„De jaj nekem, ha nem hirdetem az evangéliumot” (Szent Pál apostol I. lev. Korinthusba: 9:16)

Johann Peter Kraft osztrák festőművész: Zrinyi kirohanása Szigetvárból című alkotása 1825

Magyar Testvéreim!

Valamely nép lelkéről hű képet adni nem könnyű dolog. Meg kell küzdeni azzal a kísértéssel, hogy történetbölcseleti fejtegetések megzavarnak és téves útra vezetnek. Nem is lehet ezt a feladatot másképpen megoldani csak úgy, ha megfigyeljük, hogy egy népnek a lelke bizonyos állandó hatásokra miképpen reagál.
A léleknek az a különös természete van, hogy a hozzáütődő hangokra természetének állandó vonásai szerint mindig azonos feleletet ad.
Figyeljük meg, miképpen felel a magyar lélek a harangszóra.
Különösen szereti a magyar ember a harangszót, a földnek és az égnek ezt az egyszerű, édes muzsikáját.
A háború folyamán a harangok elköltöztek a tornyokból és ágyukat öntött belőlük a hadvezetőség.
Minden háborús romlás között a harangok hiányát pótolta leghamarabb a magyar nép.
Ma már minden toronyban a régi hangon és a régi számban beszél az örökkévalóság nyelve.
A harangszó hallatára a magyar ember arcán különös ünnepélyesség ömlik el.

Kormorán: Harangok dala

Esztergom

‡ Felöltözik tiszta ruhájába és csöndes méltósággal indul a templom felé.
Istentisztelet alatt méltósággal és őszinte áhítattal viselkedik.
Nem hajlandó vallásos rajongásokra, de nem fogadja be a hitetlenséget és a tagadást sem.
Szomorú, nehéz életén keresztül annyiszor érezte magát Isten közelében és ma is minden nap az ő kezéből veszi el kenyerét.
Nem képes tehát megtagadni azt, akit annyiszor megtapasztalt.
Bűnbánata férfias, komor, de nem tüntető.
Kultusza derült, tele van kiengesztelődéssel, nyugalommal és békével.
Szimbólumokhoz nem tapad hozzá a lelke, keresi azt ami örökkévaló és lelki.
Egyetemesség, világos látás, erkölcsi egyensúly jellemzi vallásosságát.
A férfiak arca templomozás alatt értelmesebbé, az asszonyoké szebbé válik.
Megifjul és felüdül a lelke és új erővel indul neki a munkának.
Születés és halál, veszteség és fájdalom múló dolgokká válnak előtte, s egész lényén kiütközik, hogy élő összeköttetésben áll a legfontosabb dolgok és legdrágább javak láthatatlan és titokzatos ősalapjával, Istennel.
Sem extázis, sem közömbösség iránt nem hajlandó: a hívő magyar kemény, tisztanézésű, nyugodt és komoly arc, amilyenekké bátor és igaz emberek haláluk óráján válnak.

Kárpátia – Csillagok harangok

Esztergom

‡ Szent Pál apostol szívből szereti az általa alapított korinthusi gyülekezetet.
Pedig e három világ kereskedelmi útvonalainak találkozásánál élő közösség sokszor meg is szomorította.
Pártokra szakadt, viszálykodott, és mégis ide írta meg könnyhullatások között két levelét, köztük a Szeretet Himnuszát és a Feltámadás Reménységét.
Lemondott minden őt megillető szerény ellátmányról és támogatásról, mert számára legfontosabb volt az evangélium hírdetése.
Augusztus 29. napok fájdalmas lemondások és tragikus veszteségek sorozatát hozták nemzeti történelmünk fekete lapjaira.

‡ 1. Keresztelő Szent János vértanúsága
Krisztus Urunk útkészítője, majd megkeresztelője, az Ószövetség utolsó és legnagyobb prófétája, lánglelkű szent igehirdetője ártatlanul kerül börtönbe.
Nagy Heródes fia bűnös felesége Heródiás kérésére lefejezteti, egy tálcán viszik fel fejét a börtönből.
Így lett Szent Urunk és az Igazság első vértanúja!

‡ 2. 1521. augusztus 29. Nándorfehérvár eleste
A szultáni ostromhad hosszú és véres küzdelemben erőt vett a legendás hírű Nándorfehérvár védőin és elfoglalta a Magyar Királyság déli kapuját!

‡ 3. 1526. augusztus 29. A mohácsi tragédia
„Mint nemzeti nagy létünk nagy temetője”
Tomori Pál, Szapolyai György, II. Lajos király és a későn érkező erdélyi, morva, horvát erők fölött győzedelmeskedett a három-négyszeres túlerőben lévő I. Szulejmán csapata, Habsburg Ferdinánd és V. Károly legnagyobb örömére, a Fugger Bankház hathatós segítségével!
A gigászi küzdelemben a 30.000 fős magyarság 75% a halt hősi halált dicsőséges honvédő küzdelmében!

