„Akkor megnyitotta értelmüket, hogy értsék az Írásokat, és így szólt nekik”: (Szent Lukács ev. 24:45)

**Szamosújvár örmény barokk székesegyháza (1723-1724)**

**A Székesegyház ajándék oltárképe**
Péter Pál Rubens alkotása (1577. június 28. – 1640. május 30.)

Magyar Testvéreim!

Édes anyanyelvünk mélységes szakrális volta e két szóban is ékességes szépségben ragyog fel, melyben az evangélium írója a Feltámadott Krisztusra mutat: „megnyitotta értelmüket, hogy értsék”
Vissza gondolva, valamennyi tanárunk áldott sok erőfeszítést tett, hogy nyitogassa értelmünket, értsük a tanított tárgyat, értelmes felnőttek legyünk, hogy érett fiatalként érettségizzünk, majd tovább bővüljön értelmünk.

Alma Mater Studiorum Universita di Bologna – Alapítva 1088

‡ A Jó Pásztor vasárnapja a húsvétot követő negyedik vasárnap, amikor így szól Szent Urunk apostolaihoz:

„ÍGY VAN MEGÍRVA: KRISZTUSNAK SZENVEDNIE KELL, DE A HARMADIK NAPON FEL KELL TÁMADNIA A HALÁLBÓL, ÉS HIRDETNI KELL AZ Ő NEVÉBEN A MEGTÉRÉST ÉS A BŰNBOCSÁNATOT MINDEN NÉP KÖZÖTT, KEZDVE JERUZSÁLEMTŐL.
TI VAGYTOK ERRE A TANÚK.
ÉS ÍME, ÉN ELKÜLDÖM NEKTEK, AKIT ATYÁM ÍGÉRT, TI PEDIG MARADJATOK A VÁROSBAN, AMÍG FEL NEM RUHÁZTATTOK MENNYEI ERŐVEL”
(Szt. Lk. 24: 45-49)

‡ A szent szöveg első sorában háromszor is szerepel a „kell” szó.
Sokszor hallottam, de csak Erdélyben, – így kezdve a mondatot: „Kell menjek, kell intéznem, kell öntözzem”

Luca Cambiaso (1527-1585): A Feltámadt Krisztus egy kereszt rudat tart, mely zászlón egy vörös kereszt van

Szenvedés
Halál
Feltámadás
Misszió
Megtérés
Bűnbocsánat
Mindenki
Tanúk
Ígéret
Szentlélek

‡ E tíz szóra felépített mondat magába foglalja a teljes krisztusi életművet, mely szíveket, templomokat és könyvtárakat tölt meg 2000 év óta.
Földön és égen, a látható és láthatatlan világban, örömben és bánatban legfontosabb dolog az, hogy Isten gondolatai nyilvánvalókká legyenek.
Az ige igazsága szóljon.
Krisztus Urunk üzenetmondó eszközül nemcsak az embert használja fel.
Az ég és föld az ő zengő metaforája, a természet rejtett titka, a lelkiismeret tisztasága, a művészetek szépsége mind-mind Őt szolgálja.
Máskor kövekben üzen Isten.
Lukács evangéliuma szerint ha az emberek elhallgatnak, megszólalnak a kövek.
A kő vall arról barlangnál vagy üres sírnál, születésnél és halálnál, hogy a szeretet erősebb mint a halál, s a drága emlék nő és fényesedik, amint tárgya időben és térben távolodik.

Ennio Morricone gyönyörű fimzenéje

‡ Szózat a kő arról, hogy a tanítványi kör lélek közösség volt.
Vallomás arról, hogy a gondolat nagyobb és több mint az élet, s élet csak gondolatban van.
Áldozócsütörtök és Pünkösd előtt egy tündöklő kapu felé nézünk, melyre ez íratott fel:
„Áldás a betérőnek, üdvösség a kimenőnek”

Megvan a székelyek eredete egy török kutató szerint, aki jó messzire jutott
(Az írást a képre kattintva, új lapfülön olvasható!)

