Még egy hétig tart a gyűjtés csatoltam egy riportot melyet az Európa rádió készített velem.
Ha gondolod oszd meg az ismerőseid között a plakátokat is!
Még három gyerkőcnk hiányzik egy-egy csomagja a 16-ból, Sályra.
Köszönöm az érdeklődést!
Mire gondolhatott e dal szerzője? – amikor történelmi tapasztalatát, a gazdag Zürich magyarjának magányát, Ungvár halálra szánt magyarjának sorsát filozofikus mélységet járva papírra vetette!
300.000 magyar népdal született századok alatt, melyet őriz a kotta, a múzeum, a hanglemez, az emlékezet, a sors. Egy kis egyszerű vers, mely nem költő műve, de a hegedű húrjai varázsolták tovább a magyar sorsot valahol, és megszületett a sokadik csoda,egy népdal.
Sallay Mihály: Este, ha lefekszik, álmodozzon rólam
„Este ha lefekszik, álmodozzon rólam.
Aranyhal leszek egy elátkozott tóban.
Eressze hálóját a tó fenekére.
Halásszon ki engem, hálás leszek érte.
Szívből kívánom, hogy legyen szerencséje.
Holnap este újra álmodozzon rólam.
Prímás leszek majd egy fényes mulatóban.
A legszebb nótánál könny hull a vonóra.
Nem gyógyít meg engem, csak a maga csókja.
De reggel,ha felébred, ne meséljen róla.
Holnapután már csak azt álmodja rólam.
Koldusszegény vagyok, akár csak valóban.
Éjfél után várom, hangos ima szóval.
Bánatos utcában, nádas vityillóban.
De ha nem jön többé, ne álmodjon rólam.
Éjfél után várom, hangos ima szóval.
Bánatos utcában, nádas vityillóban.
De ha nem jön többé,ne álmodjon rólam.”
Az Úr 1492. évének október 12. napján értek partot az Újvilág (San Salvador) vizeinél Kolumbusz Kristóf hajói.
Azt gondolta számításai alapján, hogy Indiába érkezett, ezért nevezte el az őslakos bennszülött törzseket indiánoknak.
1943. január havában indult vissza az admirális mesés kincsekkel rakodva Spanyolországba, hol a királyi udvar nemzeti hősként ünnepelte, majd megbízta újabb expedíciók szervezésével, hármat még teljesített is.
Felfedezése megnyitotta az utat a spanyol világbirodalom előtt,amit aztán rövidesen követett a portugál, francia, angol, holland hajóhadak sokasága.
Az emberi bűn gyarlósága, mohósága, kapzsisága, rablása, pusztítása soha nem látott szenvedést hozott el az őslakos népesség számára, akik addig egyszerű, természetes tisztaságban élve felfogni is alig tudták, hogy a „Nagy Fehér Varázsló” mire képes.
Az újkori „honfoglalás” és államalapítás között eltelt 283 esztendőt nevezik „prekolumbián” kultúrának is, vagyis a Kolumbusz előtti világ tanulmányozása egy rendkívül izgalmas munka, hiszen láthatjuk az őslakos indiánok mély bölcsességét, a maják teraszait és templomait Mexicoban, az inkák lenyűgöző gazdagságú arany mívességét Peruban.
A Függetlenségi Nyilatkozat elfogadásának 250. évfordulóját ünnepli az USA, hiszen a 13 gyarmati terület képviselőiből álló Kongresszus elfogadta a Brit Koronától való elszakadásról szóló Nyilatkozatot.
Egy szoborcsoport örökíti meg a négy legnagyobb elnököt: George Washingtont, Thomas Jeffersont, Ábrahám Lincolt, Theodore Rooseveltet ábrázolja.
Ott élő kétmillió honfitársunk századok alatt szorgalmas munkájával nagyban hozzájárult az ország sikeréhez, amit G. Bush elnök megköszönt 1956. ötvenedik évfordulóján.
Ezeket a szavakat Ézsaiás próféta mondta, akit az Úr nagy nyomorúságban élő népéhez küldött. Sok mindent bízott rá az Úr. Egyebek közt azt is, hogy bekösse a megtört szíveket. Isten szabadulást ígérő üzenete volt az a gyógyír, amivel az ilyenekhez ment.
Megtört szívek mindig voltak, és mindig lesznek. Vannak tehát ma is. Kik ezek a megtört szívűek? Elsősorban azok, akik alázatosan érzik bűneik súlyát. Azok, akik tiszta szív után vágynak, mint a zsoltáríró is: „Tiszta szívet teremts bennem, Istenem” (51,12a). De ezek közé tartoznak azok is, akiknek a szívét megtörték a szenvedések, megsebezte az élet. Sok ilyen megtört szívű ember jár a világban.
A keresztyén ember legfontosabb kötelességei közé tartozik saját magának a megvizsgálása. Ahol olyan emberek vannak, akik nem magukat, hanem másokat vizsgálgatnak, azok nem keresztyének, bár annak nevezik magukat. A keresztyénségünk kezdete az önvizsgálat.
Most hát meg kell vizsgálnom magamat ezen Ige által, amely azt mondja rólam, hogy olyan az életem, mint az álom.
El kell fogadnom az Ige igazságát, mert látom és tapasztalom, hogy az életem valóban olyan tűnő, olyan rövid életű, mint az álom. A megtett útra visszanézni mindig könnyebb, mint az előttünk levő útra gondolni. Volt életemnek olyan időszaka, amikor sokat kellett gyalogolnom. Emlékszem jól még arra, hogy milyen gyakran néztem vissza a megtett útra és hogy mennyivel könnyebb volt a megtett utat néznem, mint az előttem lévőt. Sokszor a hosszú út is rövidebb, ha megtettük, mint a rövid, ha még előttünk van.
A hit általában hullámmozgást végez. Nem versenyautósok számára készített elsőrendű autópálya a hit útja. Egyet tudunk ilyenkor: előttünk az első osztályú beton sáv, ráhajtva 120 km-rel meg nem állunk a célig. Ez versenyautósoknak való pálya. És sokszor nem elragadja őket a hév? Éppen az ő számukra életveszélyes balesetek saját hibájukból a végét jelentik az életüknek. De a hit útja magasba és mélybe szárnyalás. Ahogyan a mindennél magasabb kegyelmet mindennél mélyebbre zuhanni képes gyenge hitemmel meg tudom ragadni, úgy vannak a hitnek mindenütt magaslati állapotai a hullámvonal tetején, és mélységes állapotai a hullámvonal mélyén. „Uram, ha vagy, parancsolj, hogy hozzád mehessek a vizeken”. „Jövel!” És Péter járt a vízen.