„Semmi halálra vagy fogságra méltó dolgot nem tett ez az ember” /Apostolok Cselekedetei 26: 31/

Az Aradi vértanúk emlékműve a pákozdi katonai emlékparkban

Magyar Testvéreim!

Sokszor megtörtént a történelemben, hogy a vádlott mély hatást gyakorolt az őt vádoló személyre!
– Heródes király soha többé nem szabadult meg Keresztelő Szent János levágott fejének látványától, a Szent Próféta vérének ártatlan áldozatától. Istenem, miért kellett a bűnös kapcsolatban velem élő Heródiásra hallgatnom?
– Poncius Pilátus megkövült tekintettel nézte a kötéllel megkötözött Szent Úr Jézus Krisztust. Fülébe csengett Claudia szava:
„Vigyázz, ma egy igaz ember perében kell ítélkezned”. Munkácsy Mihály drámai erejű zsenialitással oldja meg a feladatát. A megkötözött kezű Jézus lent áll a trón előtt, mégis Ő a hatalmasabb a fent ülő Pilátusnál.
– Félix mint gyakorlott adminisztrátor öt nap alatt összeállította a Jeruzsálemi Nagytanács kérésére a vádat:
Szent Pál apostol veszedelmes ember, olyan mint a pestis, az evangélium hirdetésével meghasonlást támaszt a zsidók között szerte a világon, lázadást szít közöttük.
A templomot is megakarta szentségteleníteni, de mi elfogtuk.

Hány ártatlan emberről mondhatta el már a történelem sötét pallosának igéjét a gonosz? „SEMMI HALÁLRA VAGY FOGSÁGRA MÉLTÓ DOLGOT NEM TETT EZ AZ EMBER”
És mégis fogságra vetették, halálra ítélték, kivégezték. Ők hova forduljanak jogos igazukkal? Vagy leszármazottaik kitől reméljenek jóvátételt? Poraik vádolják a földet!

„E hont újra naggyá fiainak szent akarata teheti” (Vörösmarty Mihály)

Aradi vértanúk – Megemlékezés – Tekintsük meg a kegyelettel a kisfilmet!

170 esztendeje az akkor 19 esztendős Ferenc József osztrák császár a Habsburg-ház elleni trónfosztás, felségárulás és lázadás vádjával kötél és golyó általi halálra, súlyos börtönévekre ítéltette báró Julius Jacob von Haynauval a Magyar Nemzet legkiválóbb hazafiait.
Hiába kérte az orosz cár, hogy gyakoroljon kegyelmet a labanc elnyomás ellen fellázadó magyar kurucok felett, a császár a kegyetlen megtorlást választotta.
A brutális rendteremtésre Haynaut szemelte ki. Elrettentő híre volt, 15 éves korától a császári hadsereg elvetemült szadistája, ki mások szenvedésében és halálában lelte örömét. Bresciában a sebesülteket hordágyon és kórházban lövette agyon, a hölgyeket félmeztelenre vetkőztetve halálra korbácsoltatta.
Kijelentette, hogy a lázadó magyaroknak száz évre elveszi a kedvét a lázadástól. Pozsony, Székesfehérvár, Pest, Nagyvárad, Arad és szinte az ország vérben úszott, börtönök teljesen megteltek, az elkobzott főúri, köznemesi, kisemberek javai Habsburg kézre kerültek.
Végül nemzetközi nyomásra váltotta le az aljas Ferenc József a vérengző főparancsnokát 1850. július 8-a napján.

Arad 1849 Damjanich János tábornok és gróf Leiningen – Westerburg Károly tábornok imája – Hallgassuk meg kegyelettel!

Ady Endre: Október 6. Olvassuk el a verset!

Őszi napnak mosolygása,
Őszi rózsa hervadása,
Őszi szélnek bús keserve
Egy-egy könny a szentelt helyre,
Hol megváltott – hősi áron –
Becsületet, dicsőséget
Az aradi tizenhárom.

Az aradi Golgotára
Ráragyog a nap sugára,
Oda hull az őszi rózsa,
Hulló levél búcsucsókja;
Bánat sír a száraz ágon,
Ott alussza csendes álmát
Az aradi tizenhárom.

