(Sepsiköröspatak, 1839. december 31. – Kálnok, 1918. október 20.)
„Az emlékezéshez nem emlék, hanem szeretet kell.
S akit szeretünk, azt nem felejtjük el.”
(William Shakespeare)
Selmecbányán végzi el a Bányászati – Erdészeti Akadémiát
1879-ben a világon elsőként megalkotja az Erdőtörvényt
1880-tól a Magyar Tudományos Akadémia Tagja
Kitüntetései: Osztrák Császári Lipót-rend, Osztrák Császár Victoria-rend,
Francia Becsületrend Lovagja, Belga Lipót-rend középkeresztje,
Japán Felkelő Nap Rendje
Magyar Testvéreim!
A vigasztalás Isten akarata.
Tudja, hogy népe vigasztalásra szorul, belelát az ember szívébe, amikor reménytelennek látszott a nép helyzete.
Látja a szívekben lévő igaz fájdalmat és gyászt, és jól tudja, hogy erre nincs emberi vigasztalás.
Amikor egy nemzet, egy ősi királyság földje temetővé lesz, amikor temetetlenül hevernek a holttestek, kik fölött károgó varjak keringenek.
„Unják a hullát, el – s vissza – röpülnek,
De az emberek meg nem csömörülnek.”
Amikor Isten meglátja népe szívében a szomorúságot és a csüggedést, nem marad tétlen.
Felébred atyai szívében az irgalom, és tesz valami csodálatosat.
Az egész világtörténelmet úgy irányítja, hogy népe számára szabadulást adjon.
Úgy vigasztalja meg népét, hogy segít is rajta.
Isten szívében szánalom van szenvedő gyermekeivel szemben.
Vörösmarty Mihály: A búvár Kund
Sajó Sándor: Magyarnak lenni
Végvár zenekar
‡ Természeti örökségünk páratlan szépsége a Teremtő Isten ajándéka.
Kulturális, épített örökségünk népünk tehetségének, szorgalmának és áldozatos munkájának gyümölcse.
– Mert van egy nép, amely eljár dolgozni és orcája verítékével eszi kenyerét.
Tudjuk, ma már sokan megmosolyogják, lenézik és baleknak gondolják.
– Mert van egy nép, amely hűséggel gondol szülőföldjére, a rég megholtakra, a ma öregjeire.
Tudjuk, sokaknak ez már nem elég korszerű, mucsai és nem európai.
– Mert van egy nép, amely zászlót őriz, verset olvas és imádkozza Isten vigasztaló igéit.
Cifra Kalotaszeg: Kolozsvártól 14 km
1944. augusztus 27. – 1945. április 30.
‡ Vérzivataros történelmünk legsúlyosabb nyolc hónapja rúgta reá az ajtót – az I. nagy háború, majd a román betörés és pusztítás, végül Trianon gyalázatának mindeneket elemésztő tüze képében szerencsétlen magyar népünkre!
XX. századi történelmünk vesszőfutása, a pokoljárás sötétsége, a golgota-járás kálváriája folytatódott Madách Imre szavaival:
„Küzdés az élet, nyugvás a halál,
Ha nyári égen fergeteg is áll”
1944. április 13. – 1945. március 27. között 1024 magyar település szenvedte el az amerikai-brit légierő 600 nehéz bombázójának csapásait, mely megölt mintegy 20.000 honfitársunkat, elpusztitott minden természeti és épített örökséget.
Légitámadások Magyarország ellen (1944 – 1945)
(Az írás a képre kattintva, új lapfülön olvasható!
78 éve amerikai és brit bombázók lángba borították Magyarországot
(Az írást a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)
Gyóni Géza: Dögmadarak – Krasznojarszk, 1916
Dögmadarak, hova szálltok?
Korai még vijjogástok.
Nem hulla még, ami fekszik, –
Sok sebével bárhogy festik.
Megrázkódik s lecsap rátok –
Dögmadarak, hova szálltok?
Egész világ kit széttépne:
Övig vérben Árpád népe,
Tucatra jár már az ellen –
Eggyel többtől meg nem retten.
Nem kripta még a Kárpátok –
Dögmadarak, hova szálltok?
