
1526. augusztus 29. – Mohács, 2026. augusztus 29.
Kegyelet, hála, dicsőség – Itt vagyunk 500 év után is
„Lelkem ködén, míg tested mélyet ér.
Ott fogsz aludni, homlokod fehér.”
(/Áprily Lajos)
Magyar Testvéreim!
A magyar fájdalom, a magyar sors a mélyben összeér, akár a tengerszemek forrása a föld alatt.
„Gyászomban téged hívtalak Örökkévaló Istenem”, idézzük a zsoltár híres sorát.
Olyan világban élünk, amely távol áll a népek testvériségétől.
A megbocsátás szelleme nem uralkodik a zsarnoksággal és a zsarolással szemben.
Más mércével mérik az igazságot a nagyok és mással a kicsik számára.
A Mohács-melletti mezőkön 1526. augusztus 29. tragédiája utáni napokban Kanizsai Dorottya látva a 20.000 temetetlen honfitársát, mit érezhetett?, mire gondolhatott?, miért történt mindez éppen velünk?
Van egy fájdalom, a világ legnagyobb és legteljesebb fájdalma, s minden más fájdalom úgy viszonyul hozzá, mint a fényhez az árnyék.
Ez Krisztus Urunk fájdalma, a Kereszt szenvedése, az Isten szeretetéből kiesett ember elhagyatottsága.
Lehet-e ezt értelem feletti világ-titoknak nevezni?
Hiszen benne tárul ki előttünk Isten elrejtőző dicsősége.
Az Ő halála helyettes szenvedés volt, az áldozat fájdalma.
Oltárra tett ajándék, amely megmenti az Isten Lelkével átitatott embert és földet.
Ez a fájdalom azért támadt, hogy kitáruljon belőle az Isten örök szeretete.
Magyar népünk szenvedése égig érő sziklabérc, feneketlen mély óceán, maroknyi veríték, súlyos sóhaj és óriási jajszó.
Kanizsai Dorottya a halottak tömegét látva Krisztus szenvedésére gondolt, a keresztre nézett és a mezőn heverő holttestekben Krisztus Urunkat látta.
NÉPEK KRISZTUSA MAGYARORSZÁG
Szeptember 8. – Kisboldogasszony napja
(Az írást a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)
‡ Mária születése a remény hajnala.
Az ember értéke abból fakad, hogy Isten gyermeke, szemében senki sem felesleges, senki sem elfelejtett, senki sem értéktelen.
Ezért minden ember méltó arra, hogy szeretettel nézzenek reá.
Isten a Gyermek Máriára bízta mindazt, ami ebben a szegény és nagyszerű emberiségben ma is születőben van: törékeny, mint egy hajtás, mégis Isten hűségének jele.
Máriában az Üdvösség otthonra talál: Isten velünk.
A mi testünk is a Szentlélek temploma, tanítja Pál apostol.
Leó pápa üzenete a Teremtésvédelem 11. világnapjára a háborúk környezetrombolásáról
(Az írást a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)
Reviczky Mária: Önnön bűnével
A föld, ó, a föld minidig szörnyű volt:
mindig volt rajta pár tenyérnyi folt.
hol vad dühvel ölte egymást az ember.
De meggyűlölni mégse lehetett:
fölé borult a Te csodás eged
s kék részvéttel az emberhez hajolt.
– S az ember mind-mind mélyebbre merült:
– gyűlöletének nem elég a föld –
harctérré tette a Te egedet,
hová rég gyermekszívvel nézni sem mert.
– Verd meg, Uram! – vagy már vered az embert?
Jajszava már földet-eget betölt.
Most vesztette el a szebbik világot,
hová eddig csak álma, vágya szállott,
jaj, most lett csak szörnyű átokkal megvert!
– önnön bűnével vered Te az embert,
ki régen, ha a föld vad harctól vérzett,
szelíd békére fel, az égre nézett,
míg most, ha vérző fejét felvetik
az égről is a halál int neki.
A meggyalázott ég ellene támad:
szíve reszket, mint viharban az állat…
S a békét már sehol meg nem leli…
– Kegyelmes Isten, irgalmazz neki!
Sonivius Vappae: Budát, ó Hunnia
MOHÁCS TRAGÉDIÁJÁNAK KÖVETKEZMÉNYE
‡ EZ A NAP VALÓBAN 20.000 KERESZTÉNY KATONA VÉRTANÚSÁGÁNAK NAPJA LETT!
A MAGYAR SEREG TELJESEN MEGSEMMISÜLT.
ELESETT VEZÉRE TOMORI PÁL KALOCSAI ÉRSEK.
ITT HALT HŐSI HALÁLT AZ ESZTERGOMI ÉRSEK MELLETT 5 PÜSPÖK, KÖZTÜK AZ EMLÍTETT PERÉNYI FERENC ÉS HARMINCNÁL TÖBB FŐÚR.
A TÖRÖKÖK AZ KÜZDELEM UTÁN SEM HAGYTÁK ABBA AZ ÖLDÖKLÉST.
TÖBB EZER FOGLYOT VÉGEZTEK KI.
A CSATÁBÓL MENEKÜLVE VESZTETTE ÉLETÉT A MAGYAR KIRÁLY IS!
HA HIHETÜNK KÍSÉRŐJE BESZÁMOLÓJÁNAK, II. LAJOS MENEKÜLÉS KÖZBEN AZ AUGUSZTUSI FELHŐSZAKADÁSBAN MEGÁRADT CSELE PATAKBA FULLADT.
A PATAK JELENTÉKTELEN MÉRETE, ILLETVE MÁS SZEMTANÚK HIÁNYA MÁR A KORTÁRSAKBAN IS KÉTSÉGET ÉBRESZTETT.
ÁM AZÓTA SEM SZÜLETETT ENNÉL MEGNYUGTATÓBB MAGYARÁZAT.
LAJOS A CSATÁBAN SÚLYOS LOVAGI PÁNCÉLT VISELT, EMIATT MÉG A SEKÉLY VÍZ IS HALÁLOS CSAPDÁT JELENTHETETT A LOVÁRÓL LEESŐ URALKODÓNAK.
A KIRÁLY HALÁLA TÖBB VOLT MINT EGYÉNI TRAGÉDIA.
SZULEJMÁN HADSEREGE A GYŐZELEM UTÁN SZEPTEMBER 12-én BUDÁRA VONULT AHOL KIFOSZTOTTA A VÉDTELEN VÁROST ÉS MÁTYÁS KIRÁLY FELBECSÜLHETETLEN KINCSEKET ÉRŐ PALOTÁJÁT !A VILÁG LEGSZEBB KÖNYVTÁRÁT, A CORVINA KODEXEKET HAJÓRA RAKATTA ÉS KONSTANTINÁPOLYBA VITETTE.
MÁRIA KIRÁLYNÉ POZSONYBA MENEKÜLT, PUSZTA ÉLETÉT MENTVE!
KÉT HÉT DÚLÁS, PUSZTÍTÁS UTÁN ELHAGYTA MAGYARORSZÁGOT, MERT NEM ÉRKEZETT KÜLDÖTTSÉG, AMELY BEHÓDOLT VOLNA!
HIÁBA VOLT MESÉS KARRIER ÍGÉRVE, NEM LESZ ALÁVALÓ VAZALLUS HAZÁJÁBAN, INKÁBB ADÓT ÉS SARCOT FOG FIZETNI!
Ady Endre: Nekünk Mohács kell
Balassi Bálint: Most adá virágom nékem bokrétáját
‡ Ám a király nélkül maradt ország a trónviszály és a polgárháború martaléka lett.
A rendek előbb Szapolyai Jánost választották királlyá, majd néhány héttel később egy más összetételű gyűlés Habsburg Ferdinándot emelte a trónra.
A két megkoronázott király évtizedes küzdelme során Szapolyai Szulejmán pártfogását kereste,kérte, de a pártfogó ölelése végzetesnek bizonyult.
1541-ben Habsburg Ferdinánd csapatai ostrom alá vették Budát, melyet a Szapolyai párt emberei sikeresen védelmeztek, sőt török segédcsapatok segítségével el is kergették az ostromlókat.
Ekkor ért Buda alá a szultán hada augusztus 29. napján, napra 15 évre Mohács után, miközben az özvegy királyné Izabella királyi gyermekével látogatást tett a vár falai alatt állomásozó Szulejmán sátrában.
Török katonák turista látogatásra indultak a budai várba, hogy megcsodálják a királyi székhely megmaradt nevezetességeit, kifosszák, elhordják és összetörjék a még 15 éve épségben ott maradt értékeket, kincseket, nemzeti szimbólumokat.
‡ AZ ORSZÁG HÁROM RÉSZRE SZAKADT.
A NYUGATI HABSBURG ELLENŐRZÉS ALATTI RÉSZ ÉS A KELETI ERDÉLYI RÉSZ KÖZÖTTI TERÜLET AZ OSZMÁN BIRODALOMHOZ LETT CSATOLVA A KÖVETKEZŐ 147 ÉVRE.
AZ 1526-os MOHÁCSI CSATA A TÖBB MINT FÉLEZER ÉVES FÜGGETLEN MAGYAR ÁLLAMBUKÁSÁT EREDMÉNYEZTE.
A VERESÉG PERSZE NEM VOLT SZÜKSÉGSZERŰ.
A CSATÁT TALÁN SZERENCSÉSEBB KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT MEG LEHETETT VOLNA NYERNI.
A BUKÁS OKA NEM A ROSSZ HADVEZETÉSBEN, NEM IS A KIRÁLY ERÉLYTELENSÉGÉBEN, VAGY A POLITIKAI OSZTÁLY SZÉTHÚZÁSÁBAN KERESENDŐ.
A MAGYAR KIRÁLYSÁG ÉS A KÉT SZOMSZÉDOS NAGYHATALOM ERŐFORRÁSAI KÖZÖTTI ÓRIÁSI KÜLÖNBSÉG SZÜKSÉGKÉPPEN EREDMÉNYEZTE A MAGYAR FÜGGETLENSÉG ELVESZTÉSÉT.
KORABELI TÉRKÉPEKET TANULMÁNYOZVA DÖBBENETES LÁTNI, A HABSBURG BIRODALOM ÉS AZ OSZMÁN BIRODALOM URALTA EURÓPA, KIS-ÁZSIAÉS A KÖZEL-KELET VILÁGÁT.
KATONAI ÉS PÉNZÜGYI FORRÁSAI PEDIG ÖT-TÍZSZERESE VOLT MINT A MAGYAR KIRÁLYSÁGNAK!
STATUS QUÓT TEKINTVE MÉG DRÁMAIBB A KÉP, HISZEN AZ ISZLÁM HÓDÍTÓK EURÓPA SZÍVÉBEN VOLTAK, MELY VALLÁSUKAT LÁTVA A KERESZTÉNYSÉG VÉGÉT IS JELENTHETTE VOLNA!
SZULEJMÁN SZULTÁN A VILÁG MUZULMÁNJAINAK IS VEZETŐJE, KALIFÁJA VOLT, 40 ÉVIG KÜZDÖTT ELLENÜNK,
MÉGSEM LETTÜNK TÖRÖKKÉ, ISZLÁMMÁ.
LUTHER ÉS KÁLVIN REFORMÁLT HITE ELÉRTE PARTJAINKAT, HAGYMAKUPOLÁS MINARETEK HELYETT KERESZTES ÉS CSILLAGOS TEMPLOMOK ÉPÜLTEK, EGYETEMEK FUNDÁLTAK, MAGYAR NYELVEN ZENGETT A ZSOLTÁR!!!
MOHÁCS 1526 – ARCOK A SÍRBÓL
Mohács 500 – Konferencián mutatják be az antropológiai, régészeti és történeti kutatások eredményeit Szegeden
(Az írást a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)
400 éve született Zrínyi Miklós, a költő és hadvezér – ORIGO
(Az írást a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)
‡ Ötszáz év távlatából kellő szerénységgel, de mégis nagy büszkeséggel elmondhatjuk, hogy dicső eleink dicsőséggel küzdöttek Isten dicsőségére és édes hazájuk védelmére.
Ez egy vallásháború volt első renden, hiszen Szulejmán szultán Kalifa is volt, vallásuk szerint Mohamed próféta utódja, akinek meg kell hódítani a hitetlen kutyák, a gyaurok lelkét, ha nem sikerül, akkor meg kell őket ölni.
A terület, az ország és annak kincse másodlagos kérdés, de Allah és Mohamed próféta nevében szabad, sőt kötelező kifosztani a hitetlenek földjét, ezzel a jócselekedettel is bejuthatnak a paradicsomba.
A Vatikán feljegyezte, hogy a pápaság 2000 éves történetében egyszer sírt a pápa, az pedig VII. Kelemen volt, aki megsiratta Tomori Pált és a tragikus sorsra jutott szegény Magyarországot, ahol egykoron Szent Gellért velencei püspök volt Szent István udvari papja.
A nagy tekintélyű keresztény Magyar Királyságnak olyan szomszédja lett, amely három kontinensen lett egyszerre nagyhatalom.
MAGYAR VÁROSOK ISTEN KEZÉBEN
Hűség Városa: Civitas Fidelissima – Sopron
Bátorság Városa: Civitas Fortissima – Balassagyarmat
Szabadság Városa: Civitas Libera – Budapest
Mártírium Városa: Civitas Martyrium – Mohács
Maradandóság Városa: Civitas Perseverantia – Debrecen
‡ Megmentettük Bécset, a hálás Nyugatot, nem először, sokadszor, újra és újra.
Nem várunk ezért sem hálát, sem köszönetet, nem várunk ezektől semmit.
Megteszi az, akitől nem várjuk, és mégis mindig megkapjuk!

Brodarics István (Szerémség, 1471 – Vác, 1539. november 7.)
(Padovai, majd Bolognai Egyetem csillaga, zágrábi kanonok, pécsi prépost, váci püspök, hazánk kancellárja, Bakócz Tamás munkatársa. VII. Kelemen pápa bizalmasa, országunk segítője. Túlélte a mohácsi tragédiát, aminek történetét fél évvel később megírta.)
Brodarics István: Igaz leírás a magyaroknak a törökökkel Mohácsnál vívott csatájáról
(Az írást a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)
„MINDENEKELŐTT IS A KATONÁKNAK CSODÁLATOS, HALLATLAN ÉS SZINTE VÉGZETSZERŰ LELKESEDÉSE, S A BIZTOS GYŐZELEM REMÉNYE, MELY MEGDÖNTHETETLENÜL ÉLT MINDNYÁJUK LELKÉBEN.”
‡ HOGYAN IS LEHETNE AZ EMLÉKEZÉS DOLGOZATÁNAK 3 FEJEZETÉT, TRAGÉDIÁJÁT KERETEZNI?
KÖLCSEYVEL SZÓLOK: „S TI EZEN ILY SZERETETRE MÉLTÓ NEMZET HELYÉRE MIT FOGTOK TENNI?”
‡ Először, – Sárffy Ferenc győri várparancsnok jelentését II. Lajos király holttestének megtalálásáról Brodarics István kancellárnak,váci püspöknek:
„Sosem láttam még emberi holttestet ennyire szépnek és tisztának.
20 évet mért ki neki a Teremtő, ebből 10 esztendő volt a királyi tisztség, amelyet gyermekként is már férfi fejjel és szívvel hordozott, és ez a gyermeki tisztaság megmaradt holta után is 3 hónappal.
Ezután a Jóisten segedelmével útra keltünk, s mindenütt háborítatlanul utaztunk a kiégett mezőkön.
Midőn Székesfehérvár elé értünk Czettritz előre lovagolt, s a városi bírónak és a többi rendnek előadta, hogy kit hoztunk.
S erre ezek, mint illet, az egész papsággal együtt ünnepi menetben kijöttek a városból a király koporsója elé.”
(Győr, 1526. december 14.)
‡ Másodszor, – egy levél részletet, amelyet a valaha élt legnagyobb magyar Édesanyja írt fiának, akit 12 éves korában örökre elszakítottak tőle Bécsben, aki már méhében élte-félte végig Munkács ostromát, miközben Édesanyja „Sasnak körme között védte a várat a kuruc király érkezéséig” (Passuth László)
Akinek magyar nyelven még levelet sem írhatott többé, akivel még egy kontinensen sem élhetett többé, akinek élete végéig vérdíj volt kitűzve fejére.
Akivel már csak holtában lehet együtt a Kassai Dóm kriptájában, Krisztus Urunk el nem múló szeretetében.
„Nincs a világon szebb és dicsőbb dolog, mint a becsületes név és a jó hír. Ez soha meg nem hal, örökké él.
Ezért édes fiam tebenned lévén minden gyönyörűségem.
Becsüld az embereket, szívesen társalogj az idegenekkel, s így véled is jól bánnak és szeretni fognak.
Aki másokat megbecsül, magamagát becsüli.
Egyébként a hatalmas Istentől anyai áldásommal egyetemben minden jót kívánok néked.
Bárhová vet a sors, maradok mindenütt és mindenkor a te forrón szerető anyád: Zrinyi Ilona”

(Prodbrest ,Dalmácia, 1649. március 21. – Izmir, Törökország, száműzetésben, 1703. február 18.)
‡ Harmadszor, – Habsburg Máriát hálából népünk Magyarországi Máriának nevezte el, aki mindenben támogatta férjét . II. Lajos királyt.
Halála után soha nem tette le többet az özvegyi fekete ruhát, ahogyan majd az aradi özvegyek sem példája nyomán, pedig akkor még csak 21 éves volt.)
Emlékük legyen áldott örökre
Valaki azt mondta, hogy ha bárhol a világon megkérdezel valakit, hogy hallott-e Magyarországról, egy név és egy évszám biztos eszébe fog jutni: PUSKÁS – 56
E név sorsa kifejezi a magyarság valódi lelki karakterét.
Ez az évszám pedig kifejezi a magyarság történelmének egész küzdelmét.
Köszönjük a felsorolt intézmények, kiadók, egyetemek, filmek sok évtizedes munkáját, amelyek segítették megérteni Mohács 500 tragédiáját:
Magyar Nemzeti Múzeum
Rubicon Archivum
Wikimedia Commons
Országos Széchenyi Könyvtár
Magyar Nemzeti Levéltár
Magyar Nemzeti Galéria
Hadtörténeti Intézet
Szegedi Egyetem
Pécsi Egyetem
A magyar nemzet története
Magyar királyok és hősök
Mohács emlékezete
A mohácsi csata
Hazánk története
Magyarok Krónikája
E Turul-madár szárnyai őrizze a hont
Jó szívvel ajánljuk Kedves Testvéreink figyelmébe az alábbi írásokat
Nt. Pótor László lelkipásztor Nyírmeggyes: Imádságos szeretettel
(Az írást a képre kattintva, pdf formátumban, új lapfülön olvashatják!)
Az alábbi elérési címekre kattintva, további ajánlott írásokat olvashatnak:
Buda visszafoglalása – 1686. szeptember 2.
Mohács 500 – A csata utáni évtizedekben szemesnek állt a világ
A vad gróf és a szerelmes költő nyomában: Petőfi-emlékünnep a koltói Teleki-kastélyban
Szűz Mária születése (Kisboldogasszony)
Hit, szeretet és közösség – elkezdődött az új tanév a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnáziumban
Megújult épületben kezdődött el az új tanév az Ady Endre Líceumban
Kisboldogasszony-búcsú – erőt adó üzenet hangzott el Szentkúton
III. Károly tiszteletére nyílik angol pub egy erdélyi faluban
Regált a hajdú-bihari elnök Magyar Péter kijelentéseire
„Bennünket ideállítottak. Állunk.”
Egy magyar, aki Amerikában mindent elért – most különleges módon tért haza
Mi is az Igei útravaló hazafiaknak az M.I. szerint!
Debrecen-Józsa, 2026. szeptember 12.
A kép forrásai:
felvidek.ma
irodalmiradio.hu
istenesversek.hu
hu.wikipedia.org
publicdomainpictures.net
refkertvaros.hu
romkat.ro
origo.hu
tortenelemutravalo.hu













