Napi ige és dicséret (2022. december 24.)

Nt. Hegedűs Lóránt, református lelkész
Nt. Hegedűs Lóránt, református lelkész

Kedves Testvérek!

Mai ószövetségi igénk: Ézsaiás próféta könyve 7. részének 14. verse:

Ímé, a szűz fogan méhében és szül fiat s nevezi azt Immánuelnek.

Oswald Chambers gondolatai:

Az Ő történelmi születése. “Azért a születendőt is szentnek hívják; Isten Fiának” (Lukács 1,35). Jézus Krisztus beleszületett ebbe a világba, de nem volt innen való. Nem történelmi fejlődés következtében lett. Kívülről jött bele a történelembe, Jézus Krisztust nem mondhatjuk “a legjobb embernek”, hanem Ő olyan valaki, aki egyáltalán nem az emberi nemzetségből származott. Jézus Krisztus nem Istenné vált ember, hanem testet öltött Isten. Isten jött bele az emberi testbe, kívülről jött. Az Ő élete a legmagasságosabb és a legszentebb belépést jelenti ebbe a világba – a legalsóbb-rendű ajtón keresztül. Urunk születése valóban advent – idejövetel volt – felülről.

Megszületése bennem. “Akiket ismét fájdalommal szülök, amíg ki nem ábrázolódik bennetek Krisztus” (Gal. 4,19). Mint ahogyan a történelembe kívülről lépett be Jézus, az én életembe is kívülről kell bejönnie. Megengedtem-e, hogy személyes emberi életem Isten Fia számára “Betlehemmé” legyen? Nem léphetek be Isten királyságába, amíg felülről meg nem születtem – a természetes születéshez nem hasonlítható módon. “Szükséges néktek újonnan születnetek!” (János 3,7). Nem parancs ez, hanem alapvető tény. Az újjászületésre az a jellemző, hogy olyan tökéletesen átengedem magam Istennek, hogy Krisztus kiformálódik bennem. Mihelyt pedig Ő kiábrázolódik bennem, az Ő lénye kezd munkálkodni általam.

Isten megjelent testben – a megváltás ezt a mélységes csodát lehetővé tette neked és nekem.

312. dicséret: Várj, ember szíve készen…

Kedves Testvérek!


Mai ószövetségi igénk: Ézsaiás próféta könyve 7. részének 14. verse:

Ímé, a szűz fogan méhében és szül fiat s nevezi azt Immánuelnek.

Oswald Chambers gondolatai:

Az Ő történelmi születése. “Azért a születendőt is szentnek hívják; Isten Fiának” (Lukács 1,35). Jézus Krisztus beleszületett ebbe a világba, de nem volt innen való. Nem történelmi fejlődés következtében lett. Kívülről jött bele a történelembe, Jézus Krisztust nem mondhatjuk “a legjobb embernek”, hanem Ő olyan valaki, aki egyáltalán nem az emberi nemzetségből származott. Jézus Krisztus nem Istenné vált ember, hanem testet öltött Isten. Isten jött bele az emberi testbe, kívülről jött. Az Ő élete a legmagasságosabb és a legszentebb belépést jelenti ebbe a világba – a legalsóbb-rendű ajtón keresztül. Urunk születése valóban advent – idejövetel volt – felülről.

Megszületése bennem. “Akiket ismét fájdalommal szülök, amíg ki nem ábrázolódik bennetek Krisztus” (Gal. 4,19). Mint ahogyan a történelembe kívülről lépett be Jézus, az én életembe is kívülről kell bejönnie. Megengedtem-e, hogy személyes emberi életem Isten Fia számára “Betlehemmé” legyen? Nem léphetek be Isten királyságába, amíg felülről meg nem születtem – a természetes születéshez nem hasonlítható módon. “Szükséges néktek újonnan születnetek!” (János 3,7). Nem parancs ez, hanem alapvető tény. Az újjászületésre az a jellemző, hogy olyan tökéletesen átengedem magam Istennek, hogy Krisztus kiformálódik bennem. Mihelyt pedig Ő kiábrázolódik bennem, az Ő lénye kezd munkálkodni általam.

Isten megjelent testben – a megváltás ezt a mélységes csodát lehetővé tette neked és nekem.

312. dicséret: Várj, ember szíve készen…

Áldás, békesség:

Hegedűs Loránt

A kép forrása:
hvg.hu