„Drága Felvidék,édes otthonunk”

Áldás és békesség

Kedves lelkipásztorunk, – Világító lámpásunk.

Kérdésére tőmondatban is válaszolhatnék, de az mennyire nem elég: Hogy hol élünk ?
A történelmi Magyarország egykor volt hol nem volt legkisebb, de legszebb vármegyéjében – Torna vármegyében. Elmondták ezt török utazók, (Cseliby)- Magyarország leírásában Vályi András, Torna Vármegye monográfiájában Fényes Elek, Jogászbojtárként Kazinczy Ferenc, Azonban Jókai Mór sem unatkozott a Tornai templomban -amikor Keglevich kastély vendége volt- a sekrestyés nem szándékosan az esti  ájtatosság után rácsukta a templom ajtót, és csak reggel nyílt a kilincs, miközben a templom falát vakargatva csodálatos freskókat fedezett fel, de leírták ezt írók költők, akik közül csak egyet idézek:

Tompa Mihály: LÓFŐ.

LÓFŐ.

A kis Tornát csudás és sokszerű
Ajándokával koronázta meg
A jó természet alkotó keze.
Derék nyárban itt vastag jégcsapot
Fagyaszt mély barlangjában Szilice,
És benne a lég télben lágymeleg.
Ott Aggtelek csudái vonzanak,
Melynek barlangja lenn a föld alatt
A szomszéd Torna határába fut.
S mig rejtekén bolyongnak lábaid:
Lelked mély gondolatban téved el. –
Regényes völgyek s emlékezetes
Romokkal messze-látó bércorom,
Tar szikla, zöld mező, erdő s patak,
Rom és patak környékén ősregék
Szólnak lelkedhez mindenütt.

Torna vármegye a Magyar Királyság legkisebb megyéje ként – kisebb megszakításokkal – a 13. századtól kezdve 1881-ig állt fenn.

A szájhagyomány szerint 1881 ben a császár békejobbot akart nyújtani a vármegye főispánjainak Miskolcon, ahová az akkori Torna Vármegye főispánja (zsarnói Koós földbirtokos) – mint ellenzéki politikus) nem ment el kezet adni annak a császárnak akinek a 13 aradi vértanú vére szárad a kezén lemoshatatlanul, s akinek a száműzöttek, a menekültek, a bebörtönzöttek derékba tört élete szárad a lelkén, és mindazoké „akik érted haltak szent világ szabadság”

A névsor olvasáskor : Torna Vármegye főispánja! Nincs! A császár: „Akkor nem is lesz” (1881)

A Torna melletti Tornaújfaluban születtem. A falu neve is tanúsítja „Újfalu” A tatár pusztítás alatt falvak tűntek el, (Bercs) Második honalapítónk IV Béla király hozott bennünket svábokat, ez tény. A Köteles név legvalószínűbb eredete foglalkozást jelent, a csodálatos négy völgy a tornai vár árnyékában (Bódva v. – Szádelő v. – Áj i v. – Torna v.) bőséges rétjei, kaszálói szénatermését kötelek nélkül nem lehetett begyűjteni. A másik feltételezés: Béla királyunk hozott minket ide ezért az örök hűség kötelez. Kötelesek vagyunk őt és emlékét hűen szolgálni.

Kötelesek szórványban több helyen élnek a Kárpát Medencében, de évszázadok óta egy tömbben létszámban vezető helyen csak Tornaújfaluban és a Pátriumban Tenkén.

(Szabó Dezső: Az elsodort falu – Fodor Ferenc Az elnemsodort falu)

Ezt is kutattam a Tenkei Kötelesek a török elől menekülhettek a Bihari erdőkbe Tornaújfaluból. (1525) Elnézést kérek a kitérőért, éjfél is elmúlt, biztos sok a melléütés, hibás tévedés.

2023. szeptember 22-én pénteken megtetszik kapni a könyvet, abból ha mindent nem is de viszonylag sok mindent megtetszik tudni. Ez az én ajándékom annak a reményében hogy a felvidéki magyarság szenvedéstörténetének e fejezetéből levont tanulságokat megossza majd a gyülekezeti híveivel, követőivel.

Egyetlen kérésem lenne, amikor már ismerni fogja a könyv tartalmát, annak üzenetét, nem az én kedvemért (nem szenvedek szamárköhögésben) az utó nemzedék kedvéért, nem mindegy

hogy milyen üzenetet- intelmet hagy egy iránytűként világító lámpás. Néhány mondatban foglalja össze üzenetét az utókornak. (Ugyanis ha a Jó Isten megengedi készülőben egy kiegészítő kötet.) Az archívtárat az ELTE nyugalmazott rektorhelyettese – történész – Dr. Seifert Tibor önként vállalta fel.
Meg kérem jelezze jött-e a postás, rendben minden.
Kellerman nevet nem találtam a szombati tanulmányban. Szeretném felvenni vele a kapcsolatot. Nem Dr. Kellerman Márton orvos fiáról van szó?
Önnel egy időben a Medgyesi István is megkapja könyvemet. Már kapcsolatban vagyunk, készítik Debrecenben a könyvbemutatót.
A Bodnár Mónika a nővérem ügyes lány a könyvem főszerkesztője, szintén Debrecenben (a Kossuthon) végezte tanulmányait.

D. J. K.

Köteles Ágoston.

A kép forrása:
felvidek.ma