„Az én ősapám, a nagy hatalmas Attila király bírta vala a földet,
mely a Himalájától az Alpokig terjedt, a Duna-Tisza között a bolgár tengerig.”
Magyar Testvéreim!
A NEMZET ÓRIÁSAI KÖLCSÖNÖSEN BECSÜLTÉK EGYMÁST
‡ Deák Ferenc előfizetője és olvasója volt a Jelenkor c. lapnak, tisztelte és olvasta gróf Széchenyi István műveit.
Zala Vármegyében birtok szomszédok is lettek, hiszen a kehidai Deák bírtok szomszédságában lévő pölöskei uradalmat megörökölte édesapjától gróf Széchenyi István, így többet tudtak találkozni, beszélgetni és gyötrődni a haza sorsának jövője felett.
‡ Időközben két másik óriás, a két Lajos, Pozsonyban talált egymásra, hol az Országgyűlésben, hol az elegáns pozsonyi sétatéren, máskor főúri erkélyeken tűntek fel egymás társaságában.
gróf Batthyány Lajos Dunántúl kedves szelídségét vágyta vissza napi küzdelmeiben, Kossuth Lajos Zemplén hiányát és csodás borait emlegette, mikor látja és mikor kóstolja újra Monok,Tállya, Golop pincéiben?
‡ Az idő horizontján Pesten Vasvári Pál, Irinyi János, Szacsvay Imre jogász zsenik a törvényeket bújva már a 12 pont, az Áprilisi Törvények, majd a Függetlenségi Nyilatkozat téziseit formázgatták hevesen gesztikulálva, lelkendezve, Bécs felé mutogatva.
‡ Volt a frontnak egy negyedik dimenziója is, melyről semmit nem tudott a Habsburg mint ahogy a pápa sem a jezsuiták gondolatairól, vagy a ferencesek kóborlásairól. Hol járkál éppen Petőfi Sándor és Jókai Mór? Miről ír Arany János és Vörösmarty Mihály? Miről kottáz Liszt Ferenc és Erkel Ferenc?
ÓRIÁSOK SORAKOZTAK FEL, HOGY EGYMÁS VÁLLAIRA ÁLLVA PÁSZTÁZZÁK A VÉGTELENT
TŰZ A LELKÜNK, LÁNG A VÉRÜNK, MÍG ÉLÜNK MAGYARUL BESZÉLÜNK
Tóth Enikő Enci: Forradalom esőben
Negyvennyolcban eső esett,
felébredtek az emberek,
lepergett az égnek könnye,
erről ír a múltnak könyve,
hazáért és szabadságért,
víz pergett az igazságért,
majd magyarok drága vére,
hullott ki a csatatérre!
Ma is éppen eső esik,
öntudat felkerekedik,
emlékezve szabadságra,
Petőfiék nagy álmára,
ma is hull az égnek könnye,
lecsorog az életkönyvre,
melyben már a jövő látszik,
illúzióddal eljátszik!
Jókai Mór: A haza minden előtt
Kárpátia zenekar
Igaz volt 1848-ban, 1918-ban, 1944-ben, 1956-ban
Az 1848 – 49-es forradalom és szabadságharc a magyar történelem egyik legdicsőbb időszaka.
A magyar szívek ünnepe.
A fellendülés és a fejlődés a győztes történelmi események közé emeli a 178 évvel ezelőtt történteket.
A magyarságot, a velünk együtt élő népekkel a többi nemzet példaképként tisztelte. ugyanis a forradalom azt példázta, hogy a szabadságért küzdeni igenis megéri.
Voltak nemzetek, amelyek segíteni is igyekeztek, így többek között a lengyelek is.
Ft. prof. Dr. Dr. Csohány János Professzor Úr, egykori Kedves Tanárom, egy tudományos igényességgel, és mégis olvasmányos egyszerűséggel jutalmazta meg honlapunkon keresztül népes olvasó közösségünket idehaza és a nagyvilágban.
Boldogok és büszkék vagyunk, hogy ilyen nagyszerű hit-hősök, tudós-tiszteletes atyafiak szolgálták Isten dicsőségét, Anyaszentegyházunkat és rajta keresztül Édes Hazánkat 178 esztendeje is.
DEBRECEN MÁRCIUSA 1848-BAN – Igei útravaló Hazafiaknak
(Az írást Csohány professzor úr fotójára kattintva új lapfülön olvashatják)
l847 november eleje óta ülésezett az országgyűlés Pozsonyban. Mi már tudjuk, hogy ez volt az utolsó rendi országgyűlés és egyben az utolsó reformországgyűlés. A kortársak csupán azt tudták, hogy fontos országgyűlésről van szó, amely az évszázados alkotmányos berendezkedés alapján működött és, hogy fontos reformokat akart az ellenzék elérni. A konzervatívok és az ellenzék erőviszonyai azonban meglehetősen kiegyenlítettek voltak, s a reformok elfogadása bizonytalannak mutatkozott. Debrecen szabad királyi várost, az országgyűlés előtt lévő egyik napirendi pont, a városok jogállásának rendezéséről szóló különösen foglalkoztatta.
Hálásan köszönjük Professzor Úr tanítását, nemzet mentő és hitvédő hazafias szolgálatát.
Életére, tudományos munkásságára Isten gazdag áldását kérjük jó egészségben, békességes szeretetben
Petőfi Sándor: Nemzeti dal
Előadja Sinkovits Imre színművész
Balogh Márton: Kossuth Lajos azt üzente
‡ A szabadságot sohasem adják ingyen, meg kell küzdeni érte.
1848 őszére beteljesedett a Habsburg-Ház gonoszsága, a Szent Szövetséget éles üzemmódba állították. Temetetlen testek, tele börtönök, pogány szomszédok, kárörvendő kisebbségek.
A börtönben halálukat várják az elítéltek, ami beteljesedett 1850-re.
Miért a Te népedet? Meddig Uram?
Lelked által téríts magadhoz, hadd fogózzunk bele abba, aki bűneinket fára vitte, hogy mi igazságban élhessünk.
Kerestük az igazságot e térkép mögé zárt hazában, a határok mögé szorított szülőföldön, és végül belenőttünk a tájba.
Petőfi nemcsak vitte a zászlót, ő maga lett a zászló, a tűz, a fáklya.
A magyar nyelv csodálatos belső logikája szerint teremtés-beli összefüggés, kapcsolat és kapcsolódás van a szem és a személy között.
Ott, ahol látó szemmel tekintünk Istenre, ott a legnagyobb személyes csoda valósul meg.
„Jézus segíts engem ebben, Hogy éltem folyjék szentebben.
És hogy ne menjek ítéletre,Támassz fel engem új életre.
A te Lelkednek ereje, Az új életnek kútfeje.
Hogy hát legyek élő személy „Lelked által én bennem élj.”
(347. Dicséret 5. v.)
Platón már 2500 éve leírta, azóta pedig személyes tapasztalatok igazolják, hogy egy ember hitelét meghatározza hite, személyiségét személye, viselkedését pedig stílusa.
„Nézd meg életét, családját, portáját,” – megmondom ki vagy, tanították nekem a régiek.
EGY NEMZET, EGY AKARATON, EGY HAZÁBAN, EGYSÉGBEN VOLT 1848-ban TÖRTÉNELME FOLYAMÁN ÁLDASSÉK ÉRTE ISTEN SZENT NEVE, HOGY AMIKOR FENYEGETVE ÉS VESZÉLYBEN VOLT A HAZA A NEMZETI EGYSÉG ÉS A MAGYAR JÖVŐ ÁLLT MINDENEK FELETT!
MI NEM CSAK ÁTVETTÜK SZÜLEINK ÉS NAGYSZÜLEINK FÁRADSÁGOS MUNKÁJÁNAK ÖRÖKÉT, HANEM MEG IS ÉLJÜK ÉS ADJUK TOVÁBB GYERMEKEINKNEK.
Vas Zsolt: Talpra Petőfi – sírodat rázom
Áprily Lajos: Tavasz a házsongárdi temetőbe
Egy földöntúli szerelem a 34 évet élt magyar lángész, és a szépséges holland leány között, aki a gazdagságot hátrahagyva követte Jánost Erdélybe, majd a sírba.
E Turul-madár szárnyai őrizze a hont
Jó szívvel ajánljuk Kedves Testvéreink figyelmébe az alábbi írásokat
Hétszáz éve született I. (Nagy) Lajos uralkodó
(Az írás a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)
Az Úr szemmel tart, lelki tekintetével oltalmaz böjtben is
(Az írás a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)
Portré a legmagyarabb Habsburgról
(Az írás a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)
A magyar szívek ünnepe
(Az írás a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)
Fráter Erzsébet mellszobrának viszontagságos története – Felvidék.ma
(Az írás a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)
Nt. Pótor László lelkipásztor Nyírmeggyes: Imádságos szeretettel
(Az írás a képre kattintva, pdf formátumban, új lapfülön olvashatják!)
Statisztika: Mérföldkő, túl a félmillión
Istennek hála, hazafias közösségünknek köszönet!
Debrecen-Józsa, 2026. március 14.
A képek forrásai:
erdely.ma
felvidek.ma
hu.wikipedia.org
meska.hu
kronika.ro
publicdomainpictures.net
szabadfold.hu