Hitünk hősei (5.) Károli Gáspár

Karoli Gáspár

Károli Gáspár Nagykárolyban született 1529-ben. Iskoláit itt, majd Brassóban végezte, 27 éves korában kijutott a Wittenbergi Egyetemre. (az egyetem évkönyvében Caspar Carolus Pannonius néven szerepelt). Hazatérte után, 1562-ben Gönc városába került, a híres egri várkapitány – Dobó István – öccse támogatásával. Egy évre rá Gönc református prédikátora , később esperese lett.Nem sokkal később megválasztották a Kassa-völgyi egyházmegye szeniorává. Göncön, az ő vezetésével, 1566-ban tartott zsinaton fogadták el Kálvin Kátéját, ekkor tették le az alapjait a Tiszáninneni Református Egyházkerületnek.Méliusz Péterhez barátság fűzte, együtt tanultak Wittenbergben, majd az ő segítségével nyomtatta ki Debrecenben egy korai munkáját: “Két könyv minden országoknak és királyoknak, jó és gonosz szerencséjöknek okairól.” Ebben a mohácsi vész okait fejti ki; a magyar népre zúdult csapást vallási tévelygések, társadalmi és erkölcsi bűnök miatt Isten büntetésének tartja.
Legjelentősebb munkája a Biblia első teljes, magyar nyelvű fordítása. Ezt a hatalmas munkát, amit 1586-ban kezdte el,  többen támogatták, mint pl. Torna megye főispánja, majd Rákóczi Zsigmond, erdélyi fejedelem… Hat református lelkésztársa volt segítségére, neveik sajnos nem maradtak fenn. A Károli-Biblia nyomtatását 1589-ben kezdték el Vizsolyban, körülbelül másfél év alatt be tudták fejezni. 700-800 példány készült akkor belőle, jelenleg Magyarországon 24 példány található meg.
„Istennek nevét segítségül híván, minek utána hozzá kezdettem volna egynéhány jámbor tudós atyafiakkal, kik nékem a fordításban segítségül voltak, meg nem szűntem addig, míg nem véghöz vittem a Bibliának egészben való megfordítását…”

E bibliafordítás nemcsak a reformátusoknak, de minden magyar protestáns hívőnek is kizárólagos bibliájává lett. Jelentősége egyedülálló; anyanyelven lehetett olvasni, a felolvasásokat hallgatni. Károli a fejezetek elé tartalmi összefoglalást is készített, megmagyarázta a nehezebben érthető részeket. Több, mint 120 kiadást ért meg, nagymértékben befolyásolta a magyar nyelvet, erre a fordításra szokták a “bibliai íz” kifejezést használni. Mint a legolvasottabb magyar könyv, eldöntötte az addig nem egyértelmű helyesírási szabályokat.Ezt a stílust később Szenci Molnár Albert átvette zsoltárfordításainál, így téve hatásosabbá, szívközelibbé az énekeket. 61 éves korában, Göncön adta vissza lelkét teremtő Istenének.

A Vizsolyi Biblia

Reményik Sándor, Károli Gáspár születésének négyszázadik évfordulójára írt verse:

A Fordító – Károli Gáspár emlékezetére

Alkotni könnyebb: a szellem szabad,
A képzelet csaponghat szerteszét,
Belekaphat a felhők üstökébe,
Felszánthatja a tenger fenekét,
Virágmaggal eget-földet bevethet,
Törvénnyé teheti a játszi kedvet,
Zászlóvá a szeszélyt, mely lengve lázad,
S vakmerően méri Istenhez magát…
Az alkotás jaj, kísértetbe is visz.
A fordítás, a fordítás – alázat.
Fordítni annyit tesz, mint meghajolni,
Fordítni annyit tesz, mint kötve lenni,
Valaki mást, nagyobbat átkarolva,
Félig őt vinni, félig vele menni.

Az, kinek szellemét ma körülálljuk,
A Legnagyobbnak fordítója volt.
A Kijelentés ős-betűire
Alázatos nagy gonddal ráhajolt.
Látom: előtte türelem-szövétnek,
Körül a munka nehéz árnyai:
Az Igének keres magyar igéket.
Látom, hogy küzd: az érdes szittyanyelv
Megcsendíti-e Isten szép szavát?
És látom: győz, érdes beszédinek
Szálló századok adnak patinát.
Ó be nagyon kötve van Jézusához,
Félig ő viszi, félig Jézus őt,
Mígnem Vizsolyban végül megpihennek,
Együtt érve el a honi tetőt.
Amíg mennek, a kemény fordítónak
Tán verejtéke, s tán vére is hull,
De türelmén és alázatán által
Az örök Isten beszél – magyarul.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.