„Hova mégy?” (Szent János apostol ev. 16:5)

**Szent István király felajánlja a Szent Koronát Boldogasszony Anyánknak 1038. augusztus 15.**
Békéscsaba – Polgármesteri Hivatal előtt

„Vér lesz pecsét a zengő kőtörésen, de kincsemet körül ragyogja mécsem”
(Áprily Lajos)

Magyar Testvéreim!

Egyik legfélelmetesebb, mégis legreménytelibb igeszakasz a Szentírásban amely leírja, hogy mit mondott az angyal Máriának.
„A Szentlélek száll reád, és a Magasságos ereje árnyékoz be téged, ezért a születendőt is Szentnek nevezik majd, az Isten Fiának” (Szt. Lk. 1:35)
Az élet, amely Szűz Mária méhében formálódott nem volt más, mint Krisztus Urunk megtestesülése emberi testben.
A Szentléleknek pünkösd napján történő eljövetele kétségbevonhatatlanul sorsdöntő fordulatot jelzett Istennek az emberiséggel foglalkozó történelmében.
Ez csak egy, a múltban végbement öt eseményből, amelyek mindegyike a keresztény evangélium lényeges eleme.
Az inkarnáció jelezte, hogy Isten szabadító belépése az emberi életbe valóságos emberként történt.
A második esemény az a mód, amely által Isten igaz maradhatott, és mégis megigazította a bűnös embert.
A harmadik a feltámadás, amely demonstrálja, hogy az ember három nagy ellensége halálos ütést kapott.
A negyedik a mennybemenetel, amely tanúsítja, hogy az Atya elfogadta a Fiú engesztelő munkáját.
Az ötödik a pünkösd, mely biztosít minket arról, hogy Isten Lelke eljött, és célba ér üdvözítő munkája a világban, egyházban és az egyén hívő életében.

**Székely Bertalan: Mária a mennyek királynéja és Szent István országfelajánlása,**
freskó, Pécsi Székesegyház

‡ Az ünnep hivatalos egyházi neve: SZŰZ MÁRIA MENNYBEVÉTELE, latinul: Assumptio Beatae Mariae Virginis.
A köznyelvi Nagyboldogasszony elnevezés a régi magyar hagyományból ered,és a Szűzanya tiszteletének egyik legrégibb hazai formája, amikor Mária testével és lelkével együtt felvétetett a mennyei dicsőségbe.
Európa 7 államában munkaszüneti nap, Itáliában Ferragosto névvel az ország legnagyobb nyári ünnepe.
Mária elszenderülésének augusztus 15. ünnepét I. Sergius pápa (687-701) tette Rómában hivatalos ünneppé.
Egy korábbi kelet egyházi hagyományt vett át, ahol Jeruzsálem közelében egy Máriának szentelt templomot avattak fel ezen a napon.

‡ A hagyomány szerint 1038. augusztus 15. napján az utódlás kérdésének rendezése helyett Szent István király Szűz Mária oltalmába ajánlotta Magyarországot.
Ezzel a gesztussal a Szűzanya lett Magyarország mennyei pártfogója.

REGNUM MARIANUM – MÁRIA ORSZÁGA ELNEVEZÉS, AMELLYEL ÉVEZREDEN ÁT TISZTELTÉK A MAGYAR KIRÁLYSÁGOT
A MAGYAR EMLÉKEZETBEN 15. A SZŰZANYA ÜNNEPE, 5 NAPPAL KÉSŐBB AZ ŐT TISZTELŐ KIRÁLY ÜNNEPE.
A FELAJÁNLÁST MINDEN ÉVBEN MEGÚJÍTJA A KATOLIKUS EGYHÁZ ÜNNEPI SZERTARTÁSAIN.

‡ A krónikák szerint Szent Gellért püspök érdemének tulajdonítják, hogy Jézus anyja magyar földön a Boldogasszony nevet kapta.
A velencei származású püspök fehérvári beszédében nevezte Boldogasszonynak Máriát.
Az Érdy-kódex szerint Gellért tanácsának intéséből akkoron kele föl, hogy az Szűz Máriát ez Magyarországban Boldogasszonynak, avagy az világnak Nagyasszonyának hívnák.
Szent István király ez szegény országot Boldogasszony országának nevezé.
Szt. Lukács evangéliumának szent angyala a karácsonyi evangélium szavaival mondotta egykor boldognak Máriát, Szt. János apostol pedig a Mennyei Jelenések könyvében Napba Öltözött Asszonynak írja le Máriát, aki az Ég Királynéja.

Augusztus 15. – Nagyboldogasszony napja, Szűz Mária mennybevételének ünnepe
(Az írást a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)

Galambos István: Nagyboldogasszony napján

Szent Fia így is akarta,
most van az ünnepe napja.
Angyalok érte lejöttek,
Szűzanya éke a mennynek.

Bűntelen asszony az égben,
szent-anya mennyei fényben –
lába a Napnak a holdján,
csillaga csillog az arcán.

Földön a hívek imádják,
hő ima száll oda, s áldják.
Retteg a Föld fejedelme,
bántani nincs neki mersze.

