
Magyar Testvéreim!
„1956. október 23. örökké élni fog a szabad emberek és nemzetek emlékezetében.
E nap a bátorság, az öntudat és a győzelem napja volt. A történelem kezdete óta nincs még egy nap, mely világosabban mutatja az ember csillapíthatatlan vágyát a szabadság iránt – bármily kicsi is a siker esélye, s bármily nagy is az áldozat, amit követel.”
(John F. Kennedy USA elnöke 1960.)
Magyarországon a fáknak is van legendája. Ki ültette? Ki pihent meg alatta? Ki írt alatta? Mikor pusztult el? Hogyan pusztult el?
A nyárfa a Héjjas-tanyán, Kecskeméttől mintegy 15 kilométerre északkeletre állt. A több mint kétszáz éves nyárfa alatt gyűltek össze Héjjas Iván hívására 1919. április 18. napján a környékbeli magyarok, itt hirdette ki programpontjait, és megalakították a Rongyos Gárdát! Ők az igazi népi hősök!
Ezek az igaz férfiak a hazájuk szolgálatát tekintették kizárólagosnak, és ha a lovas futárok felkeresték őket a távoli tanyákon a paranccsal: „Azonnal bevonulni!” – ők mentek, mert tudták, harcolni kell a magyar hazáért. Ennél magasztosabb, szebb, áldozatosabb emberi hivatást nehéz elképzelni.
Bennük lobogott a kuruc-király Thököly Imre vére, Rózsa Sándor becsülete, Horthy Miklós tisztessége.
Prónay Pálban kódolva volt az olthatatlan hazaszeretet, hiszen nem csak a betörő románoknak állta útját 1919-ben, hanem az osztrák csendőrségnek is 1921-ben.
Döntő szerepe volt a nyugat-magyarországi fegyveres felkelés kirobbantásában. A trianoni döntés által kiürített Sopronba, és az elcsatolt határterületre nemzetgyűlést hívott össze 1921. október 4. napjára. Kikiálltották a független Lajtabánságot, melynek vezetőjévé Prónayt nevezték ki, mint Lajtai bánt.
A fegyveres ellenállás kényszerítette ki az antant által kiírt soproni népszavazást 1921. december 14. napjára.
Héjjas Ivánnak, Prónay Pálnak és a Rongyos Gárda áldott emlékű harcosainak köszönhetjük, hogy ma SOPRON A HŰSÉG VÁROSA, és a Lajtáig visszavettük a gonosz osztráktól.
1945 után a cionista-kommunista hatalom halálra kereste őket, és családjaik kiadták a jelszót: egyetlen Héjjas-Prónay ne maradjon az országban.
Rákóczi Fejedelem és Kossuth Kormányzó sorsára jutottak. A Kecskemét melletti Héjjas tanyán beteljesedett a kétszáz éves nyárfa sorsa is.
Villám csapott bele, gyökerestül kifordult és porig égett! A Magyar Alföld népe Isten kezét látta benne. Se élve se halva, senki és semmi ne kerüljön a magyar-gyűlölő kommunisták kezére!
Tekintsük meg Héjjas Iván fotóját:

Tekintsük meg Prónay Pál fotóját:

