„Eljön majd az idő” (Ézsaiás próféta 39:6)

**Szolyvai Emlékmű az elhurcolt magyarok tiszteletére, Kárpátalja**

Magyar Testvéreim!

Megdermedt a levegő, megállt az idő, az Örökkévaló Istenről szóló bizonyságtétel mennyei magasságba emelte 1987 őszén a Nyírségi Református Egyházmegye lelkészi karát Nyíregyházán.
Nt. Dr. Fekete Károly Esperes Úr arca visszatükrözte mindnyájunk arcát,akik ott jó ötvenen hallgattuk Nt. Horkay Barnabás Nagyszőllősről áttelepült 79 éves szolgatársunk derűtől és hittől áradó történetét.
A Szovjetunióhoz csatolt Kárpátalja sorsa benne testesült meg teljes egészében. Hitvallók voltak ők valamennyien az ateista Szovjetunióban.
Sztálin kiadta a parancsát 1934-ben az NKVD-nek, hogy valamennyi felekezet papját gyűjtsék be, családjaikat lakoltassák ki, az egyház szerény javait pedig államosítsák.
„Ha van Isten, megtartja őket és túlélik a 25 év kényszermunkatábort a mínusz 50 fokban a sarkkörön túl, Szibéria végtelenjében”, – mondta kedélyesen pipázva.

Kárpátia zenekar: Szibéria felé

Rabok dala

Vidd messzire jó szél sorsát a magyarnak,
susogjad te erdő, sirassad te harmat.
Akit láncra vernek, nincsen nemzetsége,
nincs annak családja, nincsen felesége.

Akit vasban visznek, nem jön soha vissza,
véres verítékét idegen föld issza.

Akárki megüthet, akár meg is ölhet,
csak a magas Isten hullajt értünk könnyet.

Magyar református hitvallók az ateista Szovjetunióban.

‡ Nt. Horkay Barna magyar református lelkipásztort 1947 októberében tartóztatták le.
A koncepciós per során államellenes összeesküvéssel, a szovjet hatalommegdöntésének szándékával vádolták meg.
Előbb az ungvári börtönbe, majd családjától, kedves gyülekezetétől és szép magyar falujától 17.000 km-re, a földgolyó túlsó oldalára, a kolimai lágerbe került.
Ez a hírhedt láger volt a legrettegettebb a Gonosz Birodalmában. Élve onnan soha senki nem távozott.

Kárpátalja hű prófétái elindultak Kolima felé, hogy letöltsék a reájuk kirótt 25 esztendőt Kolima poklában.
Horkay Barna és Zimányi József mint egyházuk őrálló pásztorai hitük mérhetetlen mélységéből merítették az erőt,tudván azt ép ésszel, hogy ebben a világban már nem találkozhatnak azokkal, akik szeretik őket.
DE ISTEN MINDENKINÉL JOBBAN SZERETTE ŐKET!

Drága felesége három kis gyermekkel ott állt az utcán, a gyülekezet tagjai is fejükkel játszottak, ha befogadják a szeretett papnét a kicsikkel.
A rettegett diktátor halála után, – 8 évet letöltve –, Nagyszőllős hűséges magyarjai összegyűjtöttek annyi pénzt, hogy elindulhasson haza vagonokban és gyalog…!!!

Partium és Erdély lelkipásztoraira, diakonisszáira presbitereire is hasonló sors várt.
Hitük és magyarságuk miatt 25 esztendőt mért ki számukra is Sztálin szelleme.
Éjjel reá tört a családra a Securitate, ordítva közölték,hogy a nép nevében jöttek, a nép ellenségei ők,azonnal öltözzenek és irány Szamosújvár, Jilava, Duna-delta:
Lelkészeink lovagiasan és románul így válaszoltak:
„Tessenek parancsolni uraim, segítjük Önöket munkájukban”

Csiha Kálmánt Arad – Goj településen
Sass Kálmánt Érmihályfalva településen
Dézsi Zoltánt Feketegyarmat településen
Bakó Pál Marosvásárhely településen
Balogh Bélát Zilah településen
Boda Sámuelt Diósad településen
Jakab Sándor Monospetri településen
Fekete Jánost Székelykakasd településen
Karczagi Sándort Arad településen
Kiss Sándort Vedresábrány településen
Balázs Annát Vadász településen
Lőrincz Jánost Kisdoba településen
Nagy Jenőt Marosvásárhely településen
Papp Antalt Egri településen
Patócs Erzsébetet Jánosda településen
Porcsalmi Józsefet Zilah településen
id.Püsök Miklóst Diósad településen
ifj.Püsök Miklóst Diósad településen
Szilágyi Sándort Bihardiószeg településen
Szőke Lászlót Marosvásárhely településen
Tőkés Lászlót Temesvár településen
id.Visky Ferencet Egri településen

Illyés Gyula – Sinkovits Imre: Egy mondat a zsarnokságról

Az Úr és Egyháza iránt hűséges szolgálatban éltette 79 éves koráig Nagyszőllős gyülekezetében Barna bácsit felesége és 6 gyermeke közösségében.
Hite, ősei példája, Sárospatak Református Kollégiuma volt vezérlő csillaga.
Nehéz szívvel hagyta ott szeretett nyáját, Kárpátalját, hogyaztán még 10 esztendőt szolgáljon a nyírségi Tiszaeszlár gyülekezetében.
Lelkével prédikálta bibliás hitét, világosság volt a fenevadat éltető sötétségben, a fagyos Szibériában melengette magyarságának szeretetét!
Élete utolsó 5 éve is szolgálatban telt Sárospatakon, hol 95 esztendős korában lobogó hittel, töretlen egészséggel távozott Szent Atyánk kebelére.

Sík Sándor – Ismerős Arcok: Az andocsi Máriához – Csíksomlyó 2013

SZENTLÉLEKNEK VOLT EDÉNYE EZ
AZ ÉLŐ ISTEN KÉPE VOLT EZ
A KRISZTUS JÉZUS LAKOTT EBBEN
VOLT ISTENTŐL NYERT KEGYELEMBEN

‡ Akkor így szólt Ézsaiás Ezékiáshoz: Halld meg a Seregek Urának igéjét:
„Eljön majd az idő, amikor mindazt elviszik Babilóniába, ami a palotádban van, és amit elődeid gyűjtöttek mindmáig, semmi sem marad meg.
Ezt mondja az Úr. Utódaid közül is, akik tőled származnak, akiket nemzel, elvisznek egyeseket, és udvari szolgák lesznek Babilónia királyának a palotájában.”
Ezékiás így válaszolt Ézsaiásnak:
„Jó az Úr igéje, amelyet hirdettél”
Mert ezt gondolta: akkor az én időmben béke és biztonság lesz!

‡ A próféta és a király beszélgetése korunkat idézi.
Nem kell róla letörölni 2500 esztendő porát.
Akár az uralkodó, akár egy család, akár egy ország ha vagyonában bízik, bizony fövenyre építkezett.
A Mammon mulandó, e világ istene ő, és kétes dicsősége olyan mint harmat a napon.
Ézsaiás próféta Isten igéjének előbb figyelmeztető, majd ítéletes voltát szólaltatja meg Ezékiás király számára, aki éppen előtte dicsekedett látogatóinak, hogy mi mindent rejt palotája. Abban bízik, hogy hátralévő életében béke és biztonság lesz, így megússza a nagyobb bajt.
Ember tervez, Isten végez, mondja a népi bölcsesség.

Barmokként FOGDOSSÁK össze a KÁRPÁTALJAIAKAT

Gyóni Géza: 13. levél Levelek a Kálváriáról

Szibéria… Szibéria…
Ez cseng most mindig a füledbe.
Az ereszről jégcsap szakad le
S széthull a földön csilingelve.

Szibéria… Szibéria…
Havas pusztán magányos szánka;
A szánkóban most én ülök
És farkas vágtat a nyomába.

Szibéria… Szibéria…
Havas pusztán fut, fut a szánka;
S mire elér a földkunyhóig,
Véres tetemem lóg utána.

Szibéria… Szibéria…
Havas puszta most minden álmad.
És hó födi be véres nyomát
Rút farkasnak, magányos szánnak.

‡ Temetőink, templomaink anyakönyveink, kegytárgyaink, váraink mesélik mohos köveiken, lapjaikon, hogy szörnyű vihar dúlt magyar világunk minden szegletében.
Ami épen maradt a tatárok fekete üszke után, azt majd 147 esztendeig bitorolta az oszmán hadak győzedelmi éneke.
A Habsburg gonoszsága mindkettő pogányon túltett, vallja Bethlen Gábor Erdély lámpás Fejedelme.
Honvédő szabadságharcaink nem csak hazánk, hanem a Nyugat védelmében is történtek.
Mi véreztünk, ők építkeztek, hódítottak, gyarapítottak megállás nélkül.
Trianon gyalázatával, majd a kommunizmus hazug ideájával szerettek volna pontot tenni közel kétezer éves történelmünkre.
A magyarok irtása lassan iparággá nőtte ki magát.
Ellenségeink közel és távol, kívül és belül.
A próbák és mártíromságévei tükör mindnyájunk számára.
Ebben a tükörben felragyog a hűség tisztasága és a hűtlenség sötét árnya is.
Egy élet pecsét, igen és ámen tud lenni az évek számai fölött!

E. F. Virágszál

Gyóni Géza: 16. levél Levelek a Kálváriáról

Meddig élnek és mennyit érnek
A sóhajok… a sóhajok?
A te pompázó tavaszodba
Lopnak-e színt és illatot
Szegény, szerelmes sóhajok?

Két világrész és két szív harcán
Győzhetnek-e a sóhajok?
Vagy jobb, ha soha vissza nem tér,
Kiért már nem harcolnak ott
Csak árva, gyáva sóhajok?

‡ Végveszélyben látjuk Kárpátalja maroknyi magyarságát, kik létezésük óta öt ország polgárai, alattvalói, elnyomottai, cselédei, páriái.
Mindig is megülte a tájat a szomorúság, reményvesztettség, kiszolgáltatottság nyomasztó világa.
Gyülekezeteinkre, barátainkra gondolva szívet tépőa tudat, hogy már semmit nem tudunk róluk.
Élnek-e, vagy a keleti fronton rettegik a halált, melyhez nincs közük.
A nagyok játéka ez, a kicsik bőrére.
Imáimban hordozom Ungvár levéltárát az udvarral, hol ott áll még az akasztófa.
Imáimban hordozom Munkács várát, hol Zrinyi Ilona sasnak körme között védte a várat Ferkó fiával, Julianka leányával
Imáimban hordozom Verecke hágóját, hol Árpád apánk nyomait áldottuk, Kárpátia zenekart hallgattuk
Imáimban hordozom Beregszászt, hol templomba mentünk
Imáimban hordozom Nagymuzsajt, hol Vidnyánsznky Attila utcájában rovástáblát avattunk
Imáimban hordozom Meggyesi Csaba 30 éves doktorandusz hallgatót, kivel vodkáztunk és csokiztunk
Imáimban hordozom KÁRPÁTALJA magyar és ruszin népét, az elnyomott kisebbségeket

Kárpátia zenekar – Keleti Kárpátok