„Simon, Jóna fia, szeretsz-e engem?” (Szent János apostol ev. 21:16)

Kárpátalja – Gyertyánliget

Magyar Testvéreim!

„Óh, sehol sem olyan hideg a hideg, mint Debrecenben. Csak Csokonait nem fagyasztják meg az egymást kergető telek. Ő áll a kiskertben, kemény télben is, virtusos tartásban. Akkor is, amikor téli süketséggel bújnak a korai alkonyatba a Nagytemplom és a Kollégium. Amikor egész Debrecen mintha összefogna, hogy no most meghalsz meleg. Hideg város, gőgös város, meleg-ölő város, de jó, hogy szoborként figyel téged Lilla poétája.
Hajh, Debrecen, híres Vitéz Mihálynál ma sincs neked még forróbb szívű fiad”

(Ady Endre)

Ó, áldott Szűzanya, mennyei szép rózsa – Hallgassuk meg római katholikus testvéreink hitvalló énekét, a lélek mélyének kincseit!

Eljön az ember életében egy nap, amikor felteszi a kérdést magában: „Mi minden jót kaptam én életemben eddig Istentől? Hazát, családot, hivatást, szerény, de tisztes megélhetést, békességet, barátokat, lehetőségeket, esélyeket, alkalmakat, kegyelmi időt”!
A tanítványok életében is eljött ama nap, a nagy halfogást követő reggel, mikor a Feltámadott Úr Jézus Krisztus ott áll a Tibériás-tenger partján, és nézi a régi életükbe visszatért tanítványainak sikertelenségét, küszködését, kudarcát.
Mennyi ilyen Isten nélkül élő kudarcos életet láthatunk azóta is? Megoldom magam, nélküle, mai világban mi szükség van még erre a régi babonákra, harsogja a hitetlenség a kárhozat felé vezető széles úton, melyen nagyon sokan járnak.
Jézus csak ennyit mond: „Vessétek ki a hajó jobb oldalán a hálót, és találtok” – Majd: „Jöjjetek, egyetek”
A didergő lelkek és életek megtelnek Jézus közelében melegséggel, szeretettel, biztonsággal.
Minden emberi kéz gyújtotta tűz elhamvad, és csak a hamu marad utána.
A Jézus által gyújtott tűz szerény parazsa mindig hazavár, amelyen találsz kenyeret és halat, békességet és bocsánatot, megértést és feloldozást, „mert ott engem szánnak, szeretnek” (Ady)
Jó Jézus asztalánál vendégségbe lenni, azonban e különös reggelen történik valami egészen személyes, egészen egyetemes!

Sík Sándor: A névtelen angyal – Olvassuk el a pap-költő bizonyságtételét!

Nem tündökölsz az égi seregek
Angyalainak kilenc kórusában,
Hasztalan keresem a Bibliában,
Emberi nyelven nincs is tán neved.

Nem a nagyokat, nem a szenteket
Kíséred át az Isten Államába:
Kisemberek utolsó állomása,
A kis halál, ez a te őrhelyed.

Mikor jössz hozzám? Lesz nekem szavad,
Szabadítóbb a földi fájdalomnál?
Lesz-e, hogy neveden szólítalak?

Ó bár te hívnál, angyali Ajak,
A néven, mely a túli tájakon vár,
Amikor majd onnan szólítanak.

Ekkor érkezik el a csodálatos halfogást követő ebéd után a főjelenet. Jézus eddig nem szólt Péterhez, most megszólítja, de régi polgári nevén, mintha Benedek pápát Ratzinger úrnak szólítaná.
Háromszor kérdezi: „SIMON, JÓNA FIA, SZERETSZ-E ENGEM?” – Háromszor válaszol Péter apostol megrendülve és összetörve:
„URAM, TE MINDENT TUDSZ, TE TUDOD, HOGY SZERETLEK TÉGED”

Ez a Péter szerencséje és a miénk is, hogy Ő mindent tud!
Tudja az Atya kiválasztását, a Békesség Tanácsának döntését, a helyettes elégtétel érvényét, a megigazítás ítéletét, a Szentlélek munkájának erejét, és ezért megbocsát a háromszori megtagadás után is.
VISSZAÁLLÍTJA PÉTERT pásztori tisztébe, s reá bízza szeme fényét: a nyájat, az EGYHÁZAT!

„LEGELTESD AZ ÉN BÁRÁNYAIMAT”
„ŐRIZD AZ ÉN JUHAIMAT”
„LEGELTESD AZ ÉN JUHAIMAT”

Ó, Mária, Isten anyja – Hallgassuk meg a bizonyságtételt Tóth Béla kántor leírhatatlan tiszta és szép hangján!

