Kedves Testvérek!
Mai igénk: Zsoltárok könyve; 8. zsoltár 5. verse:
Micsoda az ember – mondom – hogy megemlékezel róla? és az embernek fia, hogy gondod van reá?
Református énekeskönyv 8. zsoltár 4. verse:
Csudálván mondom: micsoda az ember,
Ki tőled ennyi sok dicsőséget nyer?
De micsoda az ember fia,
Kiről Felségednek van ily gondja?
Rácz Ervin lelkipásztor (Erdőd) gondolatai:
Micsoda őrült világ – mondta egyszer valaki.Hát ember senki nem akar lenni? Mindenki csak isten? Pedig Isten azért lett emberré, hogy minket, boldogtalan, büszke isteneket igazán emberré tehessen. (Luther)
No, de micsoda az ember, kérdezi a zsoltáros, de kérdezi évezredek óta minden önmagát és embertársait megismerni akaró egyén is. Lehetne most nagyon sok választ adni erre a kérdésre, tudományok egész sora (pl. antropológia) foglalkozik ezzel.
Nézzük, mire gondol a zsoltáros! Körbenéz, látja a teremtett világ egy parányi részét, annak csodálatos voltát, Isten keze munkáját, és azt mondja: ez nem lehet igaz, hogy ilyen nagy hatalmat adtál az embernek! A kérdés, kicsoda az ember, egy elragadtatott sóhajnak a része, valójában az Isten előtti megrendülésből és csodálatból fakad, nem az embernek saját maga rendkívülisége felett érzett meghatottságából.
Péter apostol, amikor először jön rá arra, hogy kicsoda Jézus, azt mondja: “Eredj el, mert én bűnös ember vagyok”. Micsoda felismerés!
A zsoltáros mondatában is ezt az őszinteséget érezzük: annak ellenére, hogy bűnös az ember, mégis gondod van rá Uram? A két legértetlenebb dolog a világon:
Hogyan képes Isten arra, hogy az állandóan bukdácsoló embert szeresse?
Isten szeretete ellenére, hogyan képes az ember arra, hogy elforduljon
Istentől?
Még egy rövid kérdés a mai napra: Kicsoda az ember, hogy a legnagyobb Király meghalt érte?
Érted!… Érted???
8. zsoltár: Ó, felséges Úr, mi kegyes Istenünk…
Áldás, békesség: Hegedűs Lóránt
A kép forrása:
hvg.hu