„Kezeink munkáját tedd maradandóvá” (Zsoltárok Könyve 90:17)

A Magyar Kultúra Napját 1989. január 22. óta ünnepeljük. Annak emlékére, hogy a 33 éves költő-zseni Isten és hazája iránti szeretetét Himnuszba imádkozta. 1823 január hava különös mélységből nézett le a Földre. Ringatá a dajka Kiskőrösön a 21 napos Petőfi Sándort, Alsósztregován a 2 napos Madách Imrét és arról értekeztek az angyalok, hogy ha Kölcsey Ferenc Himnuszán felnőve alkotni kezdenek, abban az országban jó lesz magyarnak lenni.
‡ A MagyAr Katolikus Lexikon szerint: „A szentpáli időkben a himnusz szó azonos jelentésű volt a zsoltárral és az ódával”
Szent Ágoston is ebben az általános értelemben határozta meg a himnusz fogalmát: „HIMNUSZNAK MONDJÁK AZ ISTEN DICSÉRETÉT ÉNEKBEN”
Cs. Varga István szerint: „A ZSOLTÁROK KÖNYVE A HIMNUSZ MŰFAJÁNAK REPREZENTATÍV GYŰJTEMÉNYE”

Continue Reading →

„Amikor megláttam, lába elé estem, mint egy halott, ő reám tette jobbját, és így szólt:” (Mennyei Jelenések Könyve 1: 17)

Azt tapasztaltam, ahol nem Isten lakik, ott megszűnik az emlékezés, elkopik a nemzet. Azért imádkozunk, hogy emlékezzünk, és ott legyen szívünkben az Isten.
Holló László festőművész (1887. március 6. Kiskunfélegyháza – 1976. augusztus 14. Debrecen) Munkácsy Mihály géniusza és a világhírű nagybányai festőiskola egyik legragyogóbb örökségének méltó hordozójaként 40 nyarat töltött Tiszadadán 1928-1968, ahol Tízesztendős szolgálatunk alatt a régi barátok és modellek elmeséltek olyan titkokat, amelyeket a festmények legdrámaibb színei tudtak csak vissza adni.
A folyó Tisza kettős kanyarulatának szelíd íve, a hozzá vezető Temető út és a parókia kertje életre kelt a magyar világ legszentebb hagyományaival és fájó emlékeivel.

Continue Reading →

„Te vagy az én szeretett Fiam, benned gyönyörködöm” (Szent Lukács ev. 3:22)

Anyaszentegyházunk január 6. napján ünnepli vízkeresztet, amely Jézus istensége megnyilatkozásának napja, egyben a karácsonyi ünnepkör zárónapja is. A népi elgondolás sokszor kapcsolja hozzá Jézus megkeresztelkedésének ünnepét, a napkeleti bölcsek látogatására vonatkozó megemlékezést, valamint az Úr Jézus első csodatételét.
A vízkereszt, görögül epiphania, – az egyik legősibb keresztyén ünnep, amely Jézus megjelenésének, kinyilvánulásának momentumait kapcsolja egybe a napkeleti bölcsek imádatával, kik az egész emberi nemzetséget szimbolizálják. Látjuk megkeresztelkedését a Jordán folyóban, majd első csodatételét a galileai Kánában, hol a menyegzőn a vizet borrá változtatta.

Continue Reading →