„Kezdetben volt az Ige” (Szent János apostol ev. 1:1)

„Vigasztalást keresve, bánatom tudós zenéjű dallal altatom.
De jaj, mihelyt az ének véget ér, a fájdalom szívembe visszatér.”
(Áprily Lajos)

Magyar Testvéreim!

Erős kezdés!
Egyszerre gondolat, akarat, cselekvés, szimfónia, harmónia!
Minden ős kezdet forrása, – legyen az tudomány, művészet, találmány, szeretet, cél.
Szent János apostol Krisztus Urunk kedves lelki gyermeke, aki Prológusa 5 versével örökre beírta nevét az Örökkévalóság létébe.
Genezise a láthatatlan világ üdv-univerzum eredetét mondja el.
Látta Jézusban Isten dicsőségét, bölcsességét, igazságát, szeretetét, pásztorát.
A Szentírás első mondatában Mózes a látható világ származásáról ír. „Kezdetben teremtette Isten a mennyet és a földet” (I. Mózes 1:1)
János apostol műve a Zsoltárok könyve 1. részének 1. versével is párhuzamban ragyog: „Boldog ember az, aki nem jár a bűnösök tanácsa szerint, nem áll a vétkesek útjára, és nem ül a csúfolódók székére”
Az Ige sok mindenné lehet számunkra.
Jeremiás próféta szájában tűzzé lett.
Az úton járók előtt mécsessé.
Az igehirdetők kezében vetőmaggá.
Ézsaiás próféta életében öntöző eső.
Pál apostol efézusi levelében tisztító víz.

A Kezdetekre néztek fel a napkeleti bölcsek is, ahogy népiesen mondjuk, a három királyok, hogy mihamarabb találkozhassanak a Világ Világosságával és hódoljanak neki arannyal mert Király, tömjénnel mert Próféta, mirhával mert Főpap.

Personenthodie – John Rutter: Cambridge Singers

SZÁMUNKRA KARÁCSONYKOR A TESTTÉ LETT IGE TESTVÉRÜNKKÉ LETT AZ EGYHÁZBAN

Magyar Zene
Magyar Nyelv
Magyar Vers

„Merjünk magyarok lenni, s legyen erkölcsi erőnk magyarságból megújulni. Mentsük meg zenei és nyelvi kincseinket, s építsük tovább, építsük fel a magyar kultúra Templomát.
Különben elveszünk, mert elveszítjük arcunkat, külön nép egyéniségünket, a világnak is értéket jelentő magyarságunkat.
A megújulás kútfeje csak a népi kultúra lehet, van egy külön magyar európaiság.”

Különleges műveletet hajtottak végre a Nemzeti Múzeumban
(Az írás a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)

1030-ban Bizáncban készült koronázási palást még borította Szent István király és Boldog Gizella vállát, majd ezer esztendőn keresztül minden méltó és méltatlan utódja magára öltötte az arany szálakkal gazdagon átszőtt kelme-csodát, hermelin álmot, hun csillag-világot, mely egy ezer-esztendős királyságuralmi szimbóluma tudott maradni a kúppalást. Gizella királyné 1031. augusztus 15. napján az épülő székesfehérvári Nagyboldogasszony Bazilikának adományozta.
Legfelül az Atya Isten áldó keze, alatta Krisztus és Mária az angyalokkal, majd a próféták, apostolok, szentek, vértanúk következnek Legalul a királyi pár áll méltóságteljes tartással.
A Nemzeti Múzeum féltve őrzött legnagyobb kincse előtt ámul a nagyvilág odalátogató vendége, és kérdezni sem tud az eredet mélységeiről.

BELENÉZVE AZ ELTELT EZER ESZTENDŐ ROPPANT MÉLYSÉGEIBE, MIT VÁLASZOLNÁNK ARRA A KÉRDÉSRE, HOGY MILYEN LESZ A MAGYAR NEMZET TÖRTÉNELME AZ ELJÖVENDŐ EZER ESZTENDŐ FOLYAMÁN?

Arany János: V. László
Előadja Dányi Krisztián színművész 

Kárpátia zenekar: Magyarnak születtem

NAGYSÁGOS RÁKÓCZI FERENC FEJEDELEM, A LEGNAGYOBB MAGYAR SZÜLETÉSÉNEK 350. ÉVFORDULÓJA

Szent Ágoston (354-430) legismertebb műve nyomán a hit, a bűn és a kegyelem filozófiai és teológiai mélységeit tárja fel saját életén keresztül a Fejedelem 3 kötetben.

Vallomások 1719, Kamalduli zárda Franciaország, latin nyelven Confessio peccatoris 1719, Kamalduli zárda Franciaország, latin nyelven „Zavarba jövök és elpirulok, Uram, ha fölidézem születésedet és körülményeit, és ha az enyémre gondolok.
Te, az Isten, teremtőm nekem és a mindenségnek, istállóban születtél, én pedig palotában: téged ökör és szamár között szegény pásztorok, engem, – ki por és féreg vagyok a te színed előtt, udvari emberek nyüzsgő tömege vett körül.”