Magyar homlok verítéke
Jó volna már terítékre.
Hősök vérén ami érett,
A gyümölcsöt leszednétek.
Igy csinált már az apátok –
Dögmadarak, hova szálltok?
Kincses Kárpát dús ölében
Ott dajkált egy ezredéven;
Nektek csurrant bora, méze,
Nekünk csak a szenvedése;
Ugy dajkált, mint az anyátok –
Dögmadarak, hova szálltok?
Ezüst folyók, halmok, kertek
Nem virultak, csak tinektek;
Tietek volt minden gyöngyük,
A mienk csak sírgöröngyük!
Most fordítva akarjátok?
Dögmadarak, hova szálltok?
Dögmadarak, hova szálltok?
Korai még vijjogástok.
Nem hulla még, ami fekszik –
S rövid az út Bukarestig.
Keserű lesz lakomátok, –
Dögmadarak, meglássátok.
„Az én jegyesem, az én nemzetem” – írta valaki
Kárpátia zenekar: Csak egy nap az élet fiúk
‡ Kétezer éves szép szokás,gyakorlat és hagyomány a római katolikus egyházban, hogy a vértanúikat, nagyjaikat, hit hőseiket megbecsülik és évfordulók alkalmával megemlékezik róluk a hálás utókor.
Bármerre járunk, mindig elolvasom az emléktáblák, emlékoszlopok feliratát, melyet szelíd virág harmatoz.
A boldoggá vagy szentté avatásnak hosszú előzménye van, melyet felterjeszt a helyi közösség, a posztulátor pedig Róma elé viszi, hol aztán bizottság vizsgálja tartalmát. Sok idő teltével maga a pápa írja alá, és így kerülhet be valaki a boldogok, vagy szentek közösségébe.
(Szigliget, 1921. augusztus 8. – Litér, 1945. március 23.
1945. március 23. napján Bódi Mária Magdolna hithű katolikus munkáslány a dunántúli Litér településen testével védte a kolléganőjét a rátörő részeg orosz katonától, aki hat lövéssel azonnal végzett vele. 24 éves volt.
Márfi Gyula érsek 2017-ben Kovács Gergely gyulafehérvári érseket kérte fel a boldoggá avatási folyamat római posztulátorának, aki akkor a litéri emléknap ünnepi szónoka volt, aki többek között Ferenc pápát idézte:
„Szentnek lenni nem csak kevesek előjoga, hanem mindenki hivatása.
A szentek ugyanolyan emberek mint mi, közöttünk éltek.
Bódi Mária Magdolna személyében püspökök, királyok, szerzetesek, szerzetesnők mellett egy fiatal, egyszerű munkáslány élete és vértanúsága áll előttünk példaként.
Olyan jó hallani, hogy őt mindenki egyszerűen csak Magdiként emlegeti.
Az ő személyiségén érződik az élet íze. Sokaknak lehet ma is példaképe.
Vértanúsága mellett az életszentsége is bizonyítható.
Nem szuper, nem hős, hanem erőfeszítéséhez Isten kegyelme társult.
Isten szolgálója volt, megélte, mit jelent Krisztus követőjének lenni.”
A Veszprémi Érsekség által benyújtott anyagot a Vatikán hiánypótlás nélkül elfogadta.
Udvardy György veszprémi érsek 2024. május 23. napján kihirdette, hogy a Bódi Magdi vértanúságáról szóló dekrétumot Ferenc pápa aláírásával elismerte.
Bódi Mária Magdolna boldoggá avatására több mint tízezer zarándokot várnak Veszprémbe
Sík Sándor: Véreső esik
Szomorú, lefosztott oltár felett
Fekete fátyolos nagy feszület.
Vérzik, vérzik a Krisztus!
Idenéz megtört két szeme rám.
Templom ez itt? Vagy a Golgota tán?
Vérzik, vérzik a Krisztus!
Hol van az oltár, a gyertyák, képek?
Hol zokogott a sirató ének?
Vérzik, vérzik a Krisztus!
Római, nép, lator, merre maradt?
Egyedül, magam a kereszt alatt!
Vérzik, vérzik a Krisztus!
Nincsen a földnek több embere tán?
Egymagamért függ teste a fán?
Vérzik, vérzik a Krisztus!
Nincs már több bűnös a föld kerekén?
Fölfeszítője, gyilkosa – én?
Vérzik, vérzik a Krisztus!
Kiáltva mered rám öt néma seb,
Bíbornál bíborabb, tűznél tüzesebb.
Vérzik, vérzik a Krisztus!
Vérzik, vérzik! Csurog a vére
Asszú szívemnek szikkadt földjére.
Vérzik, vérzik a Krisztus!
És rám néz! Rám néz! Irgalmas egek!
Jaj, hova fussak, hova legyek.
Vérzik, vérzik a Krisztus!
Csak sírok, sírok. Csak susog ajkam:
Jézus, Jézus, könyörülj rajtam!
Vérzik, vérzik a Krisztus!
Lábadnál magamat arcra vetem.
Szeretlek, szeretlek, Szerelmesem!
Vérzik, vérzik a Krisztus!
Rám csurog harmatoz, omlik a véred,
A tüzes újság, a bíboros élet!
Vérzik, vérzik a Krisztus! Kevesebb jelenjen meg
Farkas Árpád -Bródy János – Koncz Zsuzsa: Dúdoló
A kitörés, a becsület napja – A Turulmadár nyomán
(Az írást a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)
‡ Novák Előd a Mi Hazánk országgyűlési képviselője ismét benyújtotta a Becsület napjáról szóló határozati javaslatát.
-1. Az Országgyűlés az 1945-ös budai kitörés emlékére, mártír hőseink becsületből, hűségből, kitartásból, önfeláldozásból és hazaszeretetből való példamutatásának elismeréséül február 11-ét a Becsület napjává nyilvánítja.
-2. Az Országgyűlés felkéri a Kormányt, az önkormányzatokat, az oktatási intézményeket, a civil szervezeteket, és a hazafiakat, hogy a Becsület napjáról minden évben méltó keretek között emlékezzenek meg.
-3. Az Országgyűlés felkéri az Európai Uniót, hogy a Becsület napján emlékezzen meg arról a magyar-német áldozathozatalról, melynek köszönhetően a szovjetek nem tudták egész Európát megszállni.
Cseh Tamás : Széna tér
BOLDOGOK, SZENTEK, HŐSÖK, VITÉZEK, ÁLDOTTAK ŐK MINDNYÁJAN, AKIKET TETTÜKÉRT NÉPÜNK SZERETETE, HÁLÁJA, EMLÉKE
FELTERJESZT SZENT URUNK SZÍNE ELÉ, AKINEK TRÓNJA ELÉ VISZI AZ ÁLDOZATOK IMÁJÁT BÓDI MÁRIA MAGDOLNA, SZENTEK KÖZBENJÁRÓ IMÁJÁT BOLDOGSÁGOS SZŰZ MÁRIA SÍRATJUK ÉS GYÁSZOLJUK AZ ÁLDOZATOK KORAI SÍRBA SZÁLLÁSÁT, A MAGYAR KIRÁLYSÁG MÉRHETETLEN GAZDAG KULTURÁLIS KINCSEINEK PUSZTULÁSÁT, ISTEN ELLEN ELKÖVETETT VÉTKEINKET
E Turul-madár szárnyai őrizze a hont
Jó szívvel ajánljuk Kedves Testvéreink figyelmébe az alábbi írásokat
Az oroszok szerint hazánkat is be kell vonni Ukrajna felosztásának terveibe
(Az írást a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)
Legeza Péter mártír
(Az írást a pdf ikonra kattintva, új lapfülön olvashatják!)
Radar – Világszenzáció: háromezer éves arany nyakéket találtak a régészek a Somló-hegyen – HÍR TV
Erdélyi magyar politikusok portréját mutatja be a Korunk új száma
(Az írást a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)
Kalotazengők zenekar: motivált gyerekek, közösségi élmény Bánffyhunyadon
(Az írást a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)
Nt. Pótor László lelkipásztor Nyírmeggyes: Imádságos szeretettel
(Az írást a képre kattintva pdf formátumban, új lapfülön olvashatják!)
Debrecen-Józsa, 2025. február 8.
A képek forrásai: