Kedves Testvérek!
Mai újszövetségi igénk: János apostol első levele 1. részének 7. verse:
Ha pedig a világosságban járunk, a mint ő maga a világosságban van: közösségünk van egymással, és Jézus Krisztusnak, az ő Fiának vére megtisztít minket minden bűntől.
Oswald Chambers gondolatai:
Nagy tévedésbe estünk, ha a bűntől való tudatos szabadulást összetévesztjük a megváltás bűntől megszabadító hatalmával. Egyetlen ember sem tudja, mi a bűn, amíg újjá nem születik. Az a bűn, amit Jézus Krisztus a Golgotán magára vett. Valóságos szabadulásom bizonyítéka az, hogy felismerem magamban a valóságosan bűnös természetet. Jézus Krisztus váltságművének végső kihatása által ismeri meg az ember, hogy mi a bűn, azaz ha részesül az Ő feltétlen tökéletességében.
A Szentlélek mind öntudatlan, mind tudatos életünk területén hathatóssá teszi a kiengesztelést és csak ha már munkálkodik bennünk a Szentlélek kibeszélhetetlen hatalma, akkor értjük meg, mit jelent az: “Jézus Krisztusnak… vére megtisztít minket minden bűntől.” Ez nem csak a tudatos bűnre, hanem arra a végtelenül mélyen gyökerező bűnszövevényre is vonatkozik, amit bennem csak a Szentlélek tud felfedezni.
Ha világosságban járok, amint Isten is a világosságban van – nem a saját tudásom világosságában, hanem Istenében -, ha úgy járok benne, hogy semmit sem takargatok Előtte, akkor legnagyobb csodálatomra felismerem, hogy Jézus Krisztus vére annyira megtisztít engem minden bűnömtől, hogy még a Mindenható Isten sem lát semmi megfedni-valót bennem. Ez győzi meg tudatomat arról, hogy élesen, áthatóan felismerjem mi a bűn. Isten szeretete, amely bennem munkálkodik, viszi véghez, hogy mindazt, ami nem fér össze Isten szentségével, én is a Szentlélek gyűlöletével gyűlöljem. Világosságban járok, ha mindaz, ami a sötétségből való, közelebb hajt engem a világosság forrásához.
434. dicséret: Vezess, Jézusunk, s véled indulunk…
Áldás, békesség: Hegedűs Lóránt
A kép forrása:
hvg.hu