Kedves Testvérek!
Mai újszövetségi igénk: János apostol 1. levele 3. részének 5. verse:
És tudjátok, hogy ő azért jelent meg, hogy a mi bűneinket elvegye; és ő benne nincsen bűn.
John R. W. Stott gondolatai: (Hinni Jézusban: Mit mondtak Krisztus barátai? – részlet)
Bizonyára sokan úgy gondolják, hogy Krisztus tanítványai nem eléggé meggyőzőek, mint tanúk. Vannak, akik azzal érvelnek, hogy a tanítványok nem voltak elég tárgyilagosak, és szánt szándékkal jobb színben tüntették fel Jézust, mint amilyen ténylegesen volt. Gyakran illették az apostolokat ezzel a rosszindulatú váddal. Bizonyságtételük mégis sokkal értékesebb, mint azt sokan gondolják, és állításaikat nem lehet csak úgy figyelmen kívül hagyni. Nyugodtan támaszkodhatunk tanúságtételükre, több oknál fogva is.
Először is azért, mert mintegy három éven át szoros kapcsolatban éltek Jézussal. Egy fedél alatt laktak, közös kenyeret ettek. Egy csónakban zsúfolódtak össze. Közös kasszájuk volt (és milyen könnyen vezet a közös kassza súrlódáshoz). A tanítványok gyakran egymás idegeire mentek, sokat veszekedtek. Jézusban viszont nem tapasztalták azokat a hibákat, amelyeket önmagukban olyan jól ismertek. A szoros ismeretség inkább megakadályozza, semmint elősegíti, hogy valakiről eszményi képet alkossunk. Jézus és a tanítványok esetében ez mégis másképp történt. Figyelemre méltó, hogy Péter és János, akik a legtöbbet beszélnek Jézus bűntelenségéről, ahhoz a belső körhöz tartoztak (Péter, Jakab és János), akiknek Jézus külön kiváltságokat adott, és akiknek a legmélyebb kijelentéseket tette.
Másodsorban az apostolok bizonyságtétele Jézus bűntelenségéről azért is megbízható, mert zsidók voltak, akik szinte az anyatejjel szívták magukba az ószövetségi tanításokat. Ilyen volt az emberi bűn egyetemessége, amely semmiképpen sem kerülhette el figyelmüket. “Mindnyájan tévelyegtünk, mint a juhok” (Ézsaiás 53,6), “Mindnyájan elhajlottak; egyetemben elromlottak, nincs, a ki jót cselekedjék, nincsen csak egy sem.” (Zsolt 14,3). Mivel ez a tanítás szinte a vérükben volt, biztos, hogy nem tulajdonítottak volna egykönnyen bűntelenséget senkinek sem.
Harmadsorban, az apostolok bizonyságtétele Jézus bűntelenségéről annál is inkább hitelt érdemlő, mert közvetett. Sohasem az a céljuk, hogy bizonyítsák Jézus bűntelenségét. Ezt csak úgy mellékesen jegyzik meg. Amikor éppen valami egész másról beszélnek, szinte zárójelben utalnak Jézus bűntelenségére.
215. dicséret: Eltévedtem mint juh…
Áldás, békesség: Hegedűs Lóránt
A kép forrása:
hvg.hu