Napi ige és dicséret (2023. február 22.)

Nt. Hegedűs Lóránt, református lelkész
Nt. Hegedűs Lóránt, református lelkész

Kedves Testvérek!

Mai újszövetségi igénk: János evangéliuma 8. részének 7. verse:

De amikor szorgalmazva kérdezék őt, felegyenesedve monda nékik: A ki közületek nem bűnös, az vesse rá először a követ.

John R. W. Stott gondolatai: (Hinni Jézusban: Mit gondolt Krisztus önmagáról – részlet)

Egy vagy két alkalommal Krisztus egész közvetlenül kijelentette, hogy bűntelen. Amikor egy nőt házasságtörésen kaptak és Jézus elé vonszolták, Jézus ezt a kínos utasítást adta az asszony vádlóinak: “A ki közületek nem bűnös, az vesse rá először a követ.” Erre egymás után eloldalogtak. Egy kicsit később, ugyanebben a részben feljegyzésre került Jézus egy másik kihívó kérdése is, amely ezúttal önmagára vonatkozott: “Közületek ki tud rám bűnt bizonyítani?” (János 8,46). Senki sem válaszolt. Amikor ő vádolta őket, mind elillantak. Amikor viszont önmagát tette ki az ő vádolásuknak, ő nyugodtan ott maradhatott, és állni tudta fürkésző tekintetüket. Ők egytől egyig bűnösök voltak, benne azonban nem volt bűn. Élete tökéletes összhangban állt Atyja akaratával. “Mindig azt teszem – mondta -, ami neki kedves”. Ezekben a szavakban a dicsekvésnek semmi nyoma nincsen. Egész természetesen beszélt, minden nagyképűség és elbizakodottság nélkül.

Krisztus tanításának jellegéből is kitűnik az, hogy ő külön erkölcsi kategóriába helyezte önmagát. Igaz, a templomban imádkozó farizeus is külön kategóriába sorolta önmagát öntelt “hálaadó” imádságában: “Isten, hálát adok neked, hogy nem vagyok olyan, mint a többi ember…” (Lukács 18,11). Jézus nem ilyen öntelt módon nyilvánította magát egyedülállónak. Nem volt szüksége arra, hogy külön felhívja magára a figyelmet. Egyedülálló volta annyira nyilvánvaló volt, hogy nem kellett külön hangsúlyoznia. Magától értetődő, hallgatólagos tény volt ez. Az emberek az elveszett juhok, ő a Jó Pásztor, aki azért jött, hogy megkeresse és megtartsa őket. Az emberek egytől egyig a bűn betegségében szenvednek, ő az az Orvos, aki eljött, hogy meggyógyítsa őket. Az emberek a bűn és tudatlanság sötétségében élnek, ő viszont a világ Világossága. Minden ember bűnös, ő pedig azért született, hogy Megváltójuk legyen, és meghaljon értük, hogy mindenki bűnbocsánatot nyerhessen. Az emberek éheznek, de ő az élet kenyere. Az emberek halottak bűneikben és vétkeikben, de ő minden ember számára életet jelenthet már itt és most, a halál után pedig feltámadást.

Nem meglepő tehát, hogy bár Jézus megkísértéséről olvashatunk, bűnről nem esik szó vele kapcsolatban. Soha nem vall meg vétket, soha nem kér bocsánatot, bár tanítványait erre tanítja. Úgy tűnik, a bűntudat teljesen hiányzik életéből, és nem érzi úgy, hogy bármi is elidegenítené Istentől. Igaz, megkeresztelkedett János keresztségével, amely a bűnbánat keresztsége volt, de János alig akart ráállni, hogy megkeresztelje. Krisztus nem azért keresztelkedett meg, mert bűnösnek tartotta magát, hanem azért, hogy “betöltsön minden igazságot” (Máté 3,15), és megtegye az első lépést a bűnösökkel való azonosulás útján. Minden jel arra mutat, hogy töretlen közössége volt Atyjával.

442. dicséret: Idvességünk, váltságunk, Jézus…

Áldás, békesség: Hegedűs Lóránt

A képek forrása:
hvg.hu