Őszi napnak csendes fénye,
Tűzz reá a fényes égre,
Bús szivünknek enyhe fényed
Adjon nyugvást, békességet;
Sugáridon szellem járjon
S keressen fel küzdelminkben
Az aradi tizenhárom.

Szerencsétlen magyar népünknek „vigaszdíjként” csak a legendák maradtak. Kobzosok vitték a hírt húrjaikon az esti tűz mellé Kossuth – Petőfi – Jókai – Madách – Munkácsy elesett szegény nyomorultjainak, hogy átok ül a császáron és az fog. A hiénán pedig már be is teljesedett, hiszen élve boncolták mikor észrevette az orvos, majd élve temették el a forradalom és szabadságharc 5. évfordulóján 1853. március 15. napján.

Madách Imre: Az aradi sírra – Olvassuk el a négysoros művet az Ember tragédiája világhírű alkotójától!

Nem néztetek erőst, hogy szolgáljátok,
Ki fényesen majd jutalmazni tud,
Akit szolgáltatok egy árva hon volt,
Im sírotokra emlékkő se jut.

Oswald Spengler A nyugat alkonyában írja: „Az igazságokat megállapítják, azaz fogalmak formájában elvonatkoztatják őket a világ eleven sokszínűségétől, hogy aztán egy rendszerben, a szellemi tér egy meghatározott alakzatában rögzítsék valamennyit. Az igazság így abszolút lesz, örök, vagyis magához az élethez semmi köze nem lehet többé.”
A világ „nem létező urai” mindezeket az igazságokat a szintén „nem létező” tudásmeghatározó médiáin keresztül kinyilatkoztatják.

A hős vértanúk sokasága kapcsolatai, vagyoni helyzete miatt szabadon távozhatott, vagy menekülhetett volna más országokba, míg elül a szörnyeteg és a hóhér bosszúja.
Az aradi mártírok magyar, német, osztrák, szerb, horvát tábornokai pár napos szabadságukról tértek vissza a vesztőhelyre, a golgotára, hogy fiatal életüket áldozzák a magyar függetlenségért, és nem tették!!!
Szent Pál apostol is távozhatott volna a börtönből, és nem tette!!!

Valaki megkérdezte: „Ma hány ilyen lánglelkű és fáklyaéletű politikusa, művésze, arisztokratája lenne az országnak aki ezt megtenné???”

Nemzeti versek megzenésítése – Hallgassuk meg áhítattal!!!

Az Aradi Vértanúk utolsó szavai 1849. október 6.
Zene: Kárpátia – Az utolsó szó jogán 2014 — Előadja Helyey László színművész

Dsida Jenő: Psalmus Hungaricus 1936
Zene: Nagy Feró és a Beatrice 2004

Wass Albert: Záróvers 1947
Zene: Kormorán 2007

Távozóban így beszélgettek egymás között a király és a helytartó: „Semmi halálra vagy fogságra méltó dolgot nem tett ez az ember”„Szabadon lehetne bocsátani ezt az embert.”
(Apostolok Cselekedetei 26:31-32)

A cinizmus történelmi csúcsa Lenin, a gonoszság történelmi csúcsa a Habsburg. Maga számára hasznos idióta mindkettő!

Juhász Gyula drága költőnk hitvallása szerint „Krisztus jobbján – ama tizenhárom” és mindazok, „kik érted haltak, szent világszabadság” Arad – Olvassuk el a művet!

Arad, örök magyar gyász szép arája,
Feléd suhan ma sóhajunk, feléd,
ki élsz sötéten és némán az árva
Maros mentén, mely zúg ma gyász-zenét.

Kincses Erdély öléről ered le
És erre tart e bánatos folyó,
Mély morajában sír Erdély keserve,
Mint tárogatón zengő bujdosó.

Arad! Köszönt a csonka Magyarország
S tört lobogóját lengeti neked,
mely fátyolos, mint ez október-est.

De még lobog és égi kezek óvják,
Selymére örök, győztes glóriát von
A Krisztus jobbján – ama tizenhárom!

Mohácsi László
tiszteletes úr

Debrecen-Józsa, 2019. október 5.

A képek forrásai:
fejervar.hu
hu.wikipedia.org
magyarulbabelben.net

Vélemény, hozzászólás?