„Vártam, hogy jó szőlőt teremjen, miért termett vadszőlőt?” /Ézsaiás próféta 5:4/

Boldogságos Szűz Mária Szüleit Szent Annát és Szent Joachimot, a nagyszülők patrónusát ünnepli július 26-án a Katholikus Egyház. A hozzá fűződő történet szerint Anna neve a „kegyelemmel áldott”, Joachimé pedig az „Isten megvigasztal” jelentéssel bír.
Páratlan fájdalom érte Istent, míg Szent Igéjének útja idáig elvezetett.
„FÖLÁSTA ÉS MEGTISZTÍTOTTA A KÖVEKTŐL, BEÜLTETTE NEMES VESSZŐVEL.
KÖZEPÉRE TORNYOT ÉPÍTETT, SAJTÓT IS VÁGATOTT BENNE. VÁRTA, HOGY JÓ SZŐLŐT TEREMJEN, DE VADSZŐLŐT TERMETT!”
(Ézsaiás 5:2)

Continue Reading →

„Mit mondjunk tehát erre? Ha Isten velünk, ki lehet ellenünk?” /Szent Pál apostol lev. Rómába 8:31/

Régi vágású öreg művészbarátommal véletlenül futottam össze a városban, ki tradicionális papi családból származik, és meghatódva emlegettük fel, hogy 38 esztendeje voltam legátus édesapja gyülekezetében. Boldog volt, hogy emlékeztem a nagy könyvtárra, a karácsonyi zsúfolt templomra, családjára, a genius locira, ahonnan elindult, és ahová mindig visszavágyik. Bölcsőhelyén történt lelki sétánk után a csöndes teraszon aztán belevágott a jelen rög-valóságába.

Continue Reading →

„Uram, ugye jó magot vetettél a földedbe?” /Szent Máté apostol ev. 13:27/

Szelíd szeretettel, de némi kíváncsisággal kérdezte Gabriel angyalt egy fiatal barátja, hogy a Teremtő Jó Isten éppen most mit csinál?
Gabriel reá nézett, tekintetében a világ teljességének szeretete és bölcsessége tündökölt, majd így válaszolt: „A Teremtő szavakat keres, hogy igévé váljanak, köveket, hogy templommá legyenek.”

Continue Reading →