És mit adtam cserébe vissza Istennek?
♥ Néha gondolok reá?
♥ Vagyok tékozló és eretnek!
♥ Kihez mondottam sok imát?
♥ Csak nagyszerű nevedet tudnám!
♥ Ő nézett reám szomorún, s harangozott, harangozott!

Ó, Nagyasszony, nemzetünk reménye – Hallgassuk meg római katholikus testvéreink énekbe oltott imáját a Nemzetért és Egyházért!

József Attila: Imádság megfáradtaknak – Hallgassuk meg a költő óriás fohászát Jordán Tamás színművész előadásában!

Dr. Ravasz László egyházunk egyik legnagyobb püspökét a Dunamelléki Egyházkerület éléről Mindszenty bíborossal együtt a cionista-kommunista terror 1948-ban száműzte, belső emigrációjában írta Leányfalun az alábbi gondolatokat:
„Ezt az utóiratot is odafűzték János evangéliumához: »Maga a világ sem fogadhatná be!« Milyen tanácstalanul állnánk akkor az evangéliumi elbeszélések előtt, mikor ez a húsz fejezetes kicsiny írásmű kétezer év óta az emberi elmék közül a legnagyobbakat foglalkoztatta, anélkül, hogy bármelyik is kimerítette volna.”
Rabbi Johannán ben Zakkai mondotta Kr. u.100-ban:
„Ha a mennybolt pergamen volna,az erdő fái írószerszámok és az óceánok tinta: nem lehetne leírni mindazt a bölcsességet,amit mestereimtől tanulhattam!”

„SZERETSZ-E ENGEM?” – és egyszer Jézus mindenkit megkérdez az életben, és válaszolni kell reá, de csak az igazat lehet, mert belénk lát, és már tudja a választ is.
(Péter apostol tudta, hogy felesleges hazudnia, tovább rontaná helyzetét, ezért ezt válaszolta előbb: „filoszté” – +ragaszkodom hozzád”.)

Szo agapo – így tudjuk kimondani tiszta szívvel és jó lelkiismerettel.


Reménységünk szerint az alábbi írások az önzetlen szeretet szép iskola példái, melyeket olvasásra ajánlunk.

Stabil kormányzást és prosperáló Magyarországot teremtett Trianon után gróf Bethlen István (Az írás a képre kattintva, új lapfülön olvasható)

Akik az utolsó csepp vérükig élik és hirdetik az evangéliumot – napjainkban is (Az írás a képre kattintva, új lapfülön olvasható)

Nem tudom abbahagyni a sírást, nem hiszem el, hogy Igaly Diana meghalt (Az írás a képre kattintva, új lapfülön olvasható)

Könnyek és virágok – így gyászolják az emberek Fülöp herceget (Az írás a képre kattintva, új lapfülön olvasható)

Könnyes búcsú – szívszorító videó, ahogy Károly herceg siratja édesapját (Az írás a képre kattintva, új lapfülön olvasható)

A székely ember bánatát is, örömét is dalban fejezi ki
(Erdőszentgyörgy grófnője volt Rhédey Klaudia, akiben a brit királyi család egyik üknagymamáját tiszteli. Szép református templomában évente koszorút helyez el Károly herceg) Zalánpatak vidám székely atyafiai szomszédai és segítői Károly hercegnek)

Az örök vándor – 130 éve született Zilahy Lajos író (Az írás a képre kattintva, új lapfülön olvasható)

Wass Albert: Látható az Isten – Olvassuk el az írófejedelem hitvallását!

Fűben, virágban, dalban, fában,
születésben és elmúlásban,
mosolyban, könnyben, porban, kincsben,
ahol sötét van, ahol fény ég,
nincs oly magasság, nincs oly mélység,
amiben Ő benne nincsen.
Arasznyi életünk alatt
nincs egy csalóka pillanat,
mikor ne lenne látható az Isten.
De jaj annak, ki meglátásra vak,
s szeme elé a fény korlátja nőtt.
Az csak olyankor látja őt,
mikor leszállni fél az álom:

Ítéletes, Zivataros,
villám-világos éjszakákon.

Mohácsi László
tiszteletes úr

Debrecen-Józsa, 2021. április 17.

A képek forrásai:
orszaghatartura.hu
hu.wikipedia.org
aranylant.hu
eoldal.hu
magyarhirlap.hu
romkat.ro
origo.hu
boon.hu
haon.hu
erdelyinaplo.ro
szeretetlang.blog.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük