Napjainkban az Úr Jézus Krisztus legnagyobb ellensége a gyakorlati munkáról alkotott olyan elgondolás, amely nem az Újszövetségből, hanem a világ-rendből születik s amelyben felülkerekedik a szüntelen erőkifejtés és tevékenykedés, de ahol nincs helye az elmélyült kapcsolatnak Istennel. Rossz a hangsúlyozás. Jézus mondta: “Az Isten országa nem szemmel láthatólag jön el, hanem az Isten országa tibennetek van” – titokzatosan, elrejtetten. A keresztyén munkások sokszor túlságosan a kirakatban élnek. Jézus Krisztus királyságának ereje, lényege a vele való személyes viszonyban áll, nam a nyilvánosság előtti hasznosságunkban.
Drága ígéret ez annak, aki minden erejével gyümölcstermő életet akar élni. Pedig mintha nem is lenne olyan biztató ígéret ez. Valóban szükséges a gyümölcsöt termő vesszőt is nyesegetni? Le kell metszeni még a legjobb és leghasznosabb emberekből is? Kétségkívül így van ez, hiszen az Úr gyakran tisztogat valamilyen próbatétellel, vagy szenvedés által. Ebben az életben nem a gonoszok, hanem a jók osztályrésze a szenvedés.
Ez a kijelentés nem valami bizonytalan feltételezés, hanem Isten örök törvénye. Amilyen ítélettel ítélsz, ugyanolyannal ítélnek meg téged. Különbség van bosszú és visszafizetés között. Jézus azt mondja, hogy az élet törvénye a visszafizetés – és a milyen mértékkel mértek, olyannal mérnek néktek. Ha éles ésszel kitaláltad más hibáját, emlékezz rá: éppen ezzel a mértékkel mérnek téged. Az élet azzal a pénzzel fizet vissza, amivel te fizetsz.
Kedves Testvérek! Istentiszteletünk felvétele az alábbi linken tekinthető meg: Áldás, békesség: Hegedűs Lóránt
Ady óta tudjuk, hogy a legnagyobbak számára a haza nem csupán földrajzi táj, hanem költői jelkép:
„Százféle bajnok mássá sohse váltan,
Ütő legény, aki az ütést álltam:
Így állva, várva vagyok egészen magyar.
Vagyok egy ágban szabadulás, béklyó,
Protestáló hit s küldetéses vétó:
Eb ura fakó, Ugocsa non coronat.”