Kedves Testvérek!
Mai újszövetségi igénk: Máté evangéliuma 14. részének 29-31. versei:
29, Ő pedig monda: Jövel! És Péter kiszállván a hajóból, jár vala a vizeken, hogy Jézushoz menjen.
30, De látva a nagy szelet, megrémüle; és a mikor kezd vala merülni, kiálta, mondván: Uram, tarts meg engem!
31, Jézus pedig azonnal kinyújtván kezét, megragadá őt, és monda néki: Kicsinyhitű, miért kételkedél?
Oswald Chambers gondolatai:
A szél tényleg viharos volt, a hullámok valóban magasra csaptak, de Péter eleinte nem látta ezt. Nem számolt velük, egyszerűen csak megismerte az Urat és kilépve a hajóból, járt a vízen. Amint elkezdett a valóság tényeivel számolni, azonnal süllyedni kezdett. Miért ne tudta volna az Úr arra is képessé tenni, hogy járjon a víz alatt éppúgy, mint a víz színén? Sem az egyik, sem a másik nem volt lehetséges az Úr Jézus megismerése nélkül.
A nehézségeken keresztül mi is Isten felé lépkedünk talán, de azután magunkra gondolunk és süllyedni kezdünk. Ha felismerted Uradat, nem a te dolgod többé, merre irányítja életed körülményeit. A dolgok valóban itt vannak, de ha rájuk nézel, azonnal legyőznek, nem tudod felismerni Jézust és Ő megfedd: “Miért kételkedel?” Hagyd a körülményeket, ahogy vannak, maradj meg Jézus megismerésében és bízd rá magad teljesen!
Ha egy másodpercig is tanakodol, miután Isten szólt,akkor mindennek vége. Ne mondd ezt soha: “Kétlem, hogy Ő szólt volna.” Légy nyomban vakmerő, vess mindent ő reá. Nem tudhatod mikor hangzik fel szava, de ha az, az elképzelhető leghalkabban szól is, bátran add át magad neki. Csak az átadás által ismerheted meg Őt. Tégy kockára mindent, hogy tisztábban halljad az Ő hangját.
254. dicséret: Mindenkoron áldom az én Uramat…
Áldás, békesség: Hegedűs Lóránt
A kép forrása:
hvg.hu