Kárpátia zenekar dala himnuszt alkotott a Rongyos Gárda emlékére: Rongyos Gárda – Hallgassuk meg a dalt!
Ezekben a napokban az Ószövetségi bibliaolvasó szakaszunk Malakiás próféta könyve. Innen vettem alapigénk tanítását.
Malakiás próféta szemlélete általában megegyezik a próféták szemléletével. Mint minden ószövetségi próféta, Malakiás is az Isten szövetségének őre, és a szövetség alapján szemléli az egész történelmet, és abban saját népének egykori és korabeli életét.
Mint a próféták bármelyike, ő is csak járulékos jelenségnek tekinti a kultuszt, amely alkalmas eszköz lehet arra, hogy a gyülekezetet az Isten szövetségében való élésben segítse és támogassa. De csak akkor, ha a kultuszban a tiszta szív, a tiszta lélek és a tiszta száj érvényesül mind a papság, mind a gyülekezet részéről.
Ha ezek bármelyike is hiányzik a kultuszból, akkor hazuggá és Isten előtt utálatossá válik.
Malakiás próféta új formációt használ: a dramatizált párbeszédes formát. Ezzel próféciái elvenné válnak, dialektikusan hatnak, művészi szintre emelkednek.
„SZERETLEK BENNETEKET” – mondja az Úr. De ti azt kérdezitek: „MIBŐL LÁTHATJUK, HOGY SZERETSZ MINKET?”
Hatalmas köd ereszkedett le 1951 decemberében a Hortobágyra. A mély csendet időnként az aklokból kiszűrődő báránybégetés törte meg, majd egy madár szárnysuhogása halkult el a fekete egek mélyén. A grófnő éppen lefekvéshez készülődött a sarokban lévő szalmára. Már régen nem tudta, hogy teste vagy lelke didereg e jobban?
Ott állt mellette némán a közeli Szásztelekről való Róza, és várta, hogy miben is segíthet a nagyságos asszonynak? Egymásra néztek, majd elfojtott zokogás tört fel a grófnő
kebléből. Átölelte Rózát és csak annyit suttogott: „Imádkozzunk, közeleg a karácsony, jön felénk az Isten Jézusban, és elhozza a szabadulást egyszer. Szeret bennünket az Isten, nem hagy el az akolban sem. Szent Urunk éppen ilyen világba érkezett egykor.” Szegény Róza egyszerű életében, és nehéz sorsát cipelve soha nem gondolta volna, hogy a gazdagok is tudnak sírni és szeretni, Isten után vágyni, mikor „mindenek vesznek, múlnak.” (Ady)
Thököly Imre, Rákóczi Ferenc, Mikes Kelemen, Béri Balogh Ádám, Bercsényi Miklós, Petőfi Sándor, Héjjas Iván, Prónay Pál lelke valahol ott szállt a menny tiszta magasában, és hallgatta a kijelentést: „SZERETLEK BENNETEKET”. Jó volt Isten legdrágább igéit szívükbe zárni, aztán vinni le a földre, fázó, félő, élő-halott magyarjai közé.
Hungarian Revolution 1956 – Beethoven: Egmont-nyitány – Hallgassuk meg a halhatatlan művet, mely 1956 hótiszta forradalmának szimbóluma lett a világ híradóiban!
Attila hun fejedelem óta a magyarság az európai keresztyén műveltség kihagyhatatlan elemét képezik. Tudósaival, művészeivel, nagyszerű mesterembereivel az európai haladás irányát szabták meg a legmostohább körülmények között is. Már egyedül az 1956-os forradalom és szabadságharc áldozatvállalásáért Európa hálás lehetne a magyaroknak, hiszen Debrecenből és Pestről indult meg az a folyamat, mely végül a kommunizmus bukásához, és a Szovjetunió széteséséhez vezetett.
De mindez a Bocskai szabadságharcban, a Rákóczi szabadságharcban, az 1848-as forradalomban és szabadságharcban gyökereztek. Soha nem érdekelte ez a világot, nem is értette, hogyan lehetne hálás? Hála? Ez a műfaj kiveszett a szótárból. Szent Pál apostol még tanít róla: „Mindenekért hálát adjatok”.
Beregszászi Olga: Piros a vér a pesti utcán – Hallgassuk meg 56 hőseinek áldozatát legszebb hangú énekesnőnk előadásában!
Illyés Gyula – Sinkovits Imre: Egy mondat a zsarnokságról! – Hallgassuk meg a művet!
(Amikor elolvastam megszakadt a szívem, mikor meghallgattam, újra megszakadt a szívem. Fenomenális, lenyűgöző, elgondolkodtató. A mai politikáról szól – írta valaki)
Marad még valami Magyarországból két háború és egy Trianon után? – kérdezték sokan 56-ban. Mennyi veszteség és gyász halmozódott fel a lelkekben? De legjobban nem ez fájt a magyaroknak, hanem a megaláztatás, az üres kultusz, a hazugság-dömping, a sikerpropaganda, a zsarnoki-terror. A zsidó „Rákosi” minden szakrális értéket és hagyományt szét zúzott. Magántulajdont, egyházakat, alkotmányt. A szintén zsidó „Péter Gábor” által detronizált AVH ipari méretekben börtönözte be a magyarokat, majd végezte ki százával. A Trianon-átkával elcsatolt területeken a soviniszta nacionál-kommunizmus még elvtársi segítséget is kapott Kis-Magyarországról magyarság-irtás ügyileg. Ostoba és gőgös a hatalom. Nem ismeri a néplelket, nem számol a transzcendenssel. Mindent erőből, pénzzel és propagandával szeret megoldani.
Kárpátia zenekar: Neveket akarok hallani – Hallgassuk meg a dalt, mely az 50. évforduló egyik szimbóluma lett!
A tiszta tekintetű, jó arcú, az égről a csillagot ledolgozó magyar menekültek árasztották el a világot 56 november 4-e után. Nekünk az már sovány vigasz, hogy harangozhatunk Hunyadi János tiszteletére, vagy 57-ben az Év Embere lett a Pesti Srác, vagy sok híresség megdicsér bennünket. A szovjet invázió mindent szétlőtt, amit esetleg épen hagyott 1944 őszétől kezdődő országot legázoló nyolc hónapos front.
Cserben hagyott bennünket a nyugati világ. Nem segített gazdaságilag talpra állni, kölcsöneivel pedig csak eladósított. Az olcsó és jól képzett magyar munkaerőért máig hálásak.
„Példát adtam nektek”, – mondja Jézus apostolainak. „Mert nincs annál nagyobb szeretet valakiben, mint aki életét adja felebarátaiért.”
„Szeretlek benneteket” – „Miből láthatjuk, hogy szeretsz minket?” Cselekedeteimből láthatjátok. „Jó fa jó gyümölcsöt terem, rossz fa rossz gyümölcsöt terem. Gyümölcseiről ismeritek meg őket”
Márai Sándor – Csurka László: Mennyből az angyal – Hallgassuk meg a két szellemi géniusz sokkoló erejű versét művészi előadásban!
Minden perc 56 – Isten áldja 56 hőseinek emlékét

tiszteletes úr
Debrecen-Józsa,2019.október.19.
A képek forrásai:
origo.hu
hu.wikipedia.org