‡ A kövek közül forrás fakad.
Eszünkbe jut a csodálatos dicséret, az egyetemes reformátusság legszebb himnusza:

Aki értem megnyíltál
Rejts el ó örök kőszál

Az örök kőszál mélységeiben, Krisztus Urunk szent szívében nincs tér és idő különbsége.
Együtt vannak az előrementek és a következendők.
Összeborul a lelkük az élőknek és a megholtaknak, s a látható gyülekezetből dicsőségesen felmagasztosul a láthatatlan gyülekezet, a láthatatlan anyaszentegyház.
Kövek és emberek épülnek reá a Sionon letett drága Szegeletkőre, aki maga Krisztus.

„Ti azonban választott nemzetség, királyi papság, szent nemzet vagytok,
Isten tulajdonba vett népe, hogy annak nagy tetteit hirdessétek,
aki a sötétségből az ő világosságára hívott el titeket,
akik egykor nem az ő népe voltatok, most pedig Isten népe vagytok,
akik nem számíthattatok kegyelemre, most pedig kegyelmet nyertetek”
(Szt. Péter apostol I. lev. 2: 9-10)

Kövek és emberek, mi itt porrá és köddé válunk, de ennek az állandósága, romolhatatlansága és dicsősége meg nem változik.

Dsida Jenő: Húsvéti ének az üres sziklasír mellett

‡ Karthago, Sziria, Egyiptom, Kréta, Hellasz hogyan vetélkedett köveivel és embereivel századokon át az első karácsony előtt?
Homéros archai népfők udvarában énekelte, verselte szép országának lelki, szellemi nagyságát, melyre építve századokkal később Vergilius, Ovidius, Horatius versei a Római Birodalom aranykorát jelentik.
Krisztus Urunk Lelke nélkül mi maradt mára e kétségtelen csodás szobrokból, versekből, épületekből?
Római úthálózat, római jog, római közigazgatás, római (latin) nyelv az örökség.
A nyugati világ így latinná lett, az emberek meg voltak elégedve római műveltségükkel, pedig ez csak a görög kultúrának egyik hellenisztikus hajtása.
A Biblia latin nyelvű fordítása a Vulgata, mely a misézés nyelve volt a II. Vatikáni Zsinatig

Sávolt Karolina 13 évesen világhírű festőművész

Áprily Lajos: A rím

Hazája álom és titok,
szem-nem-legelte pázsitok.

Egyszer csak itt van s mint kis ér,
csilingel és kisér, kisér.

S fürtös csengő lesz: hangpatak,
amelybe új csengés szakad.

Mentát locsol, szirmot sodor
és illatos lesz, mint a bor.

És mámoros lesz, partot ont,
kurjongató, vidám bolond.

A mély felé örvénnyel ás,
hogy belenézni: kábulás.

A fényen tündökölve fut
és fényes tündérvölgybe jut.

S tó lesz, virágot úsztató,
habnyugtató és tiszta tó.

Nem ás, nem ont és nem kering –
csak ring s a lelkem benne ring.

‡ Az a titokzatos belső közösség Krisztussal, melyben Ő tanítványaival éppen feltámadása után élt, volt a forrása minden megvilágosodásnak, új ismeretnek és boldog tapasztalásnak, amit egyének és gyülekezetek megszereztek.
Az üdvtörténet fényes útján Húsvét után itt állunk Áldozócsütörtök és Pünkösd kapujában, miután már Jézus ott ül az Atya jobbján és Szentlelkével közvetlenül és személyesen él a hívőkkel, a gyülekezettel, a világgal.
Kormányozza és pásztorolja, míg nem eljő ennek a világnak a végén, hogy ítéljen élőket és holtakat.

Bábel Márta énekművész – Jézus világ megváltója

Nagymagyarország, te sosem maradsz árva, mindig szívünkben élsz, szeretetbe zárva

‡ Rózsa Sándor az alföldi tanyavilág tisztelt és rettegett betyárvezére 150 fős szabadcsapatával élete végéig küzdött 1848 eszméiért, amit Kossuth is nagyra értékelt. Hiába tűzte ki fejére a 10.000 koronás vérdíjat a gonosz Habsburg, soha nem adta fel senki a hatóságnak, akkor még ilyen erkölcsök voltak.
A Szilágyságban kalandozva Kárásztelek határában betértek egy nyitott borospincébe, hol bőségesen fogyasztottak a csodás nedűből.
A végén egy kartonra felírta pontosan az elfogyott bor mennyiségét, a pénzt mellé tette, a nehéz kulccsal lesúlyozta, majd vidáman távoztak.
Ez is egy belső, lelki közösség volt, – Lélek szerint!!!