Magyar Testvéreim!
A Héber nyelvű Szentírásban a sheol szó 65-ször fordul elő, mely jelenti a pokolt és a sírt.
A Görög nyelvű Újszövetség fontos helye, mikor Péter apostol az Apostolok Cselekedeteiben így beszél:
„Isten ezért előretekintve, a Krisztus feltámadásáról mondta azt, hogy nem marad a halottak világában, és teste sem lát elmúlást.
Ezt a Jézust támasztotta fel az Isten, aminek mi valamennyien tanúi vagyunk.”
(Ap. Csel. 2:31-32)
Ami a héberben sheol, az a görögben hades.
Az eredeti szó mindkét nyelven jelenti az emberiség közönséges sírját, azt az állapotot, ahol a halottak és eltemetettek nem láthatók.
Ez ama hely, ahol Jézus Krisztus volt három napig.
Nagypénteken fekete terítővel van letakarva az Úrasztala és a Szószék a református templomokban, katolikus templomokban pedig még a harangok sem szólnak. A mélységes gyász jelei ezek.
Kárpátia zenekar: Kárpátia zenekar – Szibéria felé
Gyóni Géza – Cézár, én nem megyek
‡ Nagypénteki Istentisztelet után így szólt egy öreg presbiter a lelkészhez: „Tetszik tudni, én megjártam a Don-kanyart. Na az volt maga a pokol, az ott harcoló és meghalt valamennyi náció számára. Pokol: kívülről, belülről, közelről. Nem könyvből, nem papi beszédből tudjuk, mi láttuk a gonoszság legmélyebb bugyrát.”
Hieronymus Bosch: Kőoperáció – „Mester, vágd ki gyorsan a követ. A nevem Lubbert Das” – (Elmebetegség oka az agyban található kő, gondolták.)
N. Fehér Gyöngyi: Nagyapám és a Don kanyarban elesettek emlékére
Vérmezőkbe ivódott szenvedés,
ártatlanul öldöklő rettegés,
feltámasztó, könnyes emlékezés,
rút sötétség volt ott valaha,
hol hősi halált halt sok katona…
Hosszú évek hiába múltak el,
az ember mindig vért követel,
háborútól békét remél,
pedig csak halált hoz a szél…
Don-kanyarban jajongó lelkek,
köztük nagyapám,
– ki húszéves volt –
több mint hetven éve,
sorsukra maradtak
sebesülten és éhezve…
Egyszer, ugye, ki meghalt,
egyszer talán hazatér,
mert nem lehet,
hogy emlékeiket
csak úgy
elfújta a szél…
Nemeskürty István író, Tanár Úr: Requiem egy hadseregért
‡ Ötven esztendeje múlt már, mikor 1972-ben megjelent Nemeskürty István író, Tanár Úr drámai könyve: Requiem egy hadseregért
Ma 80 esztendeje történt, hogy a MAGYAR KIRÁLYI HONVÉDSÉG 2. magyar hadserege elszenvedte története legtragikusabb veszteségét, drámai pusztulását, pokoli megpróbáltatását.
„A második magyar honvédsereg hazájától távol harcolt, olyan területen, amely történelmi határainktól és lelki világunktól is messze esett.
A magyar különlegesen benső kapcsolatban áll hazája határaival: ezek az ő számára egyúttal politikai törekvései és katonai erőfeszítései határát is jelentik.
Ahhoz, hogy minden erejét bevesse a küzdelembe, országa földjén vagy annak közvetlen környékén kell harcban állnia”
Ezeket a sorokat Magyarország Kormányzója, vitéz nagybányai Horthy Miklós írta Adolf Hitlernek, megpróbálván elérni, amit nem lehetett.
Ezeréves határainktól ilyen távol II. András Árpád-házi királyunk szentföldi zarándoklatát leszámítva soha nem harcolt magyar katona.
Ennek ellenére a doni pokolban Borgyirekva, Korotojak, Scsucsje, Uriv térségében a harcokban a magyar csapatok emberfeletti hősiességről tettek bizonyságot.
Stromm Marcell vezérőrnagy hadparancsában ez állt: „A magyar haza mindenkor hálás szeretettel fog visszaemlékezni hős fiaira, akikéhezhasonló sors csak keveseket ért a magyar nemzetben. Isten veletek magyar honvédek.”
Makám – Cseh Tamás: A Don-kanyar felől
Ady Endre: Mesélj a csendről
Bennem üvöltés van
és félelem,
mesélj a csendről,
Kedvesem.
Milyen az:
hallani,
ha nincs semmi hang,
milyen az,
mikor az ordítás
a semmibe zuhan?
milyen a békesség, az öröm,
milyen, ha valaki
azt mondja: „Köszönöm!”?
Milyen vagy Te,
s milyen az életed?
valóban fény van a felhők felett?
Bennem üvöltés van
és félelem,
mesélj a csendről,
Kedvesem.
Milyen az,
mikor a Harag lehajtja fejét,
s a Bocsánat fényre jön,
elhagyva rejtekét?
Milyen az,
ha én is lehajtom fejem,
mert rám szakadt a világ,
megölt a küzdelem?
s amikor meleg kéz simogat,
nem csizmás láb tiporja
valóvá álmomat –
milyen az?…
Bennem üvöltés van
és félelem,
mesélj a csendről,
Kedvesem.
Milyen a mosoly,
milyen a nevetés,
milyen az, mikor mindez
sohasem kevés?
Milyen, ha elém jön a Vég,
ha elfogyott az Élet,
s mindenből elég?
milyen lesz ott,
mire azt mondtad: Haza
túl a Tündérkapun,
az lesz a Tündérek otthona?
csend lesz ott,
s hangtalan szavak?
lesz-e sok,
őrült, táncos pillanat? –
Veled
s meddig tart ott az életünk? –
Kedvesem,
oda mikor megyünk?
Mesélj a csendről,
Kedvesem,
mert bennem
üvöltés van és félelem.
Mesélj,
még itt a földön! –
de ne szólj!,
hallom úgy is én,
csak maradj itt velem,
s gyere felém
védj meg, mert gyermek vagyok
takarj be éj hajaddal,
add nekem illatod…
add nekem magad,
s én odaadom életem –
Akkor az üvöltés csenddé válik
és békévé a félelem.
Mesélj a csendről,
Kedvesem,
mert bennem
üvöltés van és félelem.
‡ Nem volt család NAGYMAGYARORSZÁG 64 VÁRMEGYÉJÉBEN, akiken Trianon átkos tragédiája után 20-25 esztendővel ne gázolt volna újra át a történelem gonosz szele. A német-orosz birodalom gigászi küzdelmének egyik legnagyobb vesztese és elszenvedője szegény hazánk árva népe volt.
A romokon pedig harmadik keselyűként megjelent a román hadsereg, hogy az utolsó szögig rabolja le, ami még mozdítható.
Népek Krisztusa Magyarország, avagy vesszen Trianon
Szerencs Vasútállomás – Ártatlanul elhurcolt véreink emlékműve
‡ Ft. Prof. Dr. Dr. Csohány János Professzor Úr, egykori Kedves Tanárom tudományos igénnyel, hazafiúi szeretettel, mennyei elhívással végezte minden szolgálatát, legyen az az Akadémia magassága, vagy egy csöndes temető szomorú áhítata a hősök porai fölött, hol igaz szóra, evangéliumra, szeretetre vágynak és várnak a kései utódok. Tőle mindig a legtöbbet, legjobbat, legigazabbat kaptuk!
Csohány János professzor úr írása.
(Az írást a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)
Mindnyájunk nevében köszönjük szépen Professzor Úr tanítását, Isten áldása kísérje életét és munkásságát jó egészségben!
Kárpátia zenekar: Hősök
‡ Magyar népünk szenvedéseinek századai alatt sokszor úgy élte meg sorsát, mint egy roppant per-rendtartás alperese.
A felperes a sors, a nyomorúság, a rossz világrend.
A Bíró maga Isten, de részrehajló, nem szolgáltat igazságot, elnézi szakrális nyelvet használó népének nyomorúságát és szétszórattatását.
Az Ószövetség nagy szenvedője Jób még keserű élethelyzetében is tud imádkozni.
Lucifer ismét bevádolja Istennél, hogy keserűen imádkozik, kiégett, de Isten így is értékeli, mert őszinte a szíve.
Somogyi Zsolt: Fohász
Felnézek az égre minden áldott este,
Keresem az Istent, mert beszédünk lenne.
Nehéz szívvel várok csöndben a soromra,
Tudom odafönn is rengeteg a dolga.
És csak halkan mondom az ég csillagának:
Szólhatna egy jó szót az Úr angyalának,
Hogy a Jóistennek súgja oda csendben:
Uram! A világgal nincs valami rendben!
Hallgassa meg imám, más kérésem nincsen,
Segítsen mirajtunk, hiszen Ő az Isten.
Ember az embernek farkasa lett régen,
Gyűlölet vert tanyát sok ember szívében.
Rengeteg a földön a hontalan, árva,
Uram, ez a világ saját sírját ássa!
Túl sok már a fájó, bús könny a szemekben,
Uram! A világgal nincs valami rendben!
Anya a gyermekét sorsára hagyja,
Pénzért az ember a lelkét is eladja.
Háborúk zajában ártatlanok halnak,
Jól tudom Uram, Te nem így akartad.
Nagyon nagy a bűnünk, amit meg kell bánnunk,
Bocsásd meg, úgy kérlek, minden gonoszságunk!
Könyörögve száll fel fohászunk az égbe:
Uram! A világnak Tenélküled vége.
Dr. Luther Márton Ágoston-rendi tudós szerzetes, reformátor atya Bibliája
Ft. prof. Dr. Hegedüs Lóránt Püspök Úr Jób könyvéről tartott igehirdetés-sorozata
DICSŐSÉG A HŐSÖKNEK! ÁLDASSÉK NEVÜK AZ EMLÉKEZETBEN, ÉS KRISZTUS URUNK SZAVAIBAN AZ UTOLSÓ NAPON!
E Turul-madár szárnyai őrizzék a hont
Jó szívvel ajánljuk Kedves Testvéreink figyelmébe az alábbi írásokat
Református lelkészek a Don-kanyarban
(Az írást a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)
Uram, szeretlek! XVI. Benedek emeritus pápa hitvallása
(Az írást a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)
A román népfelkelők vérengzésére emlékezett Nagyenyed magyarsága, a város román polgármestere is felszólalt
(Az írást a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)
A magyarókereki és magyarfülpösi templomok kazettáit rekonstruálták a Hagyományok Háza szakemberei
(Az írást a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)
III. Károly idén Székelyföldre látogathat
(Az írást a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)
„Az amerikaiak az utolsó ukránig harcolnának”
(Az írást a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)
Debrecen-Józsa, 2023. január 14.
A képek forrásai:
ehir.hu
szirom.hu
poet.hu
pestisracok.hu
moly.hu
szepmuveszeti.hu
mek.oszk.hu
voltegyszeregyiskola.hu
erdely.ma
romkat.ro
kronikaonline.ro
erdelyinaplo.ro
publicdomainpictures.net
refomatus.hu