Beregszászi Olga: Boldogasszony Anyánk – régi magyar Himnusz

A hősök nyomában Doberdón
(Az írást a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)

‡ A Szentlélek elvezet a teljes igazságra
„Ezeket azonban kezdetben nem mondtam nektek, mert veletek voltam.
De most elmegyek ahhoz, aki elküldött engem, és közületek senki sem kérdezi tőlem: Hova mégy?
De mivel ezeket mondom nektek, szomorúság tölti el a szíveteket.
Én azonban az igazságot mondom nektek: jobb nektek, ha én elmegyek, mert ha nem megyek el, a Pártfogó nem jön el hozzátok, ha pedig elmegyek, elküldöm őt hozzátok.”
(Szt. Jn. 16:4-7)

A Szentlélek munkája jelen van a világban
„Azzal küldelek el, hogy nyisd meg a szemüket, hogy a sötétségből a világosságra, és a Sátán hatalmából az Istenhez térjenek, hogy az énbennem való hit által megkapják bűneik bocsánatát.”
(Ap. Csel. 26:18)

A Szentlélek munkája jelen van az egyházban
„Hiszen egy Lélek által mi is mindnyájan egy testté kereszteltettünk, akár zsidók, akár görögök, akár rabszolgák, akár szabadok, és mindnyájan egy Lélekkel itattattunk meg. Mert a test sem egy tagból áll,hanem sokból.”
(I. Kor. 12: 13-14)

Mikus Bea: Hősök hajnala

Volt valamikor egy világ
A hősök hajnalán,
Istenek születése után,
Mikor még volt igazság.

Valódi hérószok,
Hatalmas nevű nagyok,
Kiket az univerzum ismer már,
Vívtak rengeteg csatát.

A jóért harcoltak,
A rosszak meglakoltak,
Legyőzték a gonoszt,
Szerették a harcot.

A hősök hajnalán
Még más volt a világ,
Istenek, gigászok, szörnyek,
Titánok, nimfák, szirének.

Szebb volt akkor minden
Az ősi hitben.
Így éltek együtt emberek,
És rettenthetetlen Istenek.

Igriczek: Boldogasszony Anyánk

‡ Bocskai István Magyarország és Erdély Választott Fejedelme református bibliásként hitte és tudta az Írásokat:
„Bocskai 1604. október 26-án Tiszalöknél szállt táborba és itt tartózkodott 1604. november 7-ig.
Ezen idő alatt serege a mindenfelől hozzá csatlakozó hajdúkkal, jobbágyokkal, megyei katonákkal és török segély csapatokkal hamarosan meghaladta a 10.000 főt. Valójában itt kezdett egy főúr önvédelmi háborújaként induló fegyveres harc országos méretű mozgalommá szélesedni.
Megjelent a tiszalöki táborban Felső-Magyarország politikai és katonai központjának Kassának küldöttsége, hogy felajánlja az önkéntes átállást.”
(Magyarország hadtörténete I.)

‡ Nagyságos Rákóczi Ferenc Fejedelem katolikus szentként, kamalduli szerzetesként hitte és tudta az Irásokat:
„1703. október 13-án Rákóczi Ferenc Tiszalök és Büdszentmihály (Tiszavasvári) közötti területen üt tábort.
Felvidéki hadjáratra vonulóban október 14-én itt adta ki a „Kunságot fegyverbe szólító” Pátensét.
Innen indul Tiszadobhoz október 15-én a ponton-hídhoz, az átkelés közben közben Tiszalúcnál érkezik hozzá Bercsényi gróf a bodrogkeresztúri kuruc hídfőállásból, kihez csatlakozott Kassáról gróf Károlyi Sándor császári generális.”
(Esze Tamás: Tiszántúli hadjárat)

‡ Kossuth Lajos Magyarország Kormányzója evangélikus, istenfélő bibliás emberként gyermekkorától ismerte és szerette az Írásokat, Zsoltárokat:
„Görgey Artúr tábornok a téli felvidéki tartózkodása után 1849. március 12–13-án Bűdszentmihályon és Tiszalökön át vonult seregével.
Tokajnál kelt át a Tiszán és annak jobb partján vonult 17.000 emberével Kápolna felé.
Érkezése előtt Sován Péter tábori élelmezési biztos felkereste a község vezetőit és kérte őket arra, hogy a katonákat kenyérrel, a lovakat zabbal lássák el.
A katonák és nemzetőrök semmiben nem szenvedtek hiányt, a lakosság örömmel fogadta Kossuth katonáit.”
(Görbedi Miklós: Tiszalök a századok tükrében)

**Pompei: Ház a Vezúvval, 1898 (Magántulajdon)**

‡ Csontváry Kosztka Tivadar tiszalöki patikussegéd édesapja gyógyszertárában dolgozik, aki a világ legnagyobb Napút festője lett:
„1871-1873 között kb. 17 éves koromban egyszerre csak azon vettem magam észre, hogy egy sejtelem fejlődött ki bennem, mely azt mondta:
Nagyobb leszel mint Tiziano. A Tisza mentén a szikes talajon szegfű virágot, pipacsot és ezerjó füvet találtam.
Közben gyarapítottam atyám gyógyszertárának jövedelmét, hogy az 1873-as bécsi Világ kiállitást már megtekinthettem.
Aztán elindultam Délre, majd a Közel-Keletre.”
(Magvető Könyvkiadó, Bp. 1982 Gondolkodó magyarok)

I. Az örökség: Nincs más út, csak az Isten útja