„»Nem erővel, sem hatalommal, hanem az én Lelkemmel«, – mondja a Seregek Ura” (Zakariás próféta Könyve 4:6)

Magyar Testvéreim!

Látó szemét Jézus a szívére helyezi a hívő embernek, hogy vegye észre a világ elesettjeit, kicsinyeit, árváit.
Nimród Király örökében, Hunor-Magor példájában, Attila Király udvarában, Árpád Fejedelem önfeláldozó áldozatában, Szent István Király imáiban a szelíd szemű Úr Jézus békéje, bocsánata, kegyelme tükröződik vissza.

Kormorán zenekar: Ki szívét osztja szét – Hallgassuk meg a zenekar ikonikus művét, mely választott voltunk üzenetét hordozza!

– „Nem azt panaszlom fel tulajdonképpen, hogy megcsonkították, földarabolták, kifosztották, megalázták és gazdaságilag tönkre akarták tenni hazánkat a sötét erők kezdetektől fogva, hanem azon csodálkozom, hogy ezt az emberi igazság és jog nevében tették, s azzal áltatják magukat, hogy ez a civilizációnak az érdeke.
Nem az a szomorú, hogy elkövették ezt a bűnt, hanem az rettentően szomorú, hogy nem akarják jóvátenni.
Azt az igazságtalanságot, amit szabadságunk és területeink ellen elkövettek, a nemzetek történelméből sohasem lehet kiirtani.
Ennek csak egy módja van, hogy azt kivegyék az emberiség lelkiismeretéből: jóvátenni azt, amit elkövettek.
A megsértett igazságokat a történelem impozáns ereje helyre szokta állítani, de én azt szeretném, ha az emberiség jóvátenné ezt az igazságtalanságot a béke szellemében, mert igazságtalanság.
A magyar nemzetet az a kiváltság érte, hogy történelmének legnagyobb szenvedését kell elhordoznia, miközben legnagyobb ajándéka a hozott áldozat.
Befelé bűnbánattal, kifelé türelmes építőmunkával felfelé győzelmes hittel nézni: EZ A MAI MAGYAR ÉLETNEK HÁRMAS KISUGÁRZÁSA!”

(Ravasz László, Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke)

Petőfi Sándor: Magyar vagyok – Hallgassuk meg a néplélek költő királyának versét a színész király előadásában!

„Hol sírjaink domborulnak,
Unokáink leborulnak,
És áldó imádság mellett
Mondják el szent neveinket.”
(Petőfi Sándor: Nemzeti dal)

AZ I. FELELŐS MAGYAR KORMÁNY
1848

gróf Batthyány Lajos (miniszterelnök)
Szemere Bertalan (belügy)
Deák Ferenc (igazságügy)
Kossuth Lajos (pénzügy)
Klauzál Gábor (gazdaság)
gróf Széchenyi István (közlekedés)
báró Eötvös József (oktatás,vallás)
Mészáros Lázár( honvédelem)

TABLÓ 1848 HŐSEIRŐL, MÁRTÍRJAIRÓL, SZENTJEIRŐL

TABLÓ AZ ARADI 13 HŐS MÁRTÍR HAZAFIRÓL

– „Hát ilyen nagy dolog a szabadság?”, – kérdezzük Márai Sándorral mi is.
Sokszor kissé távolinak, megfoghatatlannak tűnnek azok a történelmi hősök, hadvezérek, költők, akikről a nemzeti ünnep alkalmából olvasunk, hallunk, beszélünk.
Bátorságuk ma már a legenda világa
Erkölcsi nagyságuk ma már felfoghatatlan magasság
Hazájukhoz hű szerelmük ma már értelmezhetetlen tisztaság

Elénekeljük a himnuszt és nem gondolunk arra, hogy mi ma mit tennénk helyükben?, ha megkövetelné a haza akár a vérünket, akár a fejünket, akár a vagyonunkat!
Dicső eleink példát mutattak kitartásból, áldozathozatalból, hűségből.
Ma Kárpátalja magyarsága vívja élet-halál harcát azon a földön, melyet Trianon-átka idegen impérium alá helyezett, mely ötször cserélt gazdát fejük fölött, mely őrzi vére árán is az ősi Vereckét!

Jókai Mór – Kárpátia zenekar: A haza minden előtt – Hallgassuk meg az irófejedelem sorait a Kárpátia színeiben, farizeusok és párttitkárok mellőzzék!

Ft. Prof. Dr. Dr. Csohány János theologiai professzor, egykori Kedves Tanárom mint igaz Hazafi, egy tőle megszokott magas színvonalú dolgozattal ajándékozta meg ezúttal is Kedves Olvasóink népes táborát 1848 emlékére.
Fogadjuk szeretettel Professzor Úr jó szívének kedves áldozatát, további jó egészséget és sok sikert kívánva alkotó munkásságához családja körében!
Debrecen márciusa 1848-ban

DEBRECEN MÁRCIUSA 1848-BAN

l847 november eleje óta ülésezett az országgyűlés Pozsonyban. Mi már tudjuk, hogy ez volt az utolsó rendi országgyűlés és egyben az utolsó reformországgyűlés. A kortársak csupán azt tudták, hogy fontos országgyűlésről van szó, amely az évszázados alkotmányos berendezkedés alapján működött és, hogy fontos reformokat akart az ellenzék elérni. A konzervatívok és az ellenzék erőviszonyai azonban meglehetősen kiegyenlítettek voltak, s a reformok elfogadása bizonytalannak mutatkozott. Debrecen szabad királyi várost, az országgyűlés előtt lévő egyik napirendi pont, a városok jogállásának rendezéséről szóló különösen foglalkoztatta.

Az ország második legnépesebb városa volt Debrecen, a maga mintegy 50 000 lakójával, ami határának nagyságát illeti, azon a téren az első helyen állt. Kereskedelmi utak találkozópontján feküdt, heti vásárai vonzották a közeli helységek lakóit, országos vásárait pedig messze földről látogatták. Kulturális és oktatási központ is volt. Azzá tette a református Kollégium, ami a 95%-ban református város oktatási igényein túl több száz iskolának küldött tanítókat és azoknak az iskoláknak a diákjai helyi középiskolájuk elvégzése után a Kollégium gimnáziumában, továbbá filozófiai, jogi és teológiai tagozatán képezhették tovább magukat, szerezhettek diplomát, esetleg pallérozhatták magukat külföldi tanintézetekben. Abban a tanévben 416 diák tanult a Kollégium felső tagozatain.

A város vezetése és közvéleménye izgatottan várta a híreket az országgyűlésről, hiszen a városok közjogi helyzetének rendezése előnyös lett volna Debrecen számára. A város két országgyűlési követe rendszeresen küldözgette jelentéseit, de az újságokból is értesültek, arról, ami az országgyűlésen és a világon történt. 1848. február 7 után a városi tanács két testületének azokra az üléseire, amelyeken az országgyűlési követek jelentéseit tárgyalták, a közönséget is beengedték. Igaz, hogy a pest-debreceni vasútvonal még csupán Szolnokig épült meg, de lázasan folytak a munkálatok a további leendő pályaszakaszon is. A hírek így lassabban jöttek, mintha a gőzparipa már Debrecenig száguldott volna Pesttől, de azért csak érkeztek. Érkeztek a hírek Európa forradalmairól Itáliából és Franciaországból, hiszen január 27-én Nápolyban, február 24-én Párizsban tört ki forradalom, amelyeknek távolabbi kihatásai is várhatók voltak.

