„Azt tette, amit rossznak lát az Úr. Azt tette, amit helyesnek lát az Úr.” (II. Királyok Könyve 15. rész)

Magyar Testvéreim!

Minden népnek van véleménye önmagáról, eredetéről, rendeltetéséről, sorsáról, fátumáról. Ezt a véleményt először mítoszban fejezi ki, azután mondában, végül történetben és mindig jósigékben.
A magyar sorsérzésre jellemző a halál gondolatának állandó közelléte. Legmegrendítőbb módon ebben a költeményben jutott kifejezésre:
„S népek hazája, nagy világ!
Hozzád bátran kiált:
„Egy ezredévi szenvedés
Kér éltet vagy halált!”

A Himnuszt vagy a Szózatot nem énekelheti egyetlen nép sem a világon rajzunk kívül, mert ajkukon szenvelgéssé, képzelődéssé, történelmietlenné válna az élet-halál kockázata.
Viszont az egész magyar történelemben nincs egyetlen időszak sem, amikor ne lett volna meg ennek a gondolatnak alkalomszerűsége.
Ennek a magyar sorsérzésnek az az oka, hogy ez a nép kezdettől fogva mindig létében volt fenyegetve s mindennap a lét s nemlét kérdése előtt állott.
Európában sem a nagy, sem a kis nemzetek életét nem árnyékolja be az egzisztenciális fenyegetettség gondolata.

Balassi Bálint: Harminckőttedik egy lengyel ének – „Blogostaw nas nasz Panie” – Olvassuk el a 8 nyelven beszélő 39 évet élt végvári vitéz klasszikus versét!

1
Áldj meg minket, Úr Isten, az te jóvoltodból
Világosíts meg minket irgalmasságodból
Orcád világosságával, lelked ajándékával,
Hogy éltünkben ez földön járjunk igazsággal!

2
Engedd meg ezt minékünk, kegyelmes Istenünk,
Hogy mindnyájan tégedet igazán esmérjünk,
Hadd az kicsiny hitűkkel együtt örvendezzünk,
Mikor megítélsz, Uram, kegyelmezz meg nékünk!

3
Ne tántorodjunk mi el soha, Uram, tőled,
Ne kételkedhessünk is többé már felőled,
Nyughassék meg mi lelkünk igaz hittel benned,
Vallhassunk mindenekben urunknak csak téged.

4
No, azért dicsérjük most felszóval az Urot,
Mert lám, csak ő viseli mindenütt gondunkot,
Uram, az te nevedben áldd meg szolgáidot,
Kiért viszontag mi is dicsérjük fiadot.

Nálunk Attilától Álmosig húzódó fényességes ív maga volt az üstökös a Csillagok Útján. A négy ezüst és négy vörös sávon tündöklő apostoli kettős kereszt maga volt az életnek és örök életnek beszéde. Nem csak pecsétnyomón, pajzson és címeren világított, legfőképpen szívekben.
Maga a honfoglalás a nemzetnek életmentő küzdelme volt állhatatos hitében. A 907-es pozsonyi csata már rögtön az elején megmutatta, kikkel-mifélékkel állunk szembe.
A „magyarok kiirtassanak” dekrétuma nem mítosz és legenda, hanem rögvalóság.
A keletről érkező portyázó hadjáratok létében fenyegették a fiatal államot, Árpád Fejedelem álmát, Szent István király eszményét, Szent László király keresztyénségét.
Kelet és Nyugat feszültsége a Magyar Királyságot a halálos kockázatok népévé tette.
Mohács a tragédia kezdete, a három részre szakadt országon három világbirodalom osztozkodik.

Báró Eötvös József (1813. szeptember 3 – 1871. február 2.) vallás és közoktatási miniszter Batthyány majd Andrássy Kormányban – MTA Elnöke – Kisfaludy Társaság Elnöke
Olvassuk el az Antall József Miniszterelnök által egyik legnagyobbnak tartott államférfi két versét!

Mohács 1847

Eldődeink siralmas harczhelyén,
Zöldebb a fű Mohácsnak mezején;
Több illat tölti a virágokat,
S a gazda, mondják, szebb kalászt arat.

E földet hősök vére áztatá,
Azért küld Isten ily áldást reá;
Mert szent határ az s puszta nem lehet,
Hol honfiszív honáért vérezett.

Oh ne sirasd meg annak végzetét,
Ki a hazáért adta életét!
Édesen alszik anyja kebelén,
S áldások őrzik csendes nyughelyén.

Mely a hazáért élt, a hű kebel,
Földjét termékenyítve hamvad el;
És szelleme a sír körűl marad,
Tettekre intvén az utódokat.

Végrendelet (Hungarian) 1848

Ha majdan átfutottam
Göröngyös útamat,
S hova fáradtan érek,
A sír nyugalmat ad:

Márvány szobor helyébe,
Ha fenmarad nevem,
Eszméim győzedelme
Legyen emlékjelem.

S ha majd kijőtök néha
S megálltok síromon,
Zengj étek el a legszebb
Dalt néma hantomon.

Magyar dalt, lelkesítőt,
Melynél a szív dobog,
Tán halva is megértem,
S keblem hevűlni fog.

És sírjatok egy könnyet
Barátotok felett:
Dalt érdemelt, mert költő,
Könnyet, mert szeretett.

A magyar nemzet történelmében sohasem az volt az elsődleges kérdés csupán, hogy mit együnk, mit igyunk, mivel ruházkodjunk, hol építsünk házat, mikor írjunk könyvet és milyen dalt énekeljünk, hanem az, hogy éljünk-e, vagy nem?
A mindennapi kérdések között a lét és a nem lét kérdése húzódott meg, sohasem tudhattuk, mikor tör ki a Vezúv?!
Magyarnak lenni tragikai vállalkozás volt mindig és ma is az, amellyel a halál kockázata jár.

AZTÁN ÉRKEZTEK AZ AUGUSZTUS 29. NAPOK A TÖRTÉNELEM FEKETE LAPJAIRA:

‡ 1. Keresztelő Szent János vértanúsága
Krisztus Urunk útkészítője, majd megkeresztelője, az Ószövetség utolsó prófétája, és lánglelkű szent igehirdetője ártatlanul kerül börtönbe, ahol Nagy Heródes fia züllött felesége kérésére lefejezteti. Így lett az igazság és Szent Urunk vértanúja!

‡ 2. 1521. augusztus 29. Nándorfehérvár eleste
A szultáni ostromhad hosszú és véres küzdelemben erőt vett a legendás hírű Nándorfehérvár védőin, és elfoglalta a Magyar Királyság déli kapuját!

‡ 3. 1526. augusztus 29. A mohácsi tragédia
„Mint nemzeti nagy létünk nagy temetője”
Tomori Pál, Szapolyai György, II. Lajos király és a későn érkező erdélyi, morva, horvát erők fölött győzedelmeskedett a három-négyszeres túlerőben lévő
I. Szulejmán csapata, Habsburg Ferdinánd és V. Károly legnagyobb örömére, a Fugger Bankház szégyenére.
A gigászi küzdelemben a 30.000 fős magyarság 75% a halt hősi halált dicsőséges honvédő küzdelmében! Emlékük legyen áldott! Öt év múlva ott leszünk sírjuknál!

‡ 4. 1541. augusztus 29. Buda eleste
Buda eleste után ezt üzente I. Szulejmán Habsburg Ferdinándnak: „Ha vergődnek, még Bécset is elfoglalják, és hajóval fognak járni szórakozni a két főváros között!”
Erre mondta a későbbi kuruc-király, Thököly Imre: „Anyátok ravatala fölött osztozkodjatok, és azt bocsássátok áruba, ne az én hazámat”

Krasznahorka büszke vára – Hallgassuk meg az ikonikus dalt Lugosi Tibor tárogatóművész és S. Bíró Antal énekművész előadásában!

Rákóczit és Bercsényit – mondja a törvény 1715. év 49 tc. – „mint törvényes királyuknak és a hazának nyilvános ellenségeit, mint árulókat s az igazi szabadság felforgatóit, törvényen kívül helyezik. Kinyilvánítják, hogy mindenütt üldözendők, bárhol is legyenek, elfogandók élve vagy halva. Ingó és ingatlan javaikat a kincstár részére le kell foglalni. A fejükre kitűzött vérdíj életük végéig kíséri őket”

Míg Judában két, addig Izraelben hat király váltja egymást, és mindegyik összeesküvés áldozata lett. Hatalmi harcok ezek, öncéllal, bosszúval. A Szentíró nem is titkolja ítéletét, és minden esetben összegzi: AZT TETTE, AMIT ROSSZNAK LÁT AZ ÚR.
A két júdai király pozitív jellemzést kap: AZT TETTE, AMIT JÓNAK LÁT AZ ÚR.

