„Térjetek meg hozzám teljes szívvel, böjtölve, sírva és gyászolva!” /Joel próféta 2:12/

Boldog Özséb szobra Esztergomban a Szent István téren

Magyar Testvéreim!

„Áldd meg hazánk, hogy a remény átölelje lelkünk” – A szörnyű tatárdúlást követően 1242-ben az akkor 42 éves Boldog Özséb elismeréssel szemlélte a IV. Béla Árpád-házi királyunk által szervezett második honfoglalást, az ország újjáépítését. Domonkosok és ferencesek jártak élen az imádság életes példájával, a munka testet-lelket gyötrő fáradalmával. Özséb nem csatlakozott hozzájuk, hanem ezt mondta: Még több kell! Példaadás, engesztelés, vezeklés. Elindult a Pilisbe, hogy az erdőben élő remetéket maga köré gyűjtse.
A pilisi remete hármas barlangja alatt, a forrás mellé letűzte a keresztet, jelszava és meggyőződése szerint: „In Cruse salus” (Keresztben az üdvösség).

Később az egyesült remeték templomát is a Szent Kereszt tiszteletére szentelte. 24 évet töltött a Pilisben, 20 éven át szervezte, irányította, kormányozta rendjét, melyet Remete Szent Pál oltalma alá helyezett, hiszen első remeteként ő volt ennek az életformának az elindítója.
Emellett szerénységében el akarta hárítani magától a rendalapítónak kijáró tiszteletet, ezért Remete Szent Pál palástja alá rejtőzött.
Az 1256. évi esztergomi Zsinaton mint tartományfőnök vett részt. A zsinati jegyzőkönyvet így írta alá: „Eusebius prior prov. Ord. S. Pauli Primi Eremitae” (Özséb, Első Remete Szent Pál rendjének provinciális perjele).
Ebből a hivatalos elnevezésből rövidült le és lett a rend neve: pálosok. 1270. január 20. napján halt meg Pilisszentkereszten az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend papja, aki végrendeletében a szabályok pontos betartására, testvéri szeretetre, és példaadásra buzdította testvéreit.

Hallgassuk meg a 750 esztendeje megírt, és számlálatlanul elmondott imádságát: Boldog Özséb imája!

A lánglelkű tudós szerzetes visszanézett az Ószövetség rendíthetetlen prófétáira, a prófétai kijelentésre, a prófétai igehirdetésre, és ezt olvasta:

Újabb fölhívás a megtérésre

„De még most is így szól az Úr:
Térjetek meg hozzám teljes szívvel,
böjtölve, sírva és gyászolva!
Szíveteket szaggassátok meg,
ne ruhátokat,
úgy térjetek meg
Istenetekhez, az Úrhoz!
Mert kegyelmes és irgalmas ő,
türelme hosszú, szeretete nagy,
és megbánja, még ha veszedelmet hoz is.”

(Joel 2:12-13)

E könyv és ige utolérhetetlen theologiai jellegzetessége, hogy benne a prófétai üzenet ötvöződik a papi szellemmel. A Kr. e. negyedik században elmondott igehirdetése a jeruzsálemi szentélyben böjtre, sírásra és gyászra hívja fel a népet. Elsősorban a szívek és nem a ruha megszaggatására hív, s ezzel a nagypróféták belső bűnbánatot, megváltozást követelő szellemét szólaltatja meg.

A lánglelkű tudós szerzetes belenézett az előtte tornyosuló magyar századokba, és ezt olvasta ki az idők jeleiből:

1720: Pestis járvány
1820: Kolera járvány
1920: Spanyolnátha járvány – Trianon tragédiája
2020: Korona vírusjárvány

E látás képességének birtokában volt Petőfi Sándor és Ady Endre is.

Petőfi Sándor: Te március 15. Csalogányok és pacsirták. – Mintha 2020. március 15-ről írta volna a költeményt. Olvassuk el!

Sínlődik az emberiség,
A föld egy nagy betegház,
Mindegyre pusztít a láz
S már egy egész ország esék
Áldozatául,
És több elájul;
S ki mondja meg:
Hol ébrednek föl majd e nemzetek,
Ezen-e vagy a másvilágon,
Muló-e vagy örök az álom? –
De ím a bajnak közepette
Fiait az ég el nem feledte,
Megszána minket nagy fájdalmainkban,
Orvost küld hozzánk, és ez útban is van,
És már maholnap meg is érkezik,
Midőn hóhérink észre sem veszik. –
Tiéd minden dal, minden hang,
Melyet kezemben ád a lant,
Te lelkesítesz engemet,
Tenéked ontom én könyűimet,
Én tégedet köszöntelek,
Te a beteg
Emberiségnek orvosa, jövendő!

Ady Endre – Papp Zoltán: Krónikás-ének 1918-ból – Hallgassuk meg a költő-vátesz egyik legkésőbbi, fenomenális erejű versét Papp Zoltán színművész előadásában!

Szétszóródásunk után eljött a nap 1990. március 20-án, hogy Marosvásárhelyen az akkor már 134 éve halott lángészt, Bolyai Farkast is keresték a felbőszült, Marosvásárhelyre szállított, pópáik által leitatott vad románok, hogy megölhessék… Neve, domborműve, nemzetisége komoly probléma és kihívás volt számukra. Sütő András íróval kellett beérniük…

Emlékezzünk a ma harminc éve, 1990. március 19-én Marosvásárhelyen és környékén történt véres küzdelemre, Gémes István, Csipor Antal, Kiss Zoltán mártír magyar testvérünkre, a több száz sebesültre, legismertebb közülük Sütő András, akinek fél szemét verték ki, az utána bebörtönzött magyar és cigány testvéreinkre, Cseresnyés Pálra, akit tíz évre ítéltek (hat év után szabadult). Egy rövid emlékező imával gondoljunk rájuk.

Régi bűnnek hosszú az árnyéka, tartja a kínai közmondás.

Az ember nem tartotta be az isteni rendelést, és kezdte átvenni Isten szerepét. Megrészegült a lehetőségtől. Beavatkozott a nagy alkotásba (Madách), mert azt gondolta, többet tud mint Isten. És minden elkezdett tönkremenni, mert az ember így működteti a világot. Mivel a homo sapiens csak hiszi isteni képességét, hát eluralják a bűnök.

A gőg, a kapzsiság, az irigység, a hatalomvágy, a mohóság, a harag, a bujaság, a lustaság, az elégedetlenség, a telhetetlenség.

Ezek mentén aztán semmibe veszi a 10 parancsolatot, a szeretet kettős nagy parancsolatát. Celebeket, bálványokat imád, hedonista, erkölcstelen életet él, tiszteletlen, lop, csal, hazudik, embert öl. Bibliának szavát sem hiszi, a hazug ördögi médiát bálványozva issza. Megveti az egyházat, kineveti és semmibe veszi a tudós lelkészeket. Megtagadja nemét, elpusztítja magzatát, Steiner Kristóf zsidó párja most „férfi vagy nő szerepét tölti e be?” kérdésen tévézget.
Ne kérdezzük: Hol az Isten? Ö a helyén van. Mi nem vagyunk a helyünkön. Mi tervezünk háborúkat, gyarmatosításokat, kegyetlenségeket. Emberkínzó és létgyalázó izmusokat hoztunk létre, melybe százmilliók haltak bele, és ezzel csak növeltük eredendő bűneink számát.
A földi hívságok erősebbek lettek lelkünk tisztaságánál. A próbák, a nyomorúságok az üres városok mutatják, valamit nagyon elrontottunk, valamit nem jól csinálunk.
Honnan tudhatta 2015-ben Bill Gates Microsoft-vezér, hogy öt év múlva világjárvány lesz?
Bogár László közgazdász professzor írja, hogy valakik padlóig nyomják a gázt, miközben satuféket is nyomnak. Pusztító örvénylés, programozott káosz, miközben milliók élete megy tönkre, míg kevesek mesésen gazdagodnak az olcsóvá züllesztett részvények felvásárlásával. A halál vámszedői ők.

Sinka István – Papp Zoltán: Anyám balladát táncol – Nagyszalonta fekete bojtára zseniális műve szólaljon meg ismét Papp Zoltán színművész előadásában!

Pedig van egy Jézusunk, vannak prófétáink, szentjeink, költőink, tudósaink.

Nem így terveztük és képzeltük ez esztendőt. Imádságban kell kérni az erőt a próbák viseléséhez. Ahogy tette Joel próféta, Boldog Özséb pálos szerzetes, Rákóczi Fejedelem.

Köszönetet mondunk az ige szavával a politika által sokat támadott egészségügyben, oktatásban, kereskedelemben, közigazgatásban, közlekedésben és máshol dolgozó honfitársainkért.
Egészségüket kockáztatva élnek és fáradnak másokért, mert az élet él, és élni akar.

Három hete még születésnapért adtunk hálát idehaza, miközben Réka kincsem már harcolta harcát a pusztító kórral hivatásához méltóan.
Apai szívvel köszönöm Istennek helytállásukat, a Vörösmarty Mihály általános iskola, Dóczy Gedeon Református Gimnázium, Ablonczy Béla és Zsoldos Tibor vallástanárok, valamint a Debreceni Egyetem nagyszerű tanárainak példás munkáját, végül osztálytársaik példamutató helytállását is e nehéz időkben!!!

Az Úr legyen őriző pásztoruk!

Négy gyermekünk „tablója”

Nagyböjtben vagyunk. A megtérésnek teljesnek kell lennie. Isten irgalmas, és megtérésre hívja népét. A szív érzésein túl a szív megváltozását kell elérni. A szívből való megtérés azt jelenti, hogy az egész ember megváltozik, azaz mindenestül elfordul istentelen magatartásától, és egész személyiségében odafordul Istenhez.

V Moto Rock – Sztankay István: A Gömb – Hallgassuk meg e szép hitvallást e nagyszerű művészek előadásában és emlékére!

(Színművészeti felvételijén kérdezte a párttitkár Sztankay István jelölttől: „Apja foglalkozása?” Válasz: „Pásztor” „Jó, akkor nem osztályellenség, jószágot őriz Borsodban.” G. katholikus lelkipásztor édesapjának bárányai szerették pásztorukat, ha már a rendszer nem is.)

Mohácsi László
tiszteletes úr

Debrecen-Józsa, 2020. március 21.

A képek forrásai:
hu.wikipedia.org

Vélemény, hozzászólás?