„Akikre nem volt méltó a világ” (Zsidókhoz írt levél 11:38)

Magyarigeni református templom

Magyar Testvéreim!

Gróf Széchenyi István egyik vallomása így hangzik nemzetéhez: „Szeretlek, minden hibáiddal!” Családunkat nem mi választjuk ki. Ezek a mi életünknek nagy adottságai, amelyek nem tőlünk függnek, mert együvé tartozásunk az eleve elrendelés kikutathatatlan mélységeiben dőlt el. Mégsem átokként hordozzuk, hanem szeretjük és áldjuk.
‡ A nemzeti lét korona és kereszt, koronáját csak csak az nyeri el, aki keresztjét elhordozza.
‡ A nemzeti lélek a nemzeti érték öntudatos felismerése és közös szolgálata.
‡ Kiinduló pontja tehát az öntudat. Az öntudat lényege az, hogy benne szembefordulok az egész világgal s a világgal szemben magamat tudom, igenlem és akarom.
‡ Ilyen alapon a nemzeti öntudat először ismeret, ismerése annak, ami magyar, más szóval a magyar lélek múltjának, alkotásainak, életfeladatainak ismerete.
‡ A magyarságot olyan minőségben fogom fel,amelynek páratlan értéket tulajdonítok.

A Nagyenyedi Református Egyházmegyében Magyarigen Erdély legszebb barokk református templomát mondhatja magáénak.
A 600 éves gyülekezet fénykora 1848 volt, amikor 600 lelket számolt.
1990-re 6 lélek maradt, kik hűen őrzik Bod Péter (1712-1769), Szegedi László, Gudor Botond lelkipásztorok hűséges szolgálataiknak áldott emlékét.
A dalmáciai márványból faragott szószéken töretlen hűséggel szolgálták Isten dicsőségét és népük szent javát.
Soha nem voltak sem a fellegekben sem kiégve, a 600 és 6 lélek közötti történelem kavargó viharában.
Bod Péter Erdély egyik legjelentősebb egyháztörténésze Magyarigenben 30 könyvet írt meg, Gudor Botond szintén tudós történész és író is volt.
De milyen folyamatok zajlottak Dél-Erdélyben, hogy mintegy százötven esztendő alatt e Gyulafehérvár ősi városához tartozó csoda-település 1%-ra zsugorodott?

‡ Mikor egy nemzet tagjaivá lettünk küldetést vettünk magunkra. Magyarnak lenni kiválasztás és misszió.
‡ Éppen abban van a küldetés méltósága és kitüntető volta, hogy ezt csak mi oldhatjuk meg.
‡ Minél nehezebb a küldetés, annál nagyobb a kiválasztásban rejlő megtiszteltetés.
‡ Magyarnak lenni a legnagyobb méltóság, mert a legnehezebb feladat.
‡ Ez a méltóság a maga küldetés-jellegénél fogva csak a legmagasabb emberi életminőségben oldható meg.

Kazinczy Lajos a 15. aradi vértanú, akit 1849. október 25. napján 29 évesen lőttek fejbe neve és a magyarságért végzett állhatatos munkája miatt.
Jacob Haynau ördögi örömmel jegyezte meg:
„Már az apját is fel kellett volna akasztani – (Kazinczy Ferenc híres nyelvújítónk, Zemplén Vármegye levéltárosa, egyházi főgondnoka, Széphalom magányos szentje) – mi pedig ehelyett Kufsteinbe küldtük mindössze öt év várfogságra”

Kazinczy Lajos

Czóbel Minka (Anarcs 1855. június 8. – Anarcs, 1947. január 17.)
Szabolcs Vármegye e kis kúriájában az őspark közepén milyen szellemi élet zajlott?, hol a leány költői tehetségéről báró Mednyánszky László festőművész sógora beszélni kezdett Jókai Mórnak és Just Zsigmondnak.
Minka 1890-ben már öt világnyelven beszél, ír, olvas. Európa legjobb egyetemeinek csillaga, és mégis hazajön Kisvárda mellé szeretett szülőföldjére.

Czóbel Minka: Hosszú úton – Olvassuk el a verset!

De nehéz igy fel a hegynek menni!
Álmaimban nem kisérhet senki.
Hogy birjam el e nagy boldogságot,
Ezt a nehéz gyönyörű nagy álmot?

De szomorú lenn a völgybe lenni! –
Álmaimban nem kisérhet senki.
Hogy birjam el e szomorúságot,
Ezt a nehéz gyönyörű nagy álmot.

Fehérednek körültem az árnyak,
Párás, ködös, fátyol-felhők szállnak,
Hogy elvesztem e nagy fehér ködbe
Álmaimmal egyedül, örökre.

Festmény: báró Mednyánszky László: Ágrólszakadt – Tekintsük meg az első nagy háborút végig harcoló zseniális festőművész alkotását, kit temetésén két ember kísért.

1919. április 17. napján: sebláztól gyötörve halt éhen Bécs mellett.
Kun Béla így rohant ki halálakor: „Egy rohadt burzsujnak nem jár temetés” (Nagybátyja őrnagyként szolgált Kossuth honvédseregében, őt Haynau lövette agyon 1849 októberében)

Liszt Ferenc: Magyar Fantázia – Hallgassuk meg a világhírű zeneszerző magyar szívének magyar álmát!

És mit mondjak még? Hiszen kifogynék az időből, ha szólnék Gedeonról, Bárákról, Sámsonról, Jeftéről, Dávidról, Sámuelről és és a prófétákról.
Ezek hit által országokat győztek le, tűz erejét oltották ki, kard élétől menekültek meg, betegségből épültek fel, háborúban lettek erősekké, idegenek seregeit futamították meg.
Mások megszégyenítések és megkorbácsolások próbáját állták ki, sőt még bilincseket és börtönt is.
Megkövezték, megégették, szétfűrészelték, kardélre hányták őket, juhok és kecskék bőrében bujdostak, nélkülözve, nyomorogva, gyötrődve azok:

AKIKRE NEM VOLT MÉLTÓ A VILÁG

Méltatlan, hálátlan és igaztalan volt a világ hozzájuk, és ahogy Apáczai Csere János koporsója fölött is míg a hálátlan világ temette, csak a holland Aletta búja jajgatott felette.

‡ Magyarigen fölött is
‡ Czóbel Minka fölött is
‡ Mednyánszky László fölött is
‡ Kazinczy Lajos fölött is
‡ Liszt Ferenc fölött is
‡ Határkő fölött is
‡ Holtmaros fölött is
‡ Arany János fölött is

De Isten méltónak tartotta őket az Úr Krisztus érdemeiért, hogy gyermekei, fiai, barátai legyenek a menny megváltott közösségében.
A hitben Isten valóság, sőt minden valóság alapja.
A hit legyőzi a halálfélelmet, de az emberektől való félelmet is.
Csak a hit él meg csodát.
A hit hősei sokan vannak.
A hit tettekben nyilvánul meg és csodálatos eseményeket terem, gyümölcsöt terem.
Az út, amelyen Isten vezet, nagyon különböző lehet.
Isten mindig a hitben járó ember mellett állott, ennek bizonyságával mindig megajándékozta övéit.
Szavával és tettével ezt tudomásukra is adta.

Határkő – Megkötöm lovamat (Dunaszerdahely 2017.05.13.) – Hallgassuk meg a magyar néplélek hitvallását!

„A hit pedig a remélt dolgokban való bizalom, és a nem látható dolgok létéről való meggyőződés. Ennek a hitnek az alapján nyertek Istentől jó tanúbizonyságot a régiek.”
(Zsidókhoz írt lev. 11:1-2)

Bartha József holtmarosi lp (Maros megye) előadása a Debreceni Kölcsey Központban 2013. március 3. napján: A magyarság megmaradásának titka – Hallgassuk meg!

Szerencsi Rákóczi Vár (Kuruc romantika – Tárogató zene) – Főhajtással köszönjük dicső eleink hitben hordozott teljesítményét és reánk hagyott örökségét!

Arany János: Az örökség – Olvassuk el a magyar nyelv egyik zsenijének halhatatlan versét!

Arany János

Azok a magyarok, kik e hazát
Véren vették, vérrel ótalmazák,
Azok a magyarok, ha riadót fúttak,
A halál képétől nem messzire búttak.

Lakásuk volt paripájok háta,
Vetett ágyok kemény nyeregkápa:
Ettek és aludtak vérmocskolta nyergen,
Jártak éjjel-nappal sok nehéz fegyverben.

Nem kérdezték : sok-e az ellenség ?
Olvasatlan próbáltak szerencsét;
Tudták, a szerencse mindig ahhoz pártol,
Kinek szive még a halálban is bátor.

Elfogytak, elzülltek ottan-ottan,
Szép országok hevert elhagyottan,
Fölveré az isten mindenféle gyoma,
Éktelenné tette török, tatár nyoma.

Rongált zászló lőn az ő formája,
Nem volt annak színe, sem fonákja,
Itt-amott sötétlett rajta egy-egy vérfolt:
Szép zászlónk, az ország, váznál nem egyéb volt.

E becses zászlónak, a hazának,
Védelmében hányan elhullának!
Vérökben a rúdját hányszor megfereszték
Régi ősapáink! de el nem ereszték.

Igy a zászló, ránk örökbe maradt,
Ránk hagyák azt erős átok alatt:
Átok alatt, hogy, ha elpártolunk attul,
Ne legyen az isten istenünk azontul.

Most telik be, vagy soha, ez átok.
A zászlót, a zászlót ne hagyjátok!
Ha minket elfú az idők zivatarja:
Nem lesz az istennek soha több magyarja.

(1848)

E Turul-madár szárnyai őrizze a hont

Jó szívvel ajánljuk Kedves Testvéreink figyelmébe az alábbi írásokat

8 évesek lettünk

Nyolc csodálatos év.

Igei útravaló hazafiaknak!

Kereszténységünk, magyarságunk, szent helyeink bemutatása költőóriásaink,  tolmácsolásában.

Minden tisztelet Mohácsi László tiszteletes úr, Kerecsenyi Tibor szerkesztő úr, és Mohácsi Réka és Mohácsi Máté fáradhatatlan áldozatos munkájáért,

Köszönöm!

Tisztelettel,

Szabó György

Szobonya Zoltánra,a “kulákok védőszentjére” emlékeztek

Bő források vidékén
(Az írás a képre kattintva, új lapfülön olvasható!)

Józsa görögkatolikus fatemplomát vasárnap vehették birtokba a hívek

„A pap családtagjaim közül az egyiket börtönbe, a másikat Münchenig verték”

Charles Bronson 100 éves lenne
(Az írás a képre kattintva, új lapfülön olvasható!)

Kalotaszentkirály sikertörténetének titkai – Minden évben avatnak valamit a legszebb erdélyi nagyközségben
(Az írás a képre kattintva, új lapfülön olvasható!)

Búcsú a világutazó székely-magyar tudóstól, Vánky Kálmántól
(Az írás a képre kattintva, új lapfülön olvasható!)

Autópálya köti össze Miskolcot és Kassát

Legalább 116 milliárd forint érkezik Hajdú-Bihar megyébe

Erkel Ferenc zeneszerző szobra Gyula városában

Mohácsi László
tiszteletes úr

Debrecen-Józsa, 2021. november 13.

A képek forrásai:
hu.wikipedia.org
flickriver.com
eloerdely.ro
eternus.hu
kreativbirodalom.hu
3szek.ro
origo.hu
kronikaonline.ro

1 thought on “„Akikre nem volt méltó a világ” (Zsidókhoz írt levél 11:38)”

  1. Nincs jobb tanító-nevelő számomra, mint a kapott írások, azokat alátámasztó zene. Csak gratulálni tudok a szerkesztők magas szintű tudásához, gazdag ismeretanyagához.
    A kapott lélekemelő anyagokat az egész Kárpát medencében terjesztem, sőt szórvány területekre is azon kívül.
    Nagyon köszönöm!

Vélemény, hozzászólás?