Jézus királyságának virágvasárnapi jelei ők voltak ott, mi vagyunk itt.
Kit nevez áldottnak a Biblia?, az emberi emlékezet?, akinek jövetelére, megérkezésére, asztalközösségére vágyunk.
Mindenek előtt az Úr Jézus Krisztust, akivel egy misztikus közösségben, az egyházban élünk megkeresztelésünk óta.
Másod renden mi magyarok áldottnak nevezzük és várjuk Csaba királyfi, Szent László király és Rákóczi Ferenc Nagyságos Fejedelem eljövetelét, ahogyan várjuk Krisztus Urunk második, végső eljövetelét is az utolsó napon, amikor ítél eleveneket és holtakat.
Csaba királyfia székely himnuszban, Szent László király öt alkalommal, Rákóczi Ferenc Fejedelem lelki, erkölcsi, szellemi nagysága példaként ott él minden hű és jó magyar szívében egy életen át.
Nemzetgyógyító magyarok voltak ők, és küzdelmeikben győzelemre vezették népünket akkor is, ha sokszoros túlerő katonailag már nem tette lehetővé a folytatást.
„Hiszek Szentlélekben, hiszek az egyetemes anyaszentegyházban, hiszek a szentek közösségében”, imádkozzuk az Apostoli Hitvallás sorait, tudva, hogy sok jó magyar imáját arany csészében viszik az angyalok Jézus jobbjára, Szent Atyánk zsámolyához.
Megnehezült időkben a születendő gyermek kezéhez azt a tárgyat illesztették a régiségben, amitől reményt,
felemelkedést, boldogságot reméltek.
Károli Gáspár kezéhez Bibliát, hogy istenes ember legyen egész életében.
Bethlen Gábor kezéhez mécsest, hogy világoljon egész életében.
Rákóczi Ferenc kezéhez térképet, hogy szerezze vissza hazája egészét egész életében.
„Olvasták harmadik pátensemet, amit Nyírgyulajon adtam ki?”, – kérdezte a Fejedelem.
Dobozi István Debrecen Város főbírája fejét lehajtva halkan válaszolta Rákóczinak: „Olvastuk”.
„Mi áll benne?”, kérdezte határozottan a Fejedelem:
„Tudja Nagyságos Fejedelem, értem én.
De a várost, a nyugalmat, a biztonságos életet óhajtó várost is meg kell érteni ezekben az időkben.
Élénken él bennünk, hogy kéthetente fosztott ki bennünket a tatár, aztán a török.
Ezer marha, posztó, selyem, gabona, fegyver volt zsákmányuk legjava, – mindez kéthetente a mi keserves munkáinkból forgattak ki.
Nagyságos uram kurucnak mondják magukat, de mi már félünk minden kóbor hadtól, kalandozó jövevénytől.
Tizenhárom gyermekemet egyedül nevelem, három éve, hogy elszólítá az ég mellőlem Komáromi Csipkés Katát.”
‡ Deák Ferenc előfizetője és olvasója volt a Jelenkor c. lapnak, tisztelte és olvasta gróf Széchenyi István műveit.
Zala Vármegyében birtok szomszédok is lettek, hiszen a kehidai Deák bírtok szomszédságában lévő pölöskei uradalmat megörökölte édesapjától gróf Széchenyi István, így többet tudtak találkozni, beszélgetni és gyötrődni a haza sorsának jövője felett.
‡ Időközben két másik óriás, a két Lajos, Pozsonyban talált egymásra, hol az Országgyűlésben, hol az elegáns pozsonyi sétatéren, máskor főúri erkélyeken tűntek fel egymás társaságában.
gróf Batthyány Lajos Dunántúl kedves szelídségét vágyta vissza napi küzdelmeiben, Kossuth Lajos Zemplén hiányát és csodás borait emlegette, mikor látja és mikor kóstolja újra Monok,Tállya, Golop pincéiben?
‡ Az idő horizontján Pesten Vasvári Pál, Irinyi János, Szacsvay Imre jogász zsenik a törvényeket bújva már a 12 pont, az Áprilisi Törvények, majd a Függetlenségi Nyilatkozat téziseit formázgatták hevesen gesztikulálva, lelkendezve, Bécs felé mutogatva.
‡ Volt a frontnak egy negyedik dimenziója is, melyről semmit nem tudott a Habsburg mint ahogy a pápa sem a jezsuiták gondolatairól, vagy a ferencesek kóborlásairól. Hol járkál éppen Petőfi Sándor és Jókai Mór? Miről ír Arany János és Vörösmarty Mihály? Miről kottáz Liszt Ferenc és Erkel Ferenc?
Jézus, a Mester élete példát adott a tanítványoknak, és ennek a példának az utánzása, továbbadása és megőrzése formálhatta a korai evangéliumi hagyományt.
„ÉRTITEK, HOGY MIT TETTEM VELETEK?” – „eipen autois, Ginoskete ti pepoinkahümin?”
Lehet-e egyáltalán érteni Istent? A Szentháromság titkos tanácsvégzését? A kezdeteteket, a folyamatokat, a végeket, a miérteket, a hogyanokat?
Lehet-e a napba nézni? Lehet-e a világegyetem csillagrendszereinek galaxis-halmazát érteni? Lehet-e a DNS molekulák kódjait megfejteni?
Letelepedni Michelangelo, Newton, Beethoven lábainál és megérteni őket! – Lehet-e?, pedig ők emberek voltak, és mégsem menne!
Letelepedni Munkácsy, Bolyai, Liszt lábainál és megérteni őket! – Lehet-e?, pedig ők emberek voltak, és mégsem menne!
„Vagyok, mint minden ember: fenség,
Észak-fok, titok, idegenség,
Lidérces, messze fény,
Lidérces, messze fény.”
(Ady Endre: Szeretném, ha szeretnének)
„Istenülő vágyaimba ki látott?”, – írja egy másik helyen a költő-géniusz Ady.
„A világban semmi olyan nem történik, ami a lelkünkben előtte meg nem történt volna”, – írja Nyírő József plébános, írófejedelem az Úz Bence c. könyvében.
SZENT URUNK LETELEPSZIK A TANÍTVÁNYAI KÖZÖTT, ÉS MEGMAGYARÁZZA AZ ÁLTALA ELVÉGZETT SZERTARTÁS ÉRTELMÉT
„Az igaz vallás nem mélyhűtő, a doktrína pedig nem állandó, hanem gyarapodik és fejlődik, akár egy fa, amely mindig ugyanaz marad, de egyre nagyobbra növekszik,és egyre több gyümölcsöt terem, – foglalta össze Szent Ágoston szavaival Ferenc pápa az általa képviselt irány lényegét.
Az én népem szegény, és én is közéjük tartozom.
Mutassunk irgalmasságot, apostoli bátorságot és tartsuk nyitva az ajtókat mindenki előtt.
A magyar nyelvet Magyarországon kívül nem beszélik csak a mennyországban, mert egy örökkévalóság kell megtanulni.”
Európa és a világ vallási vezetői tiszteletteljes csodálkozással látják rendezvényeinket Eucharisztikus Konferencián, stadionokban, hol ökumenikus nyitottság, szép környezet, igényes felkészültség fogadja a vendégeket. Családok fontossága, nemzedékek szerepe, himnuszunk, melynek egyik forrása Zrinyi Miklós Szigeti veszedelme, költő-hadvezér, aki csak Magyarországért volt képes meghalni.
Az élet három legfontosabb alappillére: alkotni, örülni, szeretni: higgy, szeress, tudj!