a maga törvényeit alkalmazza, ezért mi, szintén Isten akarata szerint kormányozva országunkat, az ókori és a mostani császárok követésével elrendeltük népünknek, miként folytasson tisztes és háborítatlan életet.”
Ebbe a mondatba belesűrítette ugyanis egész országalapító életművét, minden szava, kifejezése lényeges gondolatokat hordoz.
Az elrendelés szó ugyanis törvényalkotást jelent, és ezek a törvények felmérhetetlen jelentőségűek voltak a társadalom mindennapi élete szempontjából.
Fiához, Szent Imre herceghez intézett intelmei mélységes Istenhitről és erkölcsi felelősségről tesznek tanúbizonyságot.
Neve alatt későbbi kódexekben 56 törvénycikk maradt fenn, amelyeket valószínűleg a több alkalommal tartott törvénynapokon hozott rendelkezéseiből szerkesztettek utóbb két törvénykönyvvé egybe.

Kormorán zenekar – Varga Miklós: Reménység temploma – Hallgassuk meg a zenekar egyik szakrális művét!

Az utolsó magyar fejedelem és az első magyar király, Géza Nagyfejedelem és Sarolt Fejedelemasszony fia a keresztény magyar állam megteremtőjeként a magyar történelem egyik legkiemelkedőbb személyisége. A katholikus egyház egyházszervezői tevékenysége miatt szentté avatta és Magyarország fővédőszentje lett.
A magyarok országát a magyar törzsek szövetségéből kialakult fejedelemséget egységes keresztény állammá szervezte át.
Ez az államalakulat 1028-tól az egész Kárpát-medencére kiterjedt, és államformájában a XX. századig nem történt változás.
Az ezeréves Magyar Törvénytár az általa alkotott törvényekkel kezdődik.

Kárpátia zenekar: Egy az Isten, egy a Nemzet – Hallgassuk meg a zenekar szakrális művét!

Próbálóvá és őrállóvá lenni Isten egyházában azt jelenti, hogy minden búzaszemben Jézus arcát hordozni.
Őrzőként a strázsán vigyázni, örök értékeket hordozni, egy közösséget oltalmazni szent elhívás és kötelezettség.

Sík Sándor: Szent István himnusz – Olvassuk el a papköltő hitvallását!

(Az Ó dicsőséges szent Jobbkéz dallamára)

István király ünnepének
Örvendezzünk keresztények.
Isten adta e napot,
Fel a szívvel magyarok:

Szent királyunk, árva néped
Hódolattal jő elébed.
Légy velünk, légy velünk!
Országodról el ne vedd
A te áldott jobb kezed.

Országunknak építője,
Ronthatatlan Szegletkőre
Építetted e hazát.
Krisztus küldte koronád.

Szent királyunk, megfogadjuk:
Örökséged el nem hagyjuk.
Esküszünk, esküszünk:
Mindörökké az vezet:
Halhatatlan Jobb kezed.

Dicsőséges koronádat
Máriának felajánltad.
Ő vigyáz azóta ránk,
Nagyasszonyunk, Szűzanyánk.

Szent királyunk, esdve kérünk,
Kérd a mennyben most is értünk
Máriát, Máriát.
Útja vesztett népedet
Vigye hozzá szent kezed.

Erényeid fénye – lángja
Szétragyogott hét országra.
A te áldott nyomodon
Szentek földje lett e hon.

Szent királyunk felsír hozzád
Tépett szívű Magyarország:
Légy velünk, légy velünk,
Régi, – jámbor népedet
Támassza fel szent kezed.
Kérjük édes Istenünket,
Kinek súlyos karja büntet,
Ám ha hozzád fordulunk,
Újra védő jó urunk:

Szent királyunk érdeméért,
Rajtunk tartott szent kezéért
Megbocsát, megbocsát
S minden régi jót megáld:
Szentistváni szép hazát.

Boldogasszony Anyánk (Régi Magyar Himnusz) – hallgassuk meg első himnuszunk áldott fohászát!

E Turul – madár szárnyai őrizze a hont

Jó szívvel ajánljuk Kedves Olvasóink figyelmébe az alábbi írásokat

Máriapócs, a béke és a megbékélés szentélye
(Az írás a képre kattintva külön lapfülön olvasható!)

Boldogasszony öröksége: szövetség Ég és Föld között
(Az írás a képre kattintva külön lapfülön olvasható!)

Egy csoda lett az újjászületett Szent István –  terem, itt megnézheti!
(Az írás a képre kattintva külön lapfülön olvasható!)

Vargyas határában kisebb csoda készül
(Az írás a képre kattintva külön lapfülön olvasható!)

1112 nap ártatlanul a rácsok mögött
(Az írás a képre kattintva külön lapfülön olvasható!)

Régiségvásár Érmelléken,ahol múlt és jelen összeér
(Az írás a képre kattintva külön lapfülön olvasható!)

Ősök Napja 2021 Bugac Seregszemle

Szász Endre csodái: egy festmény és egy kerámia
(Az írás a képre kattintva külön lapfülön olvasható!)

Mohácsi László
tiszteletes úr

Debrecen-Józsa, 2021. augusztus 20.

A képek forrásai:
hu.wikipedia.org
visitbekescsaba.hu
turista-szalami.blog_.hu
sl.wikipedia.org

szon.hu
origo.hu
haon.hu
3szek.ro
erdelyinaplo.ro

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük