Napi ige és dicséret (2021. január 18.)

Nt. Hegedűs Lóránt református lelkész

Kedves Testvérek!

Mai újszövetségi igénk János evangéliuma 3. részének 17-26. versei:

17, Mert nem azért küldte az Isten az ő Fiát a világra, hogy kárhoztassa a világot, hanem hogy megtartassék a világ általa.
18, A ki hiszen ő benne, el nem kárhozik; a ki pedig nem hisz, immár elkárhozott, mivelhogy nem hitt az Isten egyszülött Fiának nevében.
19, Ez pedig a kárhoztatás, hogy a világosság e világra jött, és az emberek inkább szerették a sötétséget, mint a világosságot; mert az ő cselekedeteik gonoszak valának.
20, Mert minden, a ki hamisan cselekszik, gyűlöli a világosságot és nem megy a világosságra, hogy az ő cselekedetei fel ne fedessenek.
21, A ki pedig az igazságot cselekszi, az a világosságra megy, hogy az ő cselekedetei nyilvánvalókká legyenek, hogy Isten szerint való cselekedetek.
Keresztelő Szent János bizonyságot tesz Krisztusról
22, Ezután elméne Jézus az ő tanítványaival a Júdea földére; és ott időzék velök, és keresztele.
23, János pedig szintén keresztel vala Énonban, Sálemhez közel, mert ott sok volt a víz. És oda járulának és megkeresztelkedének.
24, Mert János még nem vetteték a tömlöczbe.
25, Vetekedés támada azért a János tanítványai és a judeaiak között a mosakodás felől.
26, És menének Jánoshoz és mondának néki: Mester! A ki veled vala a Jordánon túl, a kiről te bizonyságot tettél, ímé az keresztel, és hozzá megy mindenki.

Dr. Victor János igemagyarázata:

Kárhozat és üdvösség
Isten Fiának e világra jöveteléből nagyon ellentétes hatások eredtek. “A világosság jött e világra” Őbenne. Voltak és vannak emberek, akik éppen ezért vonzódtak feléje. Életelemüket találták meg benne. Hittek Őbenne. De mások “inkább szerették a sötétséget”. Őket zavarta a “világosság” régi életük folytatásában. Ezért elzárkóztak előle és elfordultak tőle. Nem hittek Őbenne.
Akik így “gyűlölik a világosságot”, ezzel saját magukra mondják ki a “kárhoztatás” ítéletét. Az eljövendő ítélet majd csak kinyilvánítja és megpecsételi már régen eldőlt sorsukat.Ők immár “elkárhoztak” azzal, hogy inkább hátat fordítottak a “világosságnak”, csakhogy zavartalanul folytathassák az ő “sötétségben” meghúzódó “gonosz cselekedeteiket”.
De “Isten nem ezért küldte az Ő Fiát e világra”.Ez a szomorú eredmény csak árnyéka az Ő “világossága” sugárzásának. Igazában azért jött, hogy életre hívó és éltető fény áradjon belőle. Nem a “kárhoztatás”, hanem a “megtartás” az Ő műve. S ebben része van mindenkinek, aki nem vonakodik “a világosságra menni”, szívét-lelkét Ő előtte kitárni, Őbenne hinni!
Figyeljem: nincs-e bennem valami, amit rejtegetni szeretnék előle? Annál inkább siessek azzal az Ő “világosságába”!

A fölkelő nap
Átmeneti időkről szól itt az evangelista. Keresztelő János, noha Jézus eljövetelével már letelt az ő szerepe, még egy ideig azután is folytatta munkásságát. Jézus is elkezdette már a maga működését, de még csak úgy, mintha az egyszerűen a Keresztelő János szolgálatának a folytatása lenne. Aztán nemsokára letűnt az előfutár alakja a színtérről és teljes, igaz, új valójában kibontakozott Jézus küldetése is. De az Isten munkájában ritka az éles elhatárolás. Vannak átmeneti szürkületek is, amikor a nap már világít is, de még nem is fénylik az égen. Nem sokáig kell várni!
De már ebben az átmeneti időben is látható volt: merre visz a jövő útja. Ha Jézus kizárólag a Keresztelő Jánoséval egy munkát folytatott is, világos volt, hogy az Ő napja van felkelőben. Nagyobbnak bizonyult az Ő vonzóereje, mint előfutáráé. “Hozzá ment mindenki” és egyre kevesebben maradtak János körül, úgy hogy annak hívei már nyugtalankodtak emiatt. Csak hangozzék Jézus szava, még akár csak másoké mellett is; csak ismerjék meg az emberek Őt, bármily sokat köszönhetnek is másoknak: övé lesz az elsőbbség! Ha a nap fölkel, elsápad mellette minden más fény!
Így ragyogjon az én egemen is egyedül!

329. dicséret:Itt állok…

Áldás, békesség: Hegedűs Lóránt

A kép forrása:
hvg.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük