Tartja magát a kedves angyal emléke, hogy az első bűneset örömére gyújtott először gyertyát a Sátán, másodszor pedig akkor örült, amikor 1848-ban a Habsburg Ház újra elkezdte irtani Boldogasszony legkedvesebb népét.
Szent Urunk a róla szóló bibliai feljegyzések szerint kétszer sírt.
Először, – „amikor Jézus látta, hogy Mária sír, és a vele jött zsidók is sírnak, felindult lelkében, könnyekre fakadt” (Szt. Jn. ev. 11: 33-35)
Másodszor, – „amikor közelebb ért, és meglátta a várost, megsiratta azt” (Szt. LK. ev. 19:41)