„Ennél nagyobb dolgokat fogsz látni” (Szent János apostol ev. 1:50)

Zrinyi Miklós hadvezér kitörése hős katonáival 1566 – Szigetvár
Alkotta Szabó Tamás Munkácsy-díjas szobrászművész a csata 450. évfordulójára

Magyar Testvéreim!

Justitia est regnorum fundamentum
A jog az országok talpköve, – mondja a régi latin közmondás.
De mi történik akkor, – a költővel szólva, – hanagyon fáj a fundamentum megrendülése, az épület dőlése, az ország elesése?
A sorozatos augusztus 29. napok!
1526, 1541, 1552, 1566, 1945
Mohács, Buda, Eger, Szigetvár, Buda
Tudunk e ma Lajos király, János Zsigmond, Dobó István, Zrinyi Miklós, Prónay Pál és harcostársaik szellemi örökösei lenni?
Vagy mit teszünk, ha a vörös ingesek a Pál utcába érkezve eistandot mondanak?
Kié lesz a grund? hiszen olyan erős Ács Feri és a két Pásztor!
Vagy maradunk Nemecsek?, – csupa kisbetűvel!

Emlékezzünk a Kitörés Hőseire a Vér és Becsület napján

Kárpátia zenekar: Rongyos Gárda

‡ Hitünk számára teljesen érthető ez a bibliai kép ma is.
Látjuk a megnyílt eget.
Krisztus Urunk nyitotta meg azt minden hívő számára.
Betekinthetünk a titkok és dicsőség világába, mert Szent Urunk feltárta azt nekünk.
A Föld és Ég között forgalom zajlik.
Imák szállnak fel és feleletek érkeznek le.
Szent Urunk a tündöklő létra, melyen át szabad az út az Atya trónjához.
Mi is részt kapunk az angyalok szolgálatából, ha közbenjáró imádságainkkal felszállunk a mennybe,
megragadjuk a szövetségi áldást, azután ismét leszállunk, hogy szétosszuk azt az emberek között.

Névjegy: Magyar Királyság 102 napja
Budapest ostroma 1944-1945
1944. november 3. – 1945. február 13.

Hitler a hadászati helyzet figyelmen kívül hagyásával Budapest „tégláról-téglára” való védelmét rendelte el

‡ „Budapest a legnagyszerűbb, ami csak elképzelhető.
Az egész Német Birodalomban nincs hozzá hasonló.
Egyébként pedig – történelmi szempontból nézve – megbocsáthatatlan, hogy Attilának és hunjai utódainak legyen a legszebb fővárosa a Nibelungok folyója mentén.
Pusztuljon a szemük fénye: Budapest!”

Karl-Pfeffer von Wildenbruch SS-tábornok, a budapesti német-magyar haderő parancsnoka

‡ Karl-Pfeffer von Wildenbruch SS-tábornok utolsó távirata Hitler parancsa ellenében:
1. Élelmiszerünket felhasználtuk, utolsó töltényünk csőre töltve.
Budapest védői választhatnak a kapituláció, vagy a harc nélküli lemészárlás között.
Az utolsó harcképes német részekkel, honvédekkel és nyilaskeresztesekkel együtt offenzív módon
új harci és ellátási bázist keresek.
2. Február 11-én sötétedés beálltával kitörök.
Kérek felvételt Szomor-Máriahalom térségében.
3. Fényjelzés: kétszer zöld, az saját csapat.
4. Erők: Németek: 23.900, ebből 9.600 sebesült.
Magyarok: 20.000, ebből 2.000 sebesült

február 10. 17:50.

Kárpátia zenekar: Egy nap az élet

‡ Arádiót megsemmisítették, más választás nem volt.
Minden eldőlt.
Német részről elképzelhetetlen volt a megadás.
Tudták a II. világháború minden tapasztalatával a hátuk mögött, vagy halomra lövi őket a vörös bolsevik hadsereg, vagy élve égeti el őket a Budai Várban.
A bátor honvédő magyar katonák, részben még a Rongyos Gárda és a Székely Hadosztály támogatásával itt nem Sopronnál, Balassagyarmatnál, a Donnál, hanem hazájuk Fővárosában néztek farkasszemet a szovjet agresszorral.