‡ 4. 1541. augusztus 29. Buda eleste
Buda eleste után ezt üzente I. Szulejmán Habsburg Ferdinándnak:
„Ha vergődnek, még Bécset is elfoglalják, és hajóval fognak járni szórakozni a két főváros között.”
Erre mondta később gróf késmárki Thököly Imre a kuruc király:
„Anyátok ravatala fölött osztozkodjatok, azt bocsássátok áruba, ne az én hazámat”

József Attila: Uram

Nagy bánatomnak égő csipkebokrán,
Ó én Uram, hogy megjelentél nékem,
Tán már nem is bús fájdalmam lobog,
Te tündökölsz e fonnyadt büszkeségen.

Átlátsz, tudom, a bűnök cifra gyolcsán,
Erény rongyán, bátorság mentebőrén,
Mégis mindent levetkezem, Uram,
S elődbe küldöm lelkem szűzi pőrén.

Dús életemnek ifju vára omlott
Mohos magánnyá szépült és ma benne
Csak csipkebokrok nőnek, ó pedig
Egy lánynak csókja mind liliom lenne.

Uram, ki küldtél büszke vár urának,
Engedd, már lelkem riadót ne fujjon.
Szelíd remeteként az öregek
Szűk szíve odvas odujába bujjon.

Khatia Buniatisvili – Liszt

‡ 105 esztendeje annak, hogy az első nagy háború végén a református egyház egyik püspökéhez templomozás után odalépett egy öreg atyafi az egyik alföldi gyülekezetben, és egy írott lapot adott át neki.
Szűcs Erdélyi Imre három fiát várta haza az isonzói frontról, de nem ez fájt neki a legjobban.
Ninive bűneiről, bűnhődéséről, a világháború okairól, a nagy pusztulás jóvátételének módjairól, a kommunizmus elkerüléséről értekezett az egyszerű tiszta lelkű parasztember.
Megdöbbenve olvasta többször is a püspök az értelmes gondolatokat, majd ezt mondta:
„Mit csináltunk mi eddig ezekkel az értékes lelkekkel?
Könnyű reá megfelelnünk: úgyszólván semmit!
Hogyan értékesítettük bibliai tudásukat, mélységes egyházszeretetüket, Isten-adta képességeiket eddig?
Legföljebb úgy, hogy ha módosabbak voltak, megválasztottuk őket presbiternek, kurátornak, ha szegényebbek voltak, egyházfinak vagy harangozónak.
S mi történt azokkal, akik sem kurátorok, sem presbiterek, sem egyházfik, sem harangozók nem lettek közülük?
Nagyrészt az, hogy szektás apostolok éles szemmel észrevették, és a maguk pártjára csábították őket, aztán kitanították őket, és most térítgetik a szekták táborába régi hitsorsosaikat.
Nemtörődömségünkkel tehát ahelyett hogy saját seregeinket erősítenénk velük, szinte az ellenünk fegyverkezők karjaiba kergetjük őket.”

prof. Dr. Bogár László: Atomháború indul, csapóóó, Avagy krimi a Krimben

prof. Dr. Bakay Kornél: AZ EURÓPAI FEHÉR EMBEREK ALKONYA
(Az írást a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)

‡ Utrecht, Leiden, Franeker és Groningen holland egyetemi városok egyet nagyon megtanultak egy egész életre:
Ha Apácáról, Misztótfaluból, Szencről, Debrecenből, Sárospatakról, Nagyenyedről, Kecskemétről és Pápáról érkezik hozzájuk egy-egy magyar deák, ott történni fog valami.
Tudását, lelkesedését, nagyravágyását, magyarságát, álmát meglobogtatja az örökké borús ég felé, miközben napsugaras nyugat dalol a dalban.
Aztán sok év múlva társzekeren hozza a távoli vad keletre csendes szőke asszonyát, sok gyermekét, nyomdagépét és Aranyos Bibliáját, szépen metszett könyveit és szépbe szőtt hitét.
De jaj neki, ha nem hirdetheti az evangéliumot.
Csontjaiba rekesztett tűz az, mely életnek beszéde.
Az egyetem hideg falai a ködben várják és várják vissza a különös deákokat, a sirályok lecsapnak a partokon és nem tudják, hogy Erdélyben is ködgubában jár a november, de az mindig hallgat, mert szomorúságra lett teremtve.

Áprily Lajos: Tavasz a házsongárdi temetőben

Túrmezei Erzsébet: Váltság

E Turul-madár szárnyai őrizze a hont

Jó szívvel ajánljuk Kedves Testvéreink figyelmébe az alábbi írásokat

A „dárdát hajigáló” lelkész
(Az írást a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)

Elkezdődött a Rimanóczy Szálló felújítása
(Az írást a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)

Kolbász a hegedűtokban
(Az írást a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)

222 éve született a magyar tudós szerzetes
(Az írást a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)

Bebizonyították, hogy a győri herma valóban Szent László koponyáját őrzi
(Az írást a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)

„Székelyként egy kicsit többet vár el tőlem az Isten”
(Az írást a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)

A perkői Szent István-kápolna falfestményei
(Az írást a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)

A Himalája magyar remetéje
(Az írást a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)

Mohácsi László
tiszteletes úr

Debrecen-Józsa, 2022. augusztus. 27.

A képek forrásai:
hu.wikipedia.org
mek.oszk_.hu
mki.gov.hu
reformatus.hu
kronikaonline.ro
romkat.ro
kepmas.hu
3szek.ro

Vélemény, hozzászólás?