(1. dia, címlap) 2026 februárjában a Magyar Református Egyház egy évszázadokkal ezelőtt történt eseményre emlékezik. 350 éve történt, hogy prédikátorainkat gályarabságra adták el, és onnan, csodálatos módon, 1676. február 11-én mégis megszabadulhattak. A mai vasárnapi istentiszteleten sok-sok gyülekezetben irányítjuk közösen a figyelmünket rájuk. Történetük felidézése így nem csak velük, hitvalló őseinkkel köt össze lélekben bennünket, hanem egymással is.
II/1. TELJES E SZÉLES VILÁGON
A psalmust elvégezvén, imez HYMNUS kevetközik, melyben dicsérjük az Istent, és hálát adunk őnéki a Krisztusnak csodálatos megtestesüléséről, és őbenne a két természetnek egyesüléséről.
Mely hymnusnak Sedulius Presbyter a szerzője.
A solis ortus cardine, etc.
Komjáti Graduál, 210v old.
Vitéz Ferenc adventi esszéje Várakozás és öröm. Napjainkban már egyre inkább üresedő szavak, önmagukban így vajmi keveset jelentenek. Várunk a…
A karácsony előtti négy vasárnapot adventi vasárnapnak nevezik a keresztyének. Az advent első vasárnapjától karácsonyig tartó időszakot pedig adventnek. Az advent szó eredetéül szolgáló latin szó eljövetelt jelent, ami ebben az esetben Krisztus eljövetelére utal. Az egyházi év advent első vasárnapjával kezdődik. Az egyházi ünneprendben az advent a Krisztus-várás időszaka. Várják a keresztyének a naptár szerint következő karácsonyt, ami állandó ünnep, azaz mindig december 25-ére esik függetlenül attól, hogy akkor milyen nap van és emlékeznek Krisztus születésére. Számot vetnek e várakozási időben azzal, hogy megtartotta szavát, mert ahogy régi választott népének megígérte a szabadítót, úgy el is küldte. Judeában, Betlehem városában megszületett a Megváltó. Dávid király leszármazottja volt, ahogy a próféták által hirdette Isten.
A 19. század végén indult a világraszóló magyar sikertörténet, a
Zsolnay-gyár felvirágoztatása, Zsolnay Vilmos, majd fia, Miklós alatt.
Az 1850-ben alapított kis pécsi fazekasműhelyből indult világhódító
útjára a családi manufaktúra, és pár éven belül nem csak országszerte
lettek a mindennapok részei a kerámiáik – étkészlettől az
épületdíszekig – de a párizsi világkiállítás nagydíját is elnyerték
1878-ban.