Ószövetségi napi igénk kijelentése világos, és nem hagy kétséget: AZ ÚR MINDENT LÁT, ROSSZAT ÉS JÓT EGYARÁNT
Így kerül ítélet és kárhozat alá a bennünket fenyegető és ostromló tatár, török, Habsburg armada, mint Isten átkozottai.
Így kerül kegyelem és üdvösség alá a hazát védő és mentő honvédsereg, mint Isten áldottai.

És mégis élünk és vagyunk. Tehát azt a tényt, hogy élünk és vagyunk, örökletes sorsérzésnek és égi kegyelemnek kell tekinteni.
Petőfi így fejezte ki: „Isten csodája, hogy még áll hazánk”

prof. Dr. Vörös Győző régészre hárult az a kedves, nemes, Istentől rendelt küldetés, hogy a keresztyén világ számára tárja fel és mutassa fel a Biblia és a történelem egyik leggyalázatosabb gyilkosságának régészeti emlékeit.
Hatalmas szakmai kihívás ez, melynek emléke fáj a menny szentségének, minden jóakaratú embernek, üdvösségnek és világnak egyaránt.
Kr. u. 30. augusztus 29. napjának földi történése rövidesen elénk tárul Vörös Győző professzor beszámolója szerint.
Tekintsük meg prof. dr. Vörös Győző és Machaerus fotóját.

Egy másik híres magyar honfitársunk világraszóló munkássága is gyógyítja a bűn rontását, melynek zsoldja a halál.
Prof. dr. Peták István professzor egy alázatos életű nagyszerű magyar ember, ahogy Réka leányom beszélt róla, mikor kérdeztem.
Küzd a rettegett kór ellen, mely annyi embert ragad el idő előtt szerettei közül. Az élet és az örök élet pártján áll, közel vagyunk a világraszóló hírtől:
„Egy magyar ember megtalálta a rák ellenszerét, feltárva annak genetikai kódját” – Olvassuk el a tanulmányt!

Hálásak vagyunk Istennek és a Római Katholikus Egyháznak, hogy Debrecenben Szent II. János Pál pápa látogatásának 30. évfordulójára egy nagyszerű szobrot emelt e rendkívüli embernek a Szent Anna Székesegyház bejárata elé.

Mint Krakkó érseke már 1977-ben ellátogatott Kabára, hogy az akkor épülő cukorgyár lengyel munkásait meglátogassa, beszélgessen velük, gondjaikat orvosolja.
Egy példa, hiszen a világ pápája olyan emberséges lelkipásztorságról tett tanúbizonyságot, melynek Krisztus-követő életpéldája a lakott földet átjárta.
Az Újszövetség minden igéje igaz, akkor látjuk döbbenetes erejét, mikor megélt valóságában szembesülünk vele.
János Pál pápa személye, szentsége, kisugárzása nem csak a mennyei szentek közösségének erejét növelte, hanem gazdagította Debrecen városát is, éltében és szobrában egyaránt. – Tekintsük meg az alkotást!
Köszönjük szépen!
Mert ez a nemzet annyit ér, amennyi elszántság, becsület és bátorság járja át lelkét!

W. A. Mozart: G moll szimfónia I. Tétel – Hallgassuk meg a művet!

E Turul-madár szárnyai őrizze a hont

Jó szívvel ajánljuk Kedves Olvasóink figyelmébe az alábbi írásokat

Ügyészség elé citálták a református püspököket a zilahi Wesselényi Kollégium restítuciója ügyében

A nagy király alakja ma is bátorít bennünket

A magyarok hálaadó ünnepe

Nyíregyháza

Tűzijáték 2021 – Budapest

Család, az család

Dobrev Klárát cirkuszi indulóval konferálták fel Békéscsabán

Mohácsi László
tiszteletes úr

Debrecen-Józsa, 2021. augusztus 28.

Képek forrásai:
origo.hu
szentendre.hu
haon.hu
hu.wikipedia.org
eng.wikipedia.org
kronikaonline.ro
magyarnemzet.hu
mindenszo.hu

1 thought on “„Azt tette, amit rossznak lát az Úr. Azt tette, amit helyesnek lát az Úr.” (II. Királyok Könyve 15. rész)”

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük