Hitünk hősei (7.) Bethlen Gábor

Bethlen Gábor 1580-ban Marosillyén született. Édesapját 1592-ben elvesztette, édesanyjával költözött annak testvéréhez Lázár Andráshoz, a csík-gyergyó-háromszéki királybíróhoz.Ő elsősorban katonai nevelésre fogta, szellemi fejlődését egy lelkes prédikátorra bízta. Édesanyja halálát követően, 13 éves korában Báthori Zsigmond fejedelem udvarába került apródként. Tizenöt éves korától már részt vett csatákban, de hősiességén túl, felfigyeltek tehetségére is. A fejedelem magával vitte Prágába, Rudolf császárral folytatott tárgyalásaira. Itt, Prágában ismerte meg a Habsburgok magyarokra vonatkozó politikáját. Szolgálatai elismeréseként udvari tanácsosi címet kapott.22 éves korában, immár Székely Mózes fejedelem seregében harcol az embertelen, kegyetlen Basta császári tábornok ellen. Majd másfél évnyi küzdelem után, győzött a túlerő, a fejedelem elesett, Bethlennek menekülnie kellett; a törököknél talált menedéket.Az egyre nagyobb számban érkező menekültek között övé lett a vezető szerep, tehetsége, jó diplomáciai érzéke párosult török nyelvtudásával, de nemcsak jól beszélt törökül, hanem érezte a török gondolkodásmódot is. Bocskai, majd Báthori Gábor fejedelemsége után jött el az ő ideje, a török szultán támogatásával 1613-ban Kolozsváron – 33 évesen – az országgyűlés Erdély fejedelmévé választotta.Erdélyt a tönk széléről kellett talpra állítania. Elsőként a fejedelmi tekintélyt teremtette meg; református hittudósok segítségével alakította ki a fejedelmi felségjog elvét: Isten kegyelméből uralkodik, a tőle vett kötelességét hajtja végre. Mint hadvezérre is felnéztek rá, rendkívüli bátorságának az alapja az volt, hogy – amint leírta:  “A fejedelem életét Isten őrzi.” Külföldön is mindenütt elismerték, követeit is mindenütt megfelelően fogadták.Gyulafehérvár volt fejedelmi székhelye, de nemcsak ezt a várost, hanem a többi várost is folyamatosan fejlesztette, szépítette. Gyulafehérváron kollégiumot alapított, neves külföldi professzorokat hívott meg, sok diákot a saját költségén taníttatott mind Erdélyben, mind külföldön. Tanintézményeit jelentős adományokkal látta el. Az egyházi iskolákat is támogatta, elsősorban a református iskolákat, de jelentős támogatásokat kaptak a katolikusok is.Többezres könyvtára volt, nagyvonalúan támogatta például a református Szenci Molnár Albertet, de ugyanígy a jezsuita Káldy Györgyöt is. Gazdasági fellendülést is biztosított Erdélynek; pénzügyi, kereskedelmi és nemzetgazdasági intézkedései következményeként kincstárának éves bevétele majd kétszerese volt a szász választófejedelmének.Hadvezérként három hadjáratot vezetett a Habsburgokkal szemben, mindhárom esetben számára előnyös béke zárta le ezeket, újra és újra megerősítést nyertek a protestánsok vallási jogai is.1629-ben megbetegedett, novemberben már végrendelkezett, a hónap tizenötödikén már nem tudott beszélni, tollat és papírt kért, egy sort írt rá a Bibliából, egyet maga tett hozzá: ez a két sor lett egyházunk jelmondata:
“Ha az Isten velünk, kicsoda ellenünk?””Senki nincsen, bizonyára nincsen.”Móricz Zsigmond Erdély trilógiájának második könyvében írta meg Bethlen Gábor életét, ajánljuk figyelmetekbe. 
Zászlaja megtalálható templomunkban, a történelmi zászlósorban. Erdélyi stílusú, fecskefarkú zászló, amelyet Krisztus kiömlött vérét szimbolizáló lángnyelvek díszítenek. Felirata: Gabriel D.G. Princeps Transsilvaniae (Gábor, Isten kegyelméből Erdély fejedelme)

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.