„Vegyetek Szentlelket” (Szent János apostol ev. 20:22)

A Szentlélekről a Biblia első verse azt mondja, hogy kezdetben, mikor teremté Isten az eget és a földet, a föld kietlen és puszta volt, sötétség töltötte be a mélységeket, de az Isten Lelke ott lebegett a vizek felett.
Előbb volt a Szentlélek s azután lett a világ, mert a világmindenség nem egyéb, mint a Lélek teremtő munkája.
‡ A legfelségesebb teremtő munkája a Szentléleknek az, hogy létrehozza a sötétség kavargó káoszából e rendezett világ kozmikus fényű tündöklését.
Az őserdő szélén helye lesz a virágok sokszínű beszélhetetlen csodájának, melynek illata „régmúlt” a költővel szólva.
‡ A legfelségesebb teremtő munkája a Szentléleknek az, hogy az emberi történelem sokszor bűntől terhes fekete lapjain képes formálni az Üdvösség fényét.
„Fogantaték Szentlélektől, születék Szűz Máriától”, – imádkozzuk az Apostoli Hitvallás sorait.
‡ A legfelségesebb teremtő munkája a Szentléleknek az, hogy „Kihívott minden népből Egy lelki népet itt”, – énekeljük elhívásunk a 392. Dicséretünk soraiban.
A kiválasztás csodája, hogy a kiválasztott lelkeket formálja, alakítja és vigasztalja.

Continue Reading →