Hitünk hősei (6.) Bocskai István

Bocskai István – Hősök tere

Bocskai István 1557-ben született Kolozsváron. Szülőháza Mátyás király szülőházától nem messze található, szülei itt Szapolyai János özvegyének, Izabella királynénak a fogságában voltak. Szabadulásuk után Bécsbe mentek, ahol édesapját Habsburg Ferdinánd a Magyar Kancellária titkárának nevezte ki, így Bocskai István a bécsi udvarban nevelkedett, Nádasdy Ferenccel együtt. Katonai, államigazgatási, politikai tudására itt tett szert. 1576-ban tért vissza Erdélybe, akkor, amikor Báthory Istvánt lengyel királlyá választották. Báthory nem mondott le Erdély fejedelmi címéről, de a kormányzást Bocskai sógorára bízta. Bocskai egyre nagyobb szerepet kapott a fejedelmi udvarban. Sógora és nővére 1581-ben elhunytak, fiukat, a 9 éves Báthory Zsigmondot választották vajdává, a kiskorú uralkodó nevelésére és a kormányzásra kinevezett “testamentumos urak” közé Bocskai is bekerült. 1586-ban elhunyt Báthory István lengyel király, Zsigmondot két évre rá, 16 évesen nagykorúvá nyílvánították. Irányváltás következett be Erdély politikájában, a törökökkel szemben, a törökellenes táborhoz csatlakozott a fejedelemség, amit Zsigmondnak egy Habsburg hercegnővel megkötött házassága pecsételt meg.Zsigmond Bocskait – a nagybátyját – váradi főkapitánynak nevezte ki, ami Erdély legfontosabb katonai tisztsége volt. 1591-ben kezdődött el a 15 éves háború. A török szultán 1593-ban hadat üzent a Habsburg birodalomnak, egyben felszólította Erdélyt a török támogatására. Belső villongásokat követően Erdély a törökkel való szembenállást választotta, így Bocskai Zsigmond fejedelem nevében 1595-ben Rudolf császárral megkötötte a törökellenes szövetséget.  Ebben az évben Gyurgyevónál legyőzte a török sereget, azonban a császári udvar magára hagyta a lényegesen erősebb törökkel szemben, ráadásul belső viszály tört ki a nem teljesített ígéretek miatt; ezt a székely felkelést is le kellett vernie. Báthory Zsigmond lemondott, Erdély romlásba indult, a Basta tábornok rémuralma ellen tiltakozó Bocskait száműzték Prágába.1604-ben térhetett vissza, ekkor Bethlen Gábor, a török területre menekültek nevében felkérte, hogy vezessen egy, a Habsburgokkal szembeni felkelést. A helyzet nehéz volt; a királlyal szemben kellett védenie a nemzetet. Ragyogó szövetségesekre talált az üldözött, addig emberszámba sem vett hajdúkban. Éreztette velük, hogy győzelme esetén helyzetük rendeződik, letelepedhetnek, önálló hajdúvárosokban emberi életet folytathatnak. Bocskai ez év őszén, szövetségben a hajdú kapitányokkal, legyőzte a császári seregeket. Hamarosan bevonult Debrecenbe, Kassára; Kelet-Magyarország az uralma alá került. A Habsburg uralom és az erőszakos ellenreformáció miatt a nemesség, a jobbágyok is csatlakoztak a szabadságharchoz, 1605 végére Magyarországnak a töröktől el nem foglalt része és Erdély, a szerencsi református templomban tartott országgyűlésen Magyarország és Erdély fejedelemévé választotta.A sikeres harcok Bocskai számára előnyös békekötésekkel zárultak; az 1606-os bécsi béke garantálta a magyar rendi jogokat valamint a vallásszabadságot Magyarország északi részén is, (Erdélyben a vallászabadságot a világon elsőként már 1568-tól biztosította a tordai országgyűlés által elfogadott törvény) és azt, hogy Erdély és Partium, Bocskai és leszármazottainak halála után sem száll vissza a koronára, a zsitvatoroki, törökökkel kötött béke-egyezmény pedig lezárta a 15 éves háborút.A győzelmet követően saját birtokán letelepítette a hajdúkat, közösségi kiváltságokkal, de katonai kötelezettséggel felmentette őket a hűbéri fennhatóság alól. A székelyek is visszakapták korábbi kiváltságaikat.1606-ban Kassán hunyt el. A vallásszabadságért, a reformációért legtöbbet tevő magyar politikusok egyike volt, a Genfben található Reformáció emlékművének ő az egyik alakja, a szobor alatti felirat jelmondatát tartalmazza:”Hitünknek, lelkiismeretünknek és régi törvényeinknek szabadságát minden aranynál feljebb becsüljük.”

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.