Kedves Testvérek!
Mai újszövetségi igénk: Márk evangéliuma 8. részének 35-37. versei:
35, Mert valaki meg akarja tartani az ő életét, elveszti azt; valaki pedig elveszti az ő életét én érettem és az evangyéliomért, az megtalálja azt.
36, Mert mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri, lelkében pedig kárt vall?
37, Avagy mit adhat az ember váltságul az ő lelkéért?
John R.W. Stott gondolatai:
Jézus Krisztus nem csekély követelményeket állít elénk, de nyomósan meg is indokolja ezeket. Mi tagadás, nagy szükségünk van ösztönzésre, ha arra gondolunk, hogy életünk tökéletes átadását kívánja tőlünk.
Sok emberben mélységes félelem él attól, hogy ha életüket Jézus Krisztusra bízzák, igen nagy veszteség éri őket. Elfeledkeznek arról, hogy Jézus azért jött el erre a földre, “hogy életük legyen, sőt bőségben éljenek.” Az Ő célja az, hogy gazdagabbá, ne pedig szegényebbé tegyen, és őt szolgálni tökéletes szabadságot jelent.
Természetesen bizonyos dolgokról le kell mondanunk, ha átadjuk életünket Jézus Krisztusnak. Hátat kell fordítanunk a bűnnek és önző beállítottságunknak. Ezen túlmenően barátaink közül is biztos, hogy el fogunk veszíteni néhányat. De bőségesen kárpótol az, amit cserébe nyerünk. Ha elveszíted önmagad azáltal, hogy átadod magad Krisztusnak, rá fogsz találni önmagadra. Ebben áll a keresztyén élet megdöbbentő ellentmondása. Az igazi önmegtagadás igazi önfelfedezést jelent.
Önmagunknak élni esztelenség, és végső soron öngyilkosság. Istennek és embertársainknak élni bölcsesség és élet. Amíg nem vagyunk készen arra, hogy elveszítsük önmagunkat Krisztus és embertársaink szolgálatában, nem fogunk rátalálni önmagunkra.
Hogy ezt az igazságot jobban megvilágítsa, Jézus szembehelyezte az egész világot és az egyén lelkét. Szinte üzletemberként tette fel a kérdést: mi a haszon, és mi a veszteség? Tegyük fel, hogy megnyered az egész világot, de önmagadat elveszíted – kérdezte -, mi hasznod belőle? Tulajdonképpen a legalacsonyabb szinten, a személyes érdek szintjén érvelt, amikor kijelentette, hogy az jár a legjobban, aki őt követi, mert ha nem követjük őt, akkor elveszítjük saját magunkat és örök, mennyei rendeltetésünket, akármilyen anyagi javakra teszünk is szert közben itt a földön. Hogy miért? Először is azért, mert az egész világot senki sem nyerheti meg. De mégha meg is nyerné, ez a világ nem maradandó, és különben sem elégítheti ki az embert. “Avagy mit adhat az ember váltságdíjul az ő lelkéért?” Semmi sem elég értékes, ami ajánlatként akárcsak szóba jöhetne! Természetes, hogy Krisztus követése sokba kerül. Többe kerül azonban, ha nem követjük Őt. Akkor valóban elveszítjük önmagunkat.
434. dicséret: Vezess Jézusunk, s véled indulunk…
Áldás, békesség: Hegedűs Lóránt
A kép forrása:
hvg.hu