„Légy hű mindhalálig, és neked adom az élet koronáját” /Mennyei Jelenések 2:10/

A jóság szeretett apostola, aki az Utolsó Vacsorán Jézus szívének egyre halkuló dobbanását hallgatja, élete végén megbízást kap a Menny Megdicsőült Urától, hogy írja meg a Szentírás utolsó könyvét, az Újszövetség egyetlen prófétai művét a Mennyei Jelenéseket. A Biblia egyik legszebb idézete az alapigénk, melyet Móricz Zsigmond regényének címében így tisztelt meg: „Légy jó mindhalálig”.
Az Kis-Ázsiában élő hét gyülekezet egyike Szmirna, egy gazdag kereskedőváros volt jelentős átmenő forgalommal. A hét gyülekezetből mindegyik kap valamilyen elmarasztalást, kivéve Szmirna, ahova ez az ige küldetett, és csak dicséret illeti.

Continue Reading →

„Virrasszatok és imádkozzatok” /Szent Máté apostol evangéliuma 26:41/

E történeten keresztül bepillanthatunk Megváltó Szent Urunk szívébe. Példát ad nekünk ebben is lelki próbáinkhoz, harcunkhoz, félelmeinkhez.
Ha figyelmesen olvassuk Szent Máté apostol evangéliumának 26. fejezetét, megérthetjük, hogy itt egy mindent eldöntő kozmikus harc bontakozik ki Jézus és a Sátán között.
A Gonosz azt akarja, hogy Jézus ne vállalja a keresztáldozatot, ne igya ki a halál keserű poharát, ne váltsa meg az emberiséget bűneiből egyszeri és tökéletes áldozata által.
Ha le tudta volna téríteni az Isten-szerinti útról, az egész emberiség pokolra jut. A kezdettől fogva gyilkos, hazug, áruló minden erejével kísérti Jézust.

Continue Reading →

„Tisztán megőrizni az embernek önmagát a világtól” /Jakab levele 1:27/

Az Újszövetség e csodás gyöngyszeme legnagyobb püspökünk tanítása szerint nem hittani, hanem etikai mű.
A szerző szép görögséggel írt, ismerte az ószövetségi szent iratokat, az Úr Jézus Krisztus közvetlen környezetéhez tartozott, és végtelen egyszerűen és szerényen így mutatkozott be a levélfőben: „Jakab, Istennek és az Úr Jézus Krisztusnak szolgája, üdvözletét küldi a szórványban élő tizenkét törzsnek”
Mintha Bach orgonamuzsikáját hallgatnánk, mintha Munkácsy Boglyás szekér képét néznénk, mintha Petőfi verseit olvasnánk!
E bibliai mű alapgondolata, hogy az igazi hit jó cselekedetekben gyümölcsözik. Az erkölcstől elválasztott hit képmutatás. A szó keresztyénségével szemben a tett keresztyénségét hirdeti. A Hegyi Beszédnek visszhangja egy nemzedék után.

Continue Reading →

„Ahogyan a víz tükrözi az arcot, úgy tükröződik a szívben az ember” /Példabeszédek 27:19/

A magyar nyelvnek egyik lefordíthatatlan gazdagsága, hogy különböztet szó és ige között. Minden ige szó, de nem minden szó ige. Az ige az élet magvetése.
Ez úgy van, hogy ezen a földön minden miből élet támad, először igében jelenik meg, mint ahogy minden szelet kenyér valaha búzaszemből született kalász volt.
Ahol szellem él és munkálkodik, mindenütt ez az élet rendje. Előbb a gondolat, azután a tett.
Amíg a szellem élni kíván maga teremtette hangszerszámával a nyelvvel, addig a gondolat szóban jelenik meg. Nyelvre pedig mindig szükség lesz, amíg a szellem az én és a te viszonyában helyezkedik el, mint a világosság hordozója.

Continue Reading →