1848. március 17-én, pénteken reggel fél hét órakor kapta meg a város vezetősége a pozsonyi követjelentést, benne a március l3-án kitört bécsi forradalom hírét és Kossuthnak a királyhoz intézendő országgyűlési feliratra szóló javaslatát. A debreceni városi tanács március l9-én összeült a nagy jelentőségű események megtárgyalására. A város népe a reggeli újságból értesült a tanács összeüléséről és ezrével sereglett a városháza elé. A gyűlés megnyitásakor benyomult a gyűlésterembe, bizalmát nyilvánította a tanács iránt és csupán részvételi szándékát jelentette ki. Ezen a gyűlésen elfogadták a pesti forradalom 12 pontját, Pest város tanácsának a 12 pont alapján megtett intézkedéseit, a sajtószabadság életbe léptetését, a politikai foglyok kiszabadítását, a polgárőrség felállítását, és Kossuth Lajost Debrecen díszpolgárává választották. Határozatilag mondták ki, hogy a király az év egyik felét töltse Magyarországon, a városházára tűzzék ki a nemzeti zászlót, sajtóbizottságot, továbbá csend- és rendfenntartó bizottmányt alakítottak. Déli 12 órakor a piacon kihirdették a nép előtt a városi tanács ülésének határozatát, mire az csendesen feloszlott.

Március 21-én délután fél négy órakor érkezett Komlóssy Imre, Debrecen egyik országgyűlési követének jelentése arról, hogy milyen lelkes fogadtatásban részesült március 15-én a forradalmi Bécsben az országgyűlés népes küldöttsége és, hogy a király kedvezően fogadta az országgyűlési feliratot, mely egyebek között a jobbágyrendszer állami kárpótlás mellett történő eltörlését, közteherviselést, István főherceg nádorrá történő kinevezését és felelős magyar kormány kinevezését kérte. A nádori és a miniszterelnöki kinevezés másnap meg is történt.

Március 22-én a Tiszántúli Református Egyházkerület rendkívüli közgyűlése összeült és 10 pontból álló határozatban kérte az országgyűléstől a lelkiismereti szabadságnak a vallásfelekezetek közti egyenlőség, kölcsönösség és viszonosság alapján történő rendezését, az uralkodó és bevett vallásfelekezet e minősítésének eltörlését. Az országgyűlés lényegileg ennek a beadványnak a felhasználásával alkotta meg az l848. évi XX. törvénycikket a vallásszabadságról, ami a bevett felekezetek jogi kategóriáját megtartotta ugyan, de azokat egyenlővé tette, sőt közéjük az unitárius és a görög keleti egyházat is beiktatta. A kollégiumi diákság előtt Révész Bálint professzor mondott nagyhatású beszédet, melyben ismertette a kialakult helyzetet, örvendett Metternich kancellár és önkényuralmi rendszere bukásán, gróf Batthyány Lajos miniszterelnöki kinevezésén és Kossuth Lajos eredményes nemzetépítő tevékenységén, a diákságot hazafias helytállásra és a nemzeti őrseregbe való jelentkezésre buzdította, hogy szükség esetén megvédhessék a hazát és szabadságát. A kollégiumi ifjúság ezen a napon beadvánnyal fordult az egyházkerületi közgyűléshez és tanulmányi újítások mellett a nemzetőrségbe történő belépés engedélyezését kérte a Kollégium felügyelő testületétől, amit meg is kapott.

Március 26-án, vasárnap Szoboszlai Pap István református püspök a Nagytemplomban mondott nagyhatású prédikációt, melyben a „nemzet-ujjászületési öröm- és hálaünnepe alkalmából” a helyzetet értékelte. Érzelmekre ható beszédében a nemzeti egységet állította előtérbe és óvott a szabadsággal való visszaéléstől. Könyves Tóth Mihály debreceni református lelkipásztor ugyanazon a napon prédikációját két fő részre osztotta: „1. Mi történt? és 2. Mit kell tennünk?” Lényegileg ugyanazt mondta el, mint a püspök, csupán nem olyan érzelemdúsan, inkább az értelemre hatóan, de töretlen lelkesedéssel.

