Magyar Testvéreim!
A jóság szeretett apostola, aki
az Utolsó Vacsorán Jézus szívének egyre halkuló dobbanását hallgatja,
élete végén megbízást kap a Menny Megdicsőült Urától, hogy írja meg a
Szentírás utolsó könyvét, az Újszövetség egyetlen prófétai művét a
Mennyei Jelenéseket. A Biblia egyik legszebb idézete az alapigénk,
melyet Móricz Zsigmond regényének címében így tisztelt meg: „Légy jó mindhalálig”.
Az
Kis-Ázsiában élő hét gyülekezet egyike Szmirna, egy gazdag
kereskedőváros volt jelentős átmenő forgalommal. A hét gyülekezetből
mindegyik kap valamilyen elmarasztalást, kivéve Szmirna, ahova ez az ige
küldetett, és csak dicséret illeti. A levél a fenyegetésben élő
közösséget bátorítja, nem titkolva azt, hogy lesznek, akikre szenvedés
vár. – „Ne félj attól amit el fogsz szenvedni. Íme, az ördög
börtönbe fog vetni közületek némelyeket, hogy próbát álljatok ki, és
nyomorúságotok lesz tíz napig. Légy hű mindhalálig, és neked adom az
élet koronáját.” Ne azt nézd, mit harsog a világ, mit kínál olcsón
az élet, hogy lehet mások kárán és rovására előbb jutni a nagy
tülekedésben, csak egyet és egyre nézz!! A hit szerzőjére és
betelesítőjére Jézusra. Könnyebb volna az élet ha nem kötne a Hegyi
Beszéd, de addig leszel boldog keresztyén, míg ahhoz igazítod életed.
Október halványan fényló hónapja megtelik a magyarság számára
győzelmes, majd tragikus emlékű napokkal, hogy majd a reformáció dicső
kezdete zárja le.
Két festőzseni találkozása és beszélgetése vászonra
égeti az eljövendő magyar októbereket Barbizonban. A már elborult
elmével bolyongó 33 éves székely fiút arra biztatja barátja, hogy az
Októberi szél című életművébe fessen bele minden fájdalmat, bánatot,
búcsút, tragédiát, leveretést. Munkácsy Mihály Paál László sorsában
népe, majd saját elmegyógyintézetének komor falait látja.
Juhász Gyula: Arad A világirodalom költészetének gyöngyszemét olvassuk el!
Arad, örök magyar gyász szép arája,
Feléd suhan ma sóhajunk, feléd,
ki élsz sötéten és némán az árva
Maros mentén, mely zúg ma gyász-zenét.
Kincses Erdély öléről ered le
És erre tart e bánatos folyó,
Mély morajában sír Erdély keserve,
Mint tárogatón zengő bujdosó.
Arad! Köszönt a csonka Magyarország
S tört lobogóját lengeti neked,
mely fátyolos, mint ez október-est.
De még lobog és égi kezek óvják,
Selymére örök, győztes glóriát von
A Krisztus jobbján – ama tizenhárom!
Arad a nemzeti szabadságvágy lángoló
dicsőségében hordozza 48 szellemét Petőfi sugarában, és Trianon
tragédiáját előre megszenvedő hős mártírjainak példájában.
A pesti utcakő vére a nemzeti nyelveken felgyúló evangélium legyőzhetetlen erejét hirdeti a szabad világnak.
Gyulai Pál: A hősök sírja. Olvassuk el a sírfeliratot:
„Egy sírban, az erdő-szélen,
Háromszáz hős alszik mélyen,
Mély sebekkel eltemetve,
Emlék nélkül, elfeledve.
De lehajlik a zöld erdő,
Rájok élő koszorút sző,
És mint álmaik haragja,
Harsog, zúg a bérc patakja,
Éjfél tájban, sírjok ormán,
Felgyúl néha egy-egy villám,
És felindul a természet,
A menny mintegy leborúl,
S mintha volna végitélet,
Mindent egy hang kiált túl.
Mintha trombiták harsognák
Nem veszett el a szabadság,
Az igazság ünnepel!
Lelkünk szélyeljár a légben,
Örök bíró él az égben,
Nem estünk hiába el!”
Szmirna gazdag pogány kereskedővárosában
a leggazdagabb a zsinagóga népe volt. De élt ott az árnyékos oldalon
egy kicsiny és szerény közösség, mely szegény volt és üldözött. Későbbi
püspöke Polükarposz 153-ban mártírhalált halt, kit Irenaeus egyházatya
így jellemzett: „Ez az ember Ázsia tanítója, a keresztyének atyja, bálványképek lerontója, aki sokakat rávett a császárkultusz megtagadására”
Ilyen
közösség képes kitermelni magából a Márton Áron és Ravasz László
formátumú hithősöket. Ezekben a közösségekben nevelkedett fiatalok
később is tántoríthatatlanok lesznek. Nem fogják olcsó előnyökre
cserélni Istenüket, hitüket, egyházukat, hazájukat, családjukat. A SZENT
KORONÁRA TETT ESKÜ MINDHALÁLIG SZÓL!!
Pedig jönnek katakombák, Kufstein, Arad, Andrássy út 60. és csatolt részei.
Kárpátia zenekar dala nehéz időkről szól: Vérrel írom. Hallgassuk meg!
Keveset gondolunk arra a kivégzett 151 mártír Testvérünk visszamaradt szeretteire, kik 1848-1849 után egész a „Kiegyezésig” üldözött páriaként tengették életüket teljes jog fosztásban. Szülők, feleségek, özvegyek, gyermekek bujdostak az Ördög-Habsburg hiéna, Jakob Haynau és Ferenc József kettős elől. Vörösmarty belehal, Arany beleöregszik, Madách Jókait bújtatja Tardonán, és menekül mindenki a börtön és bitó rettenetétől. Időközben a zsidó nagytőke rommá veri a magyar céheket, hogy majd egyszer újrakezdeni is rabszolgaként lehessen a szalagnál.
Madách Imre: Az aradi sírra
Nem néztetek erőst, hogy szolgáljatok,
Ki fényesen majd jutalmazni tud,
Akit szolgáltatok egy árva hon volt,
Ím sírotokra emlékkő se jut.
Gróf Batthyány Lajos özvegye gróf Zichy Antónia grófnő méltán érdemelte ki a legáldottabb grófnő címet, ki a legtiszteltebb honleány volt. Neve, tekintélye, vagyona nem volt elég, hogy a Sátán zsinagógájának képviseletében eljáró Haynau vérebet eltérítse szándékától, és ne végezzék ki férjét, az első felelős Magyar Kormány Miniszterelnökét koholt vádak alapján. Soha nem vette le fekete özvegyi ruháját, tiltakozásul a Habsburg önkény ellen. Kört szervezett az özvegyeknek, és ereje szerint segített minden asszonyt és árva gyermeket. Ide tartozott Szendrey Júlia is.
Tekintsük meg az áldott grófnő arcképét!
Damjanich János honvéd vezérőrnagy özvegye Csernovics Emilia átka haláláig üldözte a császárt, majd királyt. Nagy vagyon maradt reá férje után, melyet természetesen elkobzott az osztrák harács, de büszkeségből sem kérte vissza később.
Tartásuk, gyászuk, engesztelhetetlenségük egy országot indított meg. Zrinyi Ilona édesanyja Frangepán Katalin Habsburg iránti kérlelhetetlen küzdelme és gyűlölete lebegett szemeik előtt.
Tekintsük meg az áldott hősnő arcképét!
Végigolvastam valamennyi 1848–1849-es megemlékező ünnepség szónokainak beszédét. Felemelő és megható volt, bárhol is hangzott el a világon. A legteljesebb az volt, ahol templom adott helyet az alkalomnak.
Summázva a mának, Erdélyből üzenve:
KÜZDENI KELL – NEM FÉLREÁLLNI
VÁLLALNI – NEM MEGFUTAMODNI
KITARTANI – NEM FELADNI
„A szmirnai gyülekezet
angyalának írd meg: ezt mondja az első és az utolsó, aki halott volt, és
életre kelt: Tudok nyomorúságodról, és szegénységedről, pedig gazdag
vagy, és azok káromlásáról, akik zsidóknak mondják magukat, pedig nem
azok, hanem a Sátán zsinagógája.”
/Mennyei Jelenések 2:8-9/
A. Vivaldi: Négy évszak – Ősz. Hallgassuk meg a művet!
Debrecen- Józsa, 2018. október 13.
A képek forrásai:
hu.wikipedia.org
mng.hu
magyarulbabelben.net
hu.wikipedia.org
Isten áldása ez a gyűjtemény, köszönet és hála érte!