Kedves Testvérek!
Mai újszövetségi igénk János evangéliuma 2. részének 13-22. versei:
Jézus megtisztítja a templomot
13, Mert közel vala a zsidók húsvétja, és felméne Jézus Jeruzsálembe.
14, És ott találá a templomban az ökrök, juhok és galambok árusait és a pénzváltókat, a mint ülnek vala:
15, És kötélből ostort csinálván, kiűzé mindnyájokat a templomból, az ökröket is a juhokat is; és a pénzváltók pénzét kitölté, az asztalokat pedig feldönté;
16, És a galambárusoknak monda: Hordjátok el ezeket innen; ne tegyétek az én Atyám házát kalmárság házává.
17, Megemlékezének pedig az ő tanítványai, hogy meg van írva: A te házadhoz való féltő szeretet emészt engem.
18, Felelének azért a zsidók és mondának néki: Micsoda jelt mutatsz nékünk, hogy ezeket cselekszed?
19, Felele Jézus és monda nékik: Rontsátok le a templomot, és három nap alatt megépítem azt.
20, Mondának azért a zsidók: Negyvenhat esztendeig épült ez a templom, és te három nap alatt megépíted azt?
21, Ő pedig az ő testének templomáról szól vala.
22, Mikor azért feltámadt a halálból, megemlékezének az ő tanítványai, hogy ezt mondta; és hívének az írásnak, és a beszédnek, a melyet Jézus mondott vala.
Dr. Victor János igemagyarázata:
Jézus haragja
Szokatlan és feltűnő látvány a haragos Jézus, amint ostorral a kezében kiűzi a templom csarnokaiból az oda betelepedett pénzváltókat és kereskedőket. De ne keressek benne mentséget az én haragos érzéseimre és azok kitöréseire, mert az Ő haragja másfajta volt!
Tiszta harag volt Nem önzésből, hanem szeretetből fakadt. Tanítványait is, akik látták, arra a próféciára emlékeztette, amely „az Úr házához való féltő szeretetről” szólott. A szeretet és a harag nem zárják ki egymást. Sőt mennél jobban szeret valaki, annál jobban tud haragudni is mindenre, ami szeretetének tárgyát sérti vagy veszélyezteti. Aki azért nem haragszik soha, mert semmi sem drága neki, amit félthetne, nem Jézushoz hasonló, hanem kiégett lélek!
És szent harag volt az Ő haragja. Éppen az Isten megsértett felsége és megtapodott jogai miatt lángolt fel benne. Mert a pénzváltás és az adás-vevés tisztességes emberi tevékenység a maga helyén, de szentségtöréssé válik, ha az Isten imádásának áhítatát zavarja meg a maga zsivajával. Ezt nem nézhette Jézus közömbös lélekkel! Sok mindenért lobbanunk mi haragra, de az Isten dicsőségéért, ha az forog kockán, vajmi ritkán fog tüzet a lelkünk!
Haragudni is hadd tanuljak Jézustól!
A templom ura
Azt követelték Jézustól, hogy ha úgy lépett fel a templomban, mint ott rendet teremteni illetékes hatalom, akkor valami isteni jellel igazolja magát. Amit Ő erre felelt, az rejtély maradt ellenfelei előtt. Még tanítványai is csak az Ő feltámadása után értették meg szavainak igazságát.
Akkor tűnt csak ki, hogy Ő „az Ő testének templomáról” beszélt. Azért igényelte az emberkéz emelte, külső templom felett is a rendelkezés jogát, mert Ő maga volt az Isten élő és örök temploma. Ő maga az igazi találkozóhely Isten és az emberek között. A miénkhez hasonló törékeny emberi testben Őáltala lakozott és örökre megtalálhatóvá vált számunkra Isten!
És akkor, az Ő feltámadása után tűnt ki az is, hogy milyen megdönthetetlen igazság ez. Az emberi bűn mindent megtett, hogy „lerontsa a templomot”: megsemmisítette Jézust. De hiába volt minden. Harmadnapra Ő „felépítette” azt. És feltámadásának erejében azóta is dacol minden emberi rombolással. Mindig Ő kerül ki diadalmasan annak ostromaiból.
Így ismerve Őt, nincs már sem szükségem, sem jogom arra, hogy más igazoló „jelt” kívánjak! Tudhatom, hogy isteni jogon uralkodik és rendelkezik mindenek felett! Elsősorban az Isten szentélyének tisztasága felett is!
309. dicséret: Mennyei ige, jelenél…
Áldás, békesség: Hegedűs Lóránt
A képek forrásai:
hvg.hu