Március 26-án került sor a nemzetőrnek állt 171 kollégiumi diák két századának ünnepélyes zászlóavatására. Péczely József akadémiai igazgató megüzente a diákságnak, hogy a szakadó esőben nem kívánja a diákságot az elemek tombolásának kitenni, mire visszaüzenték az ifjú nemzetőrök, hogy inkább lemondanak a professzori részvételről, de ők az avatási ünnepélyt a Kollégium előtti térségen kívánják megtartani. A professzori kar, a református egyházkerület vezetősége és hatalmas tömeg jelenlétében mondotta el Péczely József magával ragadó beszédét. Az idős professzor hangja túlharsogta az elemek hangját és bátor helytállásra, a szabad haza védelmére bátorította az ifjú nemzetőröket, akik saját egyenruhájukban, maguk választotta tisztjeik és altisztjeik vezetésével kötelezték el magukat a haza fegyveres szolgálatára. Ennek a későbbiekben becsülettel eleget is tettek, ahogy Debrecen polgárai is fegyverrel és munkával szolgálták az önvédelmi, majd szabadságharc ügyét, otthont adtak a városba menekült kormánynak és méltók voltak a Kossuth által adományozott névhez, a szabadság őrvárosává tették Debrecent.

Dr. Csohány János

Az 1848/49-es szabadságharc és forradalom eseményei
Március 15. a legszebb, legegyértelműbb, legmélyebb magyar nemzeti ünnepünk – Tekintsük meg a kisfilm summáját!

Petőfi Sándor: A szabadsághoz – Hallgassuk meg a néplélek költő királyának versét az egykori marosvásárhelyi színész király előadásában!

– Ajkunkra vesszük ebben az ünnepélyes pillanatban a próféta szavát: „Nem erővel, sem hatalommal, hanem az én Lelkemmel”

– Ajkunkra vesszük ebben az ünnepélyes pillanatban a nagy evangélista szavát: „A mi hitünk, amely legyőzte a világot”

Juhász Gyula: 48 március 15. – Olvassuk el a piarista szent magasztos versét!

Ó régi szép est… tündöklő siker,
Mikor jön egyszer hozzád fogható,
Dicsőséged az egekig ivel,
A deszkáidon tetté vált a szó.

Igen, az Ige testté lett, derék
És lelkes nézők tapsoltak neked,
Színházi est, melyen – ó büszkeség! –
A gondolatszabadság született.

Aktoraid: Petőfi, Jókai,
Vasvári, Táncsics és a korai
Tavaszi mámor sok nagy ifja még,

Színésznőd Laborfalvy Róza volt,
Ki Jókainak szívére hajolt…
Ó régi szép est: jössz-e vissza még?

„Ő teszi fel a zárókövet, miközben ezt kiáltják: Áldás, áldás szálljon reá”
(Zakariás 4:7)

E Turul – madár szárnyai őrizze a hont

Jó szívvel ajánljuk Kedves Testvéreink figyelmébe az alábbi írásokat

Novák Katalin Magyarország új Köztársasági Elnöke
Isten áldja a Kárpát-haza szolgálatában

Postaréten kivégzett vértanúk

Márton Áron reverendája nyomában
(Az írást a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)

Legendás asszonyok, akik sokat tettek Debrecenért
(Az írást a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)

Mónus József nyilai a háborús menekültek szolgálatában
(Az írást a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)

A magyar Gauguin
(Az írást a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)

Debrecen-Józsa, 2022. március 12.

A képek forrásai:
mapio.net
magyarulbabelben.net
hu.wikipedia.org
hu.wikipedia.org
siposottotibor.hu
iskolaink.blogspot.com
termeszetvilaga.h
en.wikipedia.com
privatefamilyresearch.blogspot.com
refomacio.mnl.gov.hu
zeneakademia.hu
magyarhirlap.hu
karpathir.com
3szek.ro
kronikaonline.ro
erdelyinaplo.ro