Volt olyan az elmúlt több mint tíz évben, hogy néhány nap elteltével tekintem át írásaidat.Nagy várakozással indítom a gépet, mindig…
Születésem ideje visszanéz a történelem hajnalára, amikor Máramaros drága kincsekkel teli jégvilágából kristálytiszta forrásként elindultam hódító utamra.
Termékeny lankák, sűrű erdők, napfényes mezők építették medrem, rövid, kalandokkal teli volt utam, de boldogan csilingeltem.
Tudom, hogy hazám földjén eredek és hazám földjén ér véget kis életem.
Hozom a hátamon a sót, hogy ízletes és tartós legyen az étel. Hozom a hátamon a fát, hogy legyen miből építeni és tüzelni.
Hozoma fövenyen az aranyrögöt, hogy Pintye Grigor összegyűjtse, Rákóczi fejedelem szabadságharcához átadja, románként hű kuruca lehessen.
Sorsom erre szabta ki a Teremtő, hamar elérem a torkolatot, hol aztán boldogan olvad bele életem a nagy Tisza küldetéses méltóságába.
Az bánt nagyon, hogy a parton a fű és virág tele szeméttel, drónok repkednek, idegen katonák ordítoznak, bozót és nyomorúság könnye úszik hullámaimon. Csak ott van rend és tisztaság, ahol magyar szót hallok.
A bűn az emberi természet mélyen gyökerező fertőzöttsége. Ott van minden ember lényének legmélyén, és ez tart bennünket uralma alatt. A bűn elválaszthatatlanul beleivódott énünkbe. A bűn lényege az, hogy mindent saját önző szempontunkból nézünk, önmagunkat fontosabbnak tartjuk, mint Istent és embertársainkat. A bűn önmagunk előtérbe helyezése Isten és mások rovására.
Szükségünk van Istenre, és neki mindig van ideje a számunkra, ha keressük Őt. Senki elől nem rejtőzik el, aki a színe elé kívánkozik. De nem lehet ezt a találkozást kiérdemelni, vagy kegyeit megvásárolni, egyszerűen csak „keresni” kell Őt. Akik már ismerik az Urat, keressék Őt újra és újra imádsággal, hűséges szolgálattal és szent hálaadással: akkor egyre jobban kijelenti nekik szeretetét, és megáldja őket közösségével. Akik pedig még nem ismerik Őt úgy, hogy békességük forrása lehetne, induljanak el azonnal, és keressék, amíg meg nem találják Őt, mint Megváltójukat, barátjukat, Atyjukat és Istenüket.
Nagyon tanulságos mai igénkben a szám-váltás. Előbb egyes számban szerepel ugyanaz az ember, a végén többes számba kerül mint férfiú és asszony. Azt jelenti ez, hogy csak a férfiú és asszony együtt tesz egy egész embert. A későbbiekben ez bővebben is ki van fejtve. (2. rész 18-24) Az asszonyt a férfi oldalbordájából teremtette Isten. Teremthette volna másképpen is, de így teremtette. A férfi tehát nem egész az asszony nélkül, és az asszony elképzelhetetlen, értelmezhetetlen lény a földön férfi nélkül.