Napi ige és dicséret (2022. február 22.)

A megváltás nemcsak bűntől való szabadulás vagy a személyes szentség megtapasztalása; Isten azért váltott meg, hogy teljesen megszabadítson önmagunktól a vele való egység érdekében. A megváltás felőli tapasztalatom a bűn alóli szabadulás és a személyes megszentelődés körül forog. Pedig megváltottnak lenni azt jelenti, hogy Isten Szelleme összekapcsolt engem Isten személyével; a váltság által áthat engem valami, ami végtelenül nagyobb önmagamnál: Isten odaadása vesz körül.

Continue Reading →

„Halljátok, és értsétek meg!” (Szent Máté apostol ev. 15:10)

A török zsoldban lévő tatár horda kegyetlenül végig dúlta a Tisza, Túr, Szamos vidékét az Avas-mentén.
– Nagybánya hegyei hallgatagon vigyázták méhük kincseit, mely fedezetet biztosított a magyar aranyforintnak. – Máramarossziget szellemi vulkánja a népek bölcsője tudott lenni, hiszen magyarok faragták, magyarok ringatták, magyarok nőttek ki belőle a nagyvilág áldására.
– Kőszegremete szőlő dombjai alatt húzódó pincék mélye nem csak a finom borokat rejtette, hanem menedéket adott a felégetett falú üszkei után az újrakezdéshez is.
A falú krónikása percre tudja ma is, hogy a szépséges László Erzsikét nem tudták megmenteni a rettenetes dúlásban.

Continue Reading →

„Felemelte arcomat az Úr! Tudok már mit felelni ellenségeimnek” (I. Sámuel 1:2)

Egy ismeretlen nevű magyar muzsikus erősen búslakodott Pápa városában 1816-ban. A kuruc világ halványuló tárogató muzsikája könnyezte lelkét, fájlalta a bujdosók keserű kenyerét, Csokonai korai sírba szállását. A mezei tilinkó helyébe merészelt újat álmodni, mely világgá szólhatja népének sorsát.
Már nem érhette meg 1829-et, mikor Mátray Gábor a Tudományos

Continue Reading →