Kedves Testvérek!
Mai újszövetségi igénk: Máté evangéliuma 3. részének 11. versei:
Én ugyan vízzel keresztellek titeket megtérésre, de a ki utánam jő, erősebb nálamnál, a kinek saruját hordozni sem vagyok méltó; ő Szent Lélekkel és tűzzel keresztel majd titeket.
Oswald Chambers gondolatai:
Eljutottam-e már valaha arra a pontra a megtapasztalásaimban, amikor ezt mondhattam: “Én ugyan…, de… Ő”? Míg el nem jött ez a pillanat, soha nem tudhatom, mit jelent a Szentlélek keresztsége. “Én” – a végére jutottam, semmit se tehetek; “de.. Ő” éppen akkor kezd hozzá. Ő viszi véghez mindazt, amit rajta kívül soha senki más meg nem tehet. Felkészültem a jövetelére? Jézus nem jöhet addig, amíg valami útját állja, akár jó, akár rossz legyen az. Amikor jön, kész vagyok-e világosságra hozni minden rosszat, amit tettem? Akkor jöhet. Ahol tudom, hogy tisztátalan vagyok, oda belép, ahol azt gondolom, hogy tiszta vagyok, onnan visszavonul.
A bűnbánat nem a bűnösség érzését ébreszti fel, hanem a kimondhatatlan méltatlanság érzését. A bűnvallás után rájövök, hogy teljesen tehetetlen vagyok és bensőm legmélyéig tudom, hogy még arra sem vagyok méltó, hogy ” saruját hordozzam “. Volt-e valaha ilyen bűnbánatom? Vagy arra a suttogásra hallgatok,amely azt mondja: állj ki magadért? Hogy Isten nem tud belépni az életembe, annak az az oka, hogy még nem hatott át egészen a bűnbánat.
” ő Szent Lélekkel és tűzzel keresztel majd titeket. …” János nem tapasztalatként beszél a Szentlélekkel való keresztségről, hanem mint Jézus Krisztus munkájáról. Ő megkeresztel majd. A Szentlélek keresztségében részesült embernek nincs más tudatos megtapasztalása, csak a teljes méltatlanság érzése.
“Én…” ez meg az voltam! “De Ő” eljött és csodálatos dolog történt! Menj el egészen a legvégső határig, oda, ahol Ő mindent elvégez.
459. dicséret: Az Isten Bárányára…
Áldás, békesség: Hegedűs Lóránt
A kép forrása:
hvg.hu