Nagyon közeli munkatársa volt Ferenc pápának Vatikánban az a lánglelkű magyar lelkipásztor, aki misztikus, fájdalmas és szépséges titkokat osztott meg a Szentatyával, aki vasárnap reggel a ferihegyi repülőtéren egyszer csak beszélni kezdett a mélység és múlt kezdeteiről, amiről csak legnagyobb költőink verseiben vagy álmaiban olvashattunk eddig.
Az egész Bibliában Ezékiel próféta könyvében olvassuk a legtöbbet ezt a prófétai formulát.
– Izrael népéhez küldetett, akik nem akarnak Istenre hallgatni, mégis tovább kell adnia az isteni kijelentés figyelmeztetői igéit.
– Őrálló tisztét tölti be, aki riadót fúj, ha közeleg a veszedelem, de jelzi az áldott virradatot is.
Nabukodonozor Babylonia királya seregével Kr. e. 587-ben – miután legyőzte Egyiptomot – Szírián keresztül vonulva elfoglalja Jeruzsálemet, lerombolja és feldúlja a város falait, szőlő és datolya ültetvényeit.
A város ékessége volt a Salamon király által épített és felszentelt Templom, mely örök fájdalomként az Isten-háza fölött érzett féltő szeretetnek halálos szimbóluma lett.
Újszövetségi napi igénk lélekbemarkoló erővel, szívbe szerető jósággal és életet megváltó fenséges isteni himnusszal rajzolja belénk létünk legmélyebb értelmének és titkának Istentől rendelt örökkévaló valóságát.
Menyőbe leszállt az Örökkévaló Isten atyai kegyelme 1989 Szent Karácsonyán, hogy Szent Urunk születése napján hirdesse angyalaival az Evangélium örömhírét: „Ne féljetek, mert íme, hirdetek nektek nagy örömet, amely az egész nép öröme lesz: Üdvözítő született ma nektek, az Úr Krisztus, a Dávid városában. A jel pedig ez lesz számotokra: találtok egy kisgyermeket, aki bepólyálva fekszik a jászolban”
A Himnuszt vagy a Szózatot nem énekelheti egyetlen nép sem a világon rajzunk kívül, mert ajkukon szenvelgéssé, képzelődéssé, történelmietlenné válna az élet-halál kockázata.
Viszont az egész magyar történelemben nincs egyetlen időszak sem, amikor ne lett volna meg ennek a gondolatnak alkalomszerűsége.
Ennek a magyar sorsérzésnek az az oka, hogy ez a nép kezdettől fogva mindig létében volt fenyegetve s mindennap a lét s nemlét kérdése előtt állott.
Európában sem a nagy, sem a kis nemzetek életét nem árnyékolja be az egzisztenciális fenyegetettség gondolata.
“Minden száj bedugassék.” Isten törvénye előtt el kell hallgatnia minden emberi dicsekvésnek, sőt, minden mentegetőzésnek is. Megszégyenült hallgatással kell mindenkinek elismernie: nem tett eleget Isten követelményeinek. Aztán majd, ha megszólal Isten kegyelmének felmentő szava, megindulhat az emberi hálaadás és bizonyságtétel szava is. De előbb meg kell lennie a néma megalázkodásnak.