II. Rákóczi Ferenc – A Turulmadár nyomán
(Az írás a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)

Petőfi Sándor: Rákóczi

Hazánk szentje, szabadság vezére,
Sötét éjben fényes csillagunk,
Oh Rákóczi, kinek emlékére
Lángolunk és sírva fakadunk!

Az ügy, melynek katonája voltál,
Nemsokára diadalmat űl,
De te nem lész itt a diadalnál,
Nem jöhetsz el a sír mélyibűl.

Hamvaidnak elhozása végett
Elzarándokolnánk szívesen,
De hol tettek le a földbe téged,
Hol sirod? nem tudja senki sem!

Számkiűztek nemzeted körébül,
Számkiűzve volt még neved is,
S bedőlt sírod a század terhétül,
Mely fölötte fekszik, mint paizs.

Oh de lelked, lelked nem veszett el,
Ilyen lélek el nem veszhetett;
Szállj le hozzánk hősi szellemeddel,
Ha kezdődik majd az ütközet.

Vedd a zászlót, vedd szellemkezedbe,
S vidd előttünk, mint hajdan vivéd,
S másvilági hangon lelkesitve
Erősítsd meg seregünk szivét.

S rohanunk az ellenség elébe,
S ha utánunk nyúl száz drága kéz,
S lesz előttünk száz halálnak képe:
Nem lesz köztünk, aki visszanéz.

S majd ha eljön győzedelmünk napja,
A szabadság dicső ünnepe,
Igy kiált föl millióknak ajka:
Aki kezdte, az végezte be!

Pest, 1848. április 21.

Lugosi Tibor: Rákóczi búcsúja és imája
Előadja Lugosi Tibor tárogatóművész

Ábel a rengetegben

Tamási Áron: Ábel a rengetegben
Kányádi Sándor – Mihályfi Sándor filmje
(A film, a képre kattintva, új lapfülön, a videa oldalán tekinthető meg!)

M. Laurens: A Sors Kerekei

székely anyai nagyapám emlékére

A nap korongja odafenn jócskán elhagyta már a delet,
Lefelé baktat már a Szent Hargitán: éppen az út felett.
Nagyapám és én, mély, székelyes csendben ülünk a szekéren,
Alattunk négy kortalan, vén kerék forog: forog serényen.
Fogyasztják az utat, mindegyik csak a saját dolgát végzi,
Az ember is csupán egy kerék: olykor maga is úgy érzi.

Mi is cipeljük terhünket a nap alatt, nagyokat fújva,
Elgyötört görcs-küllőinken keseregve: újra meg újra.
Társaink, kik e teher alatt nyögve szint` velünk haladnak,
Nekik is e szekér lesz a végzetük: mibe belehalnak.
A sors-szekér létének célja csupán az úton lét maga.
A rajtalévő teher a túlvilág végső kárhozata…

És forog minden kerék, tengelyéhez kötve, körbe-körbe,
Nagyokat döccenve olykor: emlékek ásta sorsgödörbe.
S ha a fájdalmak kátyújába törve mégis belehalna,
Új kerék áll majd a helyére: ugyanazt az utat falva.
Forog majd szintúgy, kenését siratva, teher alatt nyögve,
Így halad tovább a Szent Hargitán nagyapám: mindörökre.

Hol vagytok székelyek – Székely hazafias népdal
Előadja Kusztura Sándor festőművész 

ATTILA HUN FEJEDELEM, SZENT ISTVÁN KIRÁLY, KODÁLY ZOLTÁN ZENESZERZŐ, NAGYSÁGOS RÁKÓCZI FERENC VEZÉRLŐ FEJEDELEM, TAMÁSI ÁRON ÍRÓ LÁTTA AZ Ő CSILLAGÁT, MINT EGYKOR A HÁROM NAPKELETI BÖLCS ÉS ELINDULTAK HOZZÁ HÓDOLNI ÉS NÉPÜKET HOZZÁ VEZETNI

E Turul-madár szárnyai őrizze a hont

Jó szívvel ajánljuk Kedves Testvéreink figyelmébe az alábbi írásokat

Boldogok, akik békét teremtenek… Két látogatás Isztambulban
(Az írás a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)

Induljunk el Jézushoz: vízkereszt, Urunk megjelenésének ünnepe
(Az írás a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)

Házszentelési körkép
(Az írás a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)

260 éve született Fazekas Mihály, a Lúdas Matyi szerzője
(Az írás a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)

Nyugodjék békében Drábik János!

Nt. Király Zoltán Főgondnok Úr
Hazatérés Templom: Temze szentelés

Debrecen-Józsa, 2026. január 10.

A képek forrásai:
felvidek.ma
helikon.ro
hu.wikipedia.org
idegenvezeteslondon.hu
moviefone.com
msn.com
philosophyofscienceportal.blogspot.com
publicdomainpictures.net
romkat.ro
varlexikon.hu