Kedves Testvérek!
Mai újszövetségi igénk: János evangéliuma 3. részének 2. verse:
Ez jöve Jézushoz éjjel, és monda néki: Mester, tudjuk, hogy Istentől jöttél tanítóul: mert senki sem teheti e jeleket, a melyeket te teszel, hanem ha az Isten van vele.
Cseri Kálmán lelkipásztor (Budapest-Pasarét) gondolatai: (Újonnan kell születnetek: Ki Jézus? – részlet)
Nos, Nikodémus csak úgy vélte, hogy ő ismeri Jézust. Olyan öntudattal mondja: “mi tudjuk”, és olyan szomorú ellenpárja ennek a mondatnak az, amikor nem sokkal utána kétszer egymás után kérdezi Jézustól: hogyan lehetséges ez? Jézus pedig visszakérdez: “Izráel tanítója vagy és nem tudod ezeket?”
Nagy tisztelettel közeledett Jézushoz, de Nikodémus szavai jellegzetesen tükrözik azt a vallásos félhitet, amivel azok szoktak beszélni Jézusról, akik valójában nem ismerik Őt. Ezek az emberek úgy beszélnek Jézusról, ahogyan Petőfi írt a Kárpátokról. “Tán csodállak, ám de nem szeretlek.” Nikodémus csodálta Jézus csodáit, de korántsem ismerte Őt. Nem véletlen, hogy ez a mondat: “ám de nem szeretlek” azzal kezdődik: “Mit nekem, te zordon Kárpátoknak…” Tamási Ábelje szerette a rengeteget, mert ismerte. Ő egészen másként viszonyult hozzá, és valahol itt van a különbség.
Nikodémus úgy véli: tudja, kicsoda Jézus. Ezt szépen megfogalmazza, és ezzel próbálja indítani a beszélgetést: “tudjuk, hogy Istentől jöttél tanítóul”. Ennyi? Semmi több? Ez mutatja, hogy fogalma sincs, kivel beszélget ő ezen az emlékezetes éjszakán. Ezért kezd el Jézus neki önmagáról beszélni, sok gyengédséggel, tapintattal, ahogyan Ő szokott tanítani. Nem oktatja ki, nem szégyeníti meg. Először beszél magáról, mint az Emberfiáról, azután beszél magáról, mint az Isten Fiáról, kiderül, hogy ez a kettő ugyanaz. Azután beszél arról, hogy Őt meg fogják feszíteni, mert neki meg kell halnia. Nikodémus számára érthető módon – majd látni fogjuk – az Ószövetségből vett példával szemlélteti, hogy miért szükségszerű ez, és mi ennek a jelentősége. Egyre többet ad ki a maga titkából, egyre jobban kinyitja szívét Nikodémus előtt, mert látja, hogy őt ez nagyon érdekli, neki ez fontos: kijelenti magát Nikodémusnak.
Mert életkérdés, hogy Nikodémus ismerje Jézust, és életkérdés mindannyiunknak, hogy annak ismerjük Őt, Aki.
312. dicséret: Várj, ember szíve készen…
Áldás, békesség: Hegedűs Lóránt
A kép forrása:
hvg.hu