A Cselekedetek Könyve keresztyénségünk kezdeteiről szólva főként két gyülekezetet mutat be: a jeruzsálemit, amely Krisztus-követő zsidókból alakult; és az antiókhiait, amelynek tagjai a megkeresztelkedett pogányok, görögök, hellén műveltségűek. E két gyülekezet között igen jó a kapcsolat, ám a keresztyénüldözés zavart okoz. Péter Antiókhiába megy, és később ő lesz Antiókhia első püspöke. Jeruzsálemben Jakab veszi át a gyülekezet vezetését. Jakab Krisztus-hívő zsidók álmát álmodja, akik megtartják nemcsak a Tízparancsolatot, hanem az összes apró mellék-parancsolatot is: az öltözködési, étkezési, tisztálkodási előírásokat
Ha az emberi szeretet nem emel túl valakit önmagán, akkor nem is szeretet. Ha a szeretet mindig óvatos, mindig bölcs, mindig okos és számító és nem mutat túl önmagán, akkor egyáltalán nem szeretet. Lehet vonzódás, meleg érzés, de nincs meg benne a szeretet igazi természete.
Három hadsereget fenyegetett a szomjanhalás réme, de az Úr közbelépett és megmentette őket. Noha nem felhőt küldött, sem esőt, mégis bőségesen ellátta őket vízzel. Istent nem kötik a természeti törvények. Ő bölcsességének és hatalmának új meg új bizonyítékaival tudja meglepni népét. Ily módon többet megismerünk Istenből, mintha a dolgok a maguk természete szerint folynának. Ha az Úr nem is úgy lép közbe, ahogy mi azt várjuk, kívánjuk, vagy feltételezzük, így vagy úgy mégis gondoskodik rólunk. Nagy áldás, hogy felülemelkedhetünk az ok-okozati törvényeken és figyelmünk a nagy Végső Okra terelődik.
A lélektant is felhasználó teológia értelmezése szerint itt olyan betegről van szó, akinél a lelki jelenségek testi tünetet okoztak, akit megbénított kora és környezete hite: a betegség egyenlő a bűnnel. A bibliabeli béna valamiben megbetegedett. Bűnös – mondták körülötte, és ördögi kör közepébe került. Mert beteg, következésképp bűnös. És mert bűnös, ezért beteg. Minden bizonnyal lehetett bűne. (Ugyan kinek nincs?) Egyre inkább lebénult ebben az ördögi körben.
1995. áprilisában az Oklahoma City-beli közigazgatási épület felrobbantása megrázta az egész nemzetet. Másodpercek leforgása alatt több, mint száz élet pusztult el. Amint erre a szomorú eseményre és az élet törékenységére gondolok, Jakab 4,14 jut eszembe. Megrázott az a gondolat, hogy az élet hirtelen véget érhet, még amikor olyan biztonságos dolgot végzünk is, mint az íróasztal mellett való munka vagy a másológép használata.