Hősökre emlékezünk ma, azokra a magyar honvédekre, akik a Don-folyó mellett 1943. január 12-én kezdődött szovjet támadás hősei és áldozatai voltak. Német követelésre küldte ki a magyar kormány az előző évben a 2. Magyar Hadsereget (korabeli hivatalos elnevezéssel Magyar Királyi 2. Honvéd Hadsereg). Többhónapos előnyomulás után érték el a Don vonalát. Közben súlyos harcokra is sor került. A legsúlyosabb harcokat azonban a Donnál vívták különösen három helyen, Korotojak, Uriv és Scsucsje helységek térségében, ahol a keletre kikanyarodott folyót nem sikerült menetből elérniük. Heves harcokkal a szovjet katonák e hídfőkben megvetették a lábukat.
Szenci Molnár Albert (1574-1634). Szencen született; innen családneve első fele, a második abból eredt, hogy édesapja molnár volt. Alsó iskoláinak…
Bethlen Gábor 1580-ban Marosillyén született. Édesapját 1592-ben elvesztette, édesanyjával költözött annak testvéréhez Lázár Andráshoz, a csík-gyergyó-háromszéki királybíróhoz. Ő elsősorban katonai nevelésre fogta, szellemi fejlődését egy lelkes prédikátorra bízta. Édesanyja halálát követően, 13 éves korában Báthori Zsigmond fejedelem udvarába került apródként.
Bocskai István 1557-ben született Kolozsváron. Szülőháza Mátyás király szülőházától nem messze található, szülei itt Szapolyai János özvegyének, Izabella királynénak a fogságában voltak. Szabadulásuk után Bécsbe mentek, ahol édesapját Habsburg Ferdinánd a Magyar Kancellária titkárának nevezte ki, így Bocskai István a bécsi udvarban nevelkedett, Nádasdy Ferenccel együtt. Katonai, államigazgatási, politikai tudására itt tett szert.
Károli Gáspár Nagykárolyban született 1529-ben. Iskoláit itt, majd Brassóban végezte, 27 éves korában kijutott a Wittenbergi Egyetemre. (az egyetem évkönyvében Caspar Carolus Pannonius néven szerepelt). Hazatérte után, 1562-ben Gönc városába került, a híres egri várkapitány – Dobó István – öccse támogatásával. Egy évre rá Gönc református prédikátora , később esperese lett.Nem sokkal később megválasztották a Kassa-völgyi egyházmegye szeniorává. Göncön, az ő vezetésével, 1566-ban tartott zsinaton fogadták el Kálvin Kátéját, ekkor tették le az alapjait a Tiszáninneni Református Egyházkerületnek.
Méliusz Péterhez barátság fűzte