„Mert meglátták szemeim üdvösségedet” /Szent Lukács evangéliuma 2:30/

Jacob van Oost: Szent család Szent Ferenccel – Than Mór: Szűz Mária és Erzsébet

Magyar Testvéreim!

Egyszerű, szerény, tiszta és becsületes az a part, ahova hosszú évezredek adventi várakozása után megérkezett Szent Urunk! Hozta magával Ádám bujdosásának hangos szívverését, az ősevangélium reménységét, a parancsolatok ködbe vesző messzeségét, a próféták prófétikus igehirdetését, a zsoltáros imádságos költészetét, a szenvedő Jób feltámadásba vetett hitét, Ézsaiás próféta Édesanyjáról szóló jövendölését, Jeremiás próféta könnyeit, Ezékiel próféta új élet ígéretét, eljövendő tanítványainak apostoli hűségét.
A Szentírás két legnagyobb csodájáról értesít bennünket Galilea és Betlehem partjainál: Isten teremtő hatalmáról és Isten megbocsátó szeretetéről.
Az élet titka és a lélek csodája, hogy az ember szeme tud gyönyörködni egy arcban, egy gyermekben, egy festményben, egy zeneműben, egy versben. Az üdvösségben, mely az Üdvözítő Jézus Krisztus személyében ott ragyogott a csillagos ég mezője alatt egy istállóban. Van Gogh festő zseni-lelkipásztor olyan erővel fogalmazta meg egy képén a születés misztériumának csodáját, hogy az egyház közelébe sem ért. A hullámzó és vonagló kék-arany színek belső üzenete többet mondott minden dogmánál és zsinatnál.
Ez a szegénység nem véletlen, nem kényszerűség, hanem terv, program, Isten tanácsvégzése. Isten vallást tesz az Ő Felkentjének e világ szerinti alacsony és alázatos állapotáról.
Még senki nem látta, de már mindenki szereti a gonosz Heródesen kívül. A rideg élethez szokott, nyílt tekintetű és nyílt szívű pásztoremberek elindultak az angyalok szavára a Szent Családhoz, Jézus látására, Mária szívének érintésére, Isten dicsőítésére és magasztalására.
Ahogyan tette századokkal később Assisi Szent Ferenc, a ferences lelkiség lángjának evangéliumi megalapozásakor.
Ahogyan Nagyszalonta mezejéről Sinka István kis Bibliájával, Petőfi Sándor kötetével, és Arany János tisztaságával elindult a Megváltó látogatására.

Sinka István: Karácsonyi ének. Olvassuk el a művet!

Énekelni kéne karácsonyestére,
ráférne az ének sok híres legényre.
Verset énekelni, ellágyuló szájjal,
Jézus kis csöppségnek, s lóbálni lámpással.

Megajándékozni Boldogasszony-anyát
áhítattal, s kérni: mutassa kis fiát.
Mondókát mondani, ott állani elől,
s kérdezősködni mi új megváltónk felől.

S számára, hogy szives üdvözletet hagyunk…
Egyszerű nagy csizmás falusiak vagyunk.
Üdvözletet annak, aki megöletett
azonnal a drága mihelyt megszületett.

Jézus kisurunknak lábainál megholt
szabadítónk, ki a szabadság lelke volt.
– Énekelni kéne karácsonyestére,
ráférne az ének sok híres legényre

A magyar néplélek legmélyebb, legtisztább, legszentebb öröme a harangszó volt, mely vasárnaponként Isten tiszteletére hívogatott, és elhalálozáskor népével sírta a gyász bánatát. Toronyban lakik, és fehéren, aggódva várja a híreket a vérzivataros világból. Az érmindszenti kis ház egyik ablakából a templom tornya látszik, a másik ablakából a temető.
Valahol Sion-hegy alatt az örök magyar református Sionra néz, mely Ady istenes költészetét alapjaiban határozta meg. Egy gyermekkori karácsony emléke kísért, bizonyára a szigorú apa zord tekintete alatt, ki az egyház kurátoraként (gondnok) szeretett tetszelegni.
„Tegnap harangoztak, Holnap harangoznak,
Holnapután az angyalok, gyémánt-havat hoznak.
Szeretném az Istent nagyosan dícsérni,
De én még kisfiú vagyok,
Csak most kezdek élni.”

Ady Endre – Illés Lajos – Szvorák Kati: Kis karácsonyi ének. Hallgassuk meg a hitvallásos művet!

Szentek között a legnehezebb az igazi szentség rendkivüliségét fenntartani. Jézus személye a jel, melyet sokan elfogadnak, és sokan elvetnek. „E jelben győzni fogsz”
Az agg Simeon szemei látják az üdvösséget, mely a pogányoknak világosság,a zsidóságnak pedig botránkozás lett.
Ebben a hitben és engedelmességben áldja meg az agg Simeon Boldogságos Szűz Máriát, s az így megáldott fej fog egykor Szent Fia keresztfája alatt a porba hajlani a fájdalomtól.

Áprily Lajos: Karácsony est. Olvassuk el a költőóriás e szép versét!

Angyal zenéje, gyertyafény –
kincses kezem hogy lett szegény?

Nem adhattam ma semmi mást,
csak jó, meleg simogatást.

Mi győzött érdességemen?
Mitől csókolhat úgy kezem?

Simogatást mitől tanult?
Erembe Krisztus vére hullt?

Szemembe Krisztus-könny szökött? –
kinyúló kézzel kérdezem.

Áldott vagy a kezek között,
karácsonyi koldus-kezem.

Dosztojevszkij orosz íróóriás írja le egyik könyvében, hogy a szibériai lágerekben a foglyok már ősz óta hogyan készülődtek, hogyan várták Szent Karácsonyt. Az orosz néplélek az egérlyukban, a holtak házában tengette sivár napjait, de az ortodoxia ikonja olyan mélyen égett bele nyomorult sorsába, hogy tudott örülni még annak is, hogy egyszer egy évben meleg vízben fürödhet. Találgatták, mi lesz a karácsonyi menü a barakkban? Ott álltak a természet templomában, várták életük megváltását.

Zámbó Jimmy: Csendes éj. Hallgassuk meg e régi szép művet!

A Szent Karácsony misztériuma, titka, az Ige testté lételének csodája és szeretete adja meg számunkra az Irások megértését, a jelen örömét, a jövendő remélt szépségét.
Népünk lelki megújulása és megtérése hozhatja el a remélt szebb jövőt. Egy boldogabb és víg esztendőt, hol helyükre kerülhetnek végre az értékek 1948-at követő 70 esztendei babyloni-fogság után, a látvány-technikai elemekkel tarkított tüzijáték végeztével. A szakralitásunk, a folklór, Istent-kereső jóakaratunk elégséges kell legyen sikereink zálogához.

Wass Albert írófejedelem egy művét hallgassuk meg az ÁLDOTT, NEMZETMENTŐ, KIVÁLASZTOTT KÁRPÁTIA ZENEKAR előadásában: Karácsony!
„Drága jó Jézuska, te aki meglátogatsz minden jó gyermeket, ne feledkezzél meg rólam sem. nagyon szépen kérem tőled, hogy add vissza egész Erdélyt a magyaroknak”

„Miután mindent elvégeztek az Úr törvénye szerint, visszatértek városukba, a galileai Názáretbe. A gyermek pedig növekedett és erősödött, megtelt bölcsességgel, és az Isten kegyelme volt rajta.”

Kegyelem teljes, áldott ünnepeket kívánok Testvéreimnek!

Mohácsi László
tiszteletes úr

Debrecen-Józsa, 2018. december 25.

A képek forrásai:
hu.wikipedia.org
mire.hu
galeriasavaria.hu

Vélemény, hozzászólás?