Ott állanak az apostolok népüknek nagy tekintélyű és hatalmas fejei előtt. Ugyanazok tanácskoznak és döntenek most az ő sorsukról, akik nem régen Jézusra kimondták a halálos ítéletet. Érezniük kellett, hogy az Ő története folytatódik most őrajtuk. És bizonyára a legnagyobb kitüntetésnek fogták ezt fel. Nincs nagyobb kiváltság, mint amikor a tanítvány is osztozhat Mestere sorsában.
Bizonyára nem én vagyok az egyetlen, aki a Hegyi beszéd jelenleg összeverődött olvasó táborában derék, becsületes, tisztességes, de Krisztustól igazán távol élő embereket ismer. Jómagam is valóban sok ilyet ismerek. Nagyon gyakran szégyenkeztem már velük szemben, magunk miatt. Bizonyos tekintetben sokkal különbek nálunk. Jó családapák, jó honpolgárok. Kötelességteljesítők, józanok, gerincesek. Igénytelenek, egy igaztalan fillér kezükhöz nem tapad. Liberális gondolkodásúak, szerények, műveltek. Részvéttel viseltetnek a nyomorultak iránt, jótékonyak is.
A Les Preludes (Preludiumok – Előjátékok (Liszt Ferenc legismertebb szimfonikus költeménye, amit 1854-ben mutattak be Weimarban.
A zeneirodalom szellemóriása, a világ valaha élt legnagyobb zenei titánja ezt írta művéről:
„Mi más az életünk, mint előjátékok szakadatlan sorozata ahhoz az ismeretlen dallamhoz, amelynek első, ünnepélyes hangját a halál csendíti meg?
A szív fénylő hajnala a szerelem.
Melyikünk sorsát nem zavarja meg a boldogság első áradata után a vihar ereje, amely durva leheletével széttépi a gyengéd illúziókat, villámával lesújtja annak oltárát?
És melyik mélyen sebzett lélek nem keres ilyen megpróbáltatások után nyugalmat a természet idilli csendjében és saját emlékeiben?”
Felmerül a kettős kérdés: ez a kezdet Isten kezdete, vagy Isten kezdete a világgal? Azonban már e kérdés felmerülése is bizonyítja, hogy nem tudjuk már, mit jelent a kezdet. Ha a kezdetről csak az beszélhet, aki a középen aggódik a kezdet és a vég miatt – és az, aki saját láncait szaggatja, és aki csak bűnében veszi tudomásul Isten általi teremtettségét -, akkor mégsem vethető fel a kérdés, hogy a kezdet Isten kezdete vagy Isten kezdete a világgal.
Amikor valakihez közeledsz, hogy megoldj egy konfliktust, először is be kell vallanod, hogy te is részese vagy a problémának. Ezután meg kell hallgatnod a másik fél sérelmeit és nézőpontját. Azt hisszük, hogy eszméken vitatkozunk, de valójában az érzelmeken. Ha konfliktus adódik, valakinek az érzelmei sérülnek. Valaki úgy érzi, hogy bántalmazták. Valaki úgy érzi, hogy megsértették. Nem az eszmék okozzák a konfliktust, hanem a mögötte lévő érzelmek. Sebzett emberek sebeznek meg másokat. Minél jobban sebződnek az emberek, annál jobban mennek neki ők is mindenki másnak. Akiket nem bántanak, azok nem bántanak másokat.