Cseh Tamás – Széna tér

‡ A kitörés-napi borzalom éjszakáján annyian vesztek oda mint a mohácsi csatában.
A II. világháború második legvéresebb katonai akcióját 758 hős várvédő élte túl.
Meghalt továbbá 80.000 szovjet katona, valamint megsebesült 240.000 szovjet katona.
Civil magyar áldozatok száma 40.000 főre tehető.
Egy nagy temető lett a Millenium szép fővárosa.
Középületei, lakásai, hídjai, állatkertje megsemmisült, vagy megrongálódott.
Budapest ostromának pokla leírhatatlan.
Korabeli fotók drámai felvételei, kegyelem-lövésért könyörgő hörgő katonák kataklizmája, az apokalipszis végórái minden morált megkérdőjelezett.
Február 13. az Ördögároknál fogta el a szovjet járőr Wildenbruch Obergruppenführert és törzskarát, valamint Hindy Iván tábornokot.
„A magyar Sztálingrád” tragédiája az ezer éves Magyar Királyság legsötétebb napja, a pokol mintázata, az ártatlan vér egeket biborba festő örök fájdalma.

Végvár zenekar: Magyarnak lenni (Sajó Sándor verse nyomán)

‡ Nátánáel megkérdezte tőle: „Honnan ismersz engem?”
Jézus így válaszolt neki: „Mielőtt Fülöp idehívott, láttam, hogy a fügefa alatt voltál”
Nátánáel így szólt hozzá: „Mester, te vagy az Isten Fia, te vagy Izrael királya!”
Jézus így válaszolt neki: „Mivel azt mondtam neked, hogy láttalak a fügefa alatt, hiszel?
Ennél nagyobb dolgokat fogsz látni.
Bizony, bizony mondom nektek: meg fogjátok látni, hogy megnyílik az ég, és az Isten angyalai felszállnak, és leszállnak az Emberfiára.”
(Szt. János ev. 1:48-51)

Ady Endre: Krónikásének 1918-ból

Budapest, 1945. február 12.

Gyóni Géza: Dögmadarak – Krasznojarszk, 1916

Dögmadarak, hova szálltok?
Korai még vijjogástok.
Nem hulla még, ami fekszik, –
Sok sebével bárhogy festik.
Megrázkódik s lecsap rátok –
Dögmadarak, hova szálltok?

Egész világ kit széttépne:
Övig vérben Árpád népe,
Tucatra jár már az ellen –
Eggyel többtől meg nem retten.
Nem kripta még a Kárpátok –
Dögmadarak, hova szálltok?

Magyar homlok verítéke
Jó volna már terítékre.
Hősök vérén ami érett,
A gyümölcsöt leszednétek.
Igy csinált már az apátok –
Dögmadarak, hova szálltok?

Kincses Kárpát dús ölében
Ott dajkált egy ezredéven;
Nektek csurrant bora, méze,
Nekünk csak a szenvedése;
Ugy dajkált, mint az anyátok –
Dögmadarak, hova szálltok?

Ezüst folyók, halmok, kertek
Nem virultak, csak tinektek;
Tietek volt minden gyöngyük,
A mienk csak sírgöröngyük!
Most fordítva akarjátok?
Dögmadarak, hova szálltok?

Dögmadarak, hova szálltok?
Korai még vijjogástok.
Nem hulla még, ami fekszik –
S rövid az út Bukarestig.
Keserű lesz lakomátok, –
Dögmadarak, meglássátok.

‡ Beteltek Szent Urunk próféciái, melyet Natanáelnek mondott egykor.
A megnyílt ég üzenetet küldött és üzenetet kapott.
Az angyalok jelenvalósága exakt minden fontos földi történésnél, amikor az üdvtörténet találkozik a történelemmel.
Isten a történelem Ura, aki az idő teljességében Urunk második visszajövetele alkalmával ítél eleveneket és holtakat, és ki-ki elveszi kezéből, amit cselekedett e földön.

Reményik